A tanács és a parlament megállapodása nyomán megnyílt az út a médiaszabadságot védelmező első uniós jogszabály elfogadása előtt. Az új rendelet védelmezni fogja a szerkesztői függetlenséget, és biztosítani fogja a közszolgálati média független működését, de kérdéses, mennyire lesz működőképes a magyar körülmények között.
Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály – amelyről néhány napja állapodtak meg az uniós jogalkotók – rendeltetése szerint biztosítani hivatott a polgárok sokoldalú, szerkesztés szempontjából független médiatartalomhoz való hozzáférését.
Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály az Európai Bizottság szerint
- védelmezni fogja a szerkesztői függetlenséget, előírva a tagállamok számára, hogy tartsák tiszteletben a médiaszolgáltatók tényleges szerkesztői szabadságát, és javítsák az újságírói források védelmét, ideértve a kémprogramoktól való védelmet is;
- biztosítani fogja a közszolgálati média független működését megfelelő, fenntartható és kiszámítható pénzügyi források biztosításával, valamint a közszolgálati médiát irányító testületek vezetőjének vagy tagjainak átlátható kinevezése révén;
- garantálni fogja a médiatulajdon átláthatóságát a különféle célzott információk (például hivatalos nevek, elérhetőségek, tulajdonviszonyok) közzétételének előírása révén;
- biztosítékokat fog nyújtani, hogy az (a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály által meghatározott) online óriásplatformok ne távolíthassanak el indokolatlanul olyan, a szakmai normáknak megfelelően előállított médiatartalmakat, amelyeket a szerződési feltételeikkel összeegyeztethetetlennek minősítenek;
- be fogja vezetni a médiakínálat igényre szabásához való jogot az eszközökön és interfészeken, például a csatlakoztatott televíziókon, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy saját preferenciáiknak megfelelően megváltoztassák az alapértelmezett beállításokat;
- biztosítani fogja, hogy a tagállamok a médiapluralizmus tesztelésével értékeljék a médiapiaci koncentrációk médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatását;
- a médiaszolgáltatók és a hirdetők számára egyaránt átláthatóbbá teszi a közönségmérési rendszereket a torzított vagy elfogult közönségadatok kockázatának mérséklése érdekében;
- új követelményeket fog megállapítani az állami hirdetések médiaszolgáltatók és online platformok közötti elosztására, hogy átlátható és megkülönböztetésmentes legyen;
- az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály emellett létrehoz egy új, független Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet, amely nemzeti médiahatóságokból és -szervekből áll majd, munkáját pedig a bizottság titkársága fogja segíteni.
A testület állásfoglalásokat fog kiadni a médiaszolgáltatások belső piacának működését valószínűsíthetően befolyásoló médiapiaci koncentrációk hatásáról, valamint segíteni fogja a bizottságot a médiaszabályozási kérdésekre vonatkozó iránymutatások kidolgozásában.
Nyílt titok, hogy a bizottság által 2022 szeptemberében előterjesztett javaslat jelentős részben a magyarországi médiapiac és médiapluralizmus torzulására kívánt választ adni. Sok megfigyelő azonban kételkedik abban, hogy az új intézkedések – amelyek papíron a médiapluralizmus tiszteletben tartására kötelezik a kormányokat – mennyire lesznek hatékonyak éppen a magyar viszonyok között. A rendelet például eltiltja a hatóságokat attól, hogy beavatkozzanak a szerkesztőségi döntésekbe. De hogyan érvényesíthető ez az elv a közmédiában, ahol a kormány emberei és propagandistái ülnek?
Věra Jourová, a bizottság alelnöke, a demokráciacsomag és azon belül a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályi javaslat előterjesztője
„Ez átütő siker a médiaszabadságnak. A szerkesztők függetlenebbek lesznek döntéseik meghozatala során, a médiatulajdonlás átláthatóbbá válik, és a médiaszabadságot nem korlátozhatják majd a nagy platformok” – jelentette ki Sabine Verheyen, a rendeletről szóló parlamenti jelentés német néppárti szerzője.
Az előzetes tervek szerint a parlament márciusi plenáris ülésén végszavaz majd az új jogszabályról, amit követően még a tanácsnak is meg kell adnia végleges hozzájárulását, mielőtt a rendelet hatályba léphet.
A jogi aktus részét képezi a demokratikus részvétel előmozdítására, a dezinformáció kezelésére, valamint a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének támogatására irányuló, az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben meghatározott uniós erőfeszítéseknek.
Ez a javaslat kiegészíti az újságírók védelméről, biztonságáról és szerepvállalásáról szóló bizottsági ajánlást, valamint az újságírók és a jogvédők visszaélésszerű pereskedéssel szembeni védelméről szóló irányelvet.
Ehhez kapcsolódóan: Elvileg többpárti demokráciában totalitárius típusú propaganda: Haraszti Miklós a magyar médiáról