Mint arról a Szabad Európa beszámolt, terrorizmust támogató államnak nyilvánította az Európai Parlament Oroszországot. Az EU-ban azonban nincs ilyen kategória, a képviselők ezért kérik a tagállamokat, hogy teremtsék meg a szükséges jogi keretet, és alkalmazzák Oroszországra. Azt is kérik, hogy úgy az EU, mint a tagállamok minél jobban szigeteljék el Moszkvát, és korlátozzák minimálisra kapcsolataikat Putyin rendszerével.
Egy politikai állásfoglalás keretében az Európai Parlament terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot. A döntést a képviselők 494 szavazattal, 58 ellenszavazat és 44 tartózkodás mellett fogadták el. Ugyanakkor ennek a határozatnak nincs közjogi súlya, mert az EU joga nem is ismeri ezt a kategóriát. De éppen ezen akarnak változtatni a képviselők, és nyomást szeretnének gyakorolni a tagállamokra. Mindenesetre a képviselők széles körű támogatása jelzi, hogy van igény egy ilyen típusú gyakorlat kialakítására, mint amilyen például az Egyesült Államokban létezik. Ez a döntés egyben újabb adalékul szolgálhat majd, amikor – a képviselők reményei szerint – nemzetközi bíróság elé állíthatják a háború bűnösöket. A döntést követően egyébként az Európai Parlament honlapja elérhetetlenné vált.
Ehhez kapcsolódóan: Az EP terrorizmust támogató államnak minősítette Oroszországot – a Fidesz képviselői nem szavaztak
Moszkvát el kell szigetelni
Az állásfoglalás indoklása a „Vlagyimir Putyin rezsimje által ukrán civilek ellen elkövetett bűntettekre” épül. A képviselők hangsúlyozzák, hogy az Oroszországi Föderáció által az ukrán polgári lakosság ellen elkövetett szándékos támadások és atrocitások, a polgári infrastruktúra lerombolása, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértése az ukrán lakosság elleni terrorcselekménynek minősül, és kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát. Ezért a parlament Oroszországot „a terrorizmust támogató és terrorista eszközöket használó államnak” nyilvánítja.
Mivel az EU hivatalosan nem nyilváníthat államokat a terrorizmus támogatóinak, ezért a parlament felszólítja az uniót és a tagállamokat, hogy hozzák létre az ehhez szükséges jogszabályokat, és ebben az esetben fontolják meg, hogy Oroszországot felveszik a terrorizmust támogató államok uniós jegyzékébe. „Ez számos jelentős korlátozó intézkedést vonna maga után Oroszországgal szemben, és alapvető korlátozásokat eredményezne az EU Oroszországgal fenntartott kapcsolataiban” – érvel az EP.
Az EP Oroszország még szélesebb körű nemzetközi elszigetelését várja az uniótól, így többek között a nemzetközi szervezetekben és testületekben, például az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A képviselők emellett szorgalmazzák az Oroszországgal fenntartott diplomáciai kapcsolatok további mérséklését, valamint azt, hogy a kapcsolattartást minden szinten a szükséges minimumra korlátozzák. A parlament emellett felszólítja a tagállamokat, hogy az unióban zárják be és tiltsák be az orosz diplomáciai képviseletek égisze alatt és vezetésével működő, világszerte az orosz propagandát terjesztő intézményeket.
Új szankciók, Wagner-csoport
A képviselők felszólítják a tagállamokat, hogy mielőbb fejezzék be a Moszkva elleni kilencedik szankciócsomaggal kapcsolatos munkájukat. Erre vonatkozóan még nincs hivatalos, az Európai Bizottság által előterjesztett javaslat, de a lett, a litván, az észt és a lengyel kormány már benyújtott egy tervezetet, amely leginkább azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió bővítse a személyek és szervezetek szankciós listáját. Tehát olyanokat szeretnének beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtani, akik valamilyen módon hozzájárultak a háború folytatásához, népszerűsítéséhez.
Erre vonatkozóan az Európai Parlamentnek is van konkrét javaslata. A képviselők ugyanis felszólították a tagállamok tanácsát, hogy vegye fel a terroristák uniós jegyzékébe az orosz félkatonai szervezetet, az úgynevezett Wagner-csoportot, a 141-es különleges motorizált ezredet, az úgynevezett Kadirov ezredet, valamint más, orosz finanszírozású fegyveres csoportokat, milíciákat és megbízottakat.
Néhány héttel ezelőtt EP-képviselők egy csoportja már levélben fordult a cseh elnökséghez és az Európai Tanács elnökéhez a Wagner-csoport miatt, és tulajdonképpen ugyanazt kérték, mint most az EP egésze. A levélben részletezik, hogy a Putyin feltétlen támogatója, közeli szövetségese, Jevgenyij Prigozsin vezette magán-zsoldosmilícia eddig többek között Szíriában, Szudánban, Mozambikban, Maliban és a Közép-afrikai Köztársaságban vett részt konfliktusokban, ahol Oroszország geopolitikai érdekeit szolgálta.
Az ukrán köszönet a Fideszt nem érinti
Az EP állásfoglalására az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij az elsők között reagált. „Üdvözlöm az Európai Parlament azon döntését, hogy Oroszországot a terrorizmust támogató államként és a terrorizmus eszközeit alkalmazó államként ismerik el. Oroszországot minden szinten el kell szigetelni, és felelősségre kell vonni, hogy véget vessen Ukrajnában és szerte a világon régóta fennálló terrorizmuspolitikájának” – írta Zelenszkij Twitteren.
Míg az ellenzéki magyar EP-képviselők támogatták a javaslatot, a kormánypártiakról ezt nem lehet elmondani. Hölvényi György kereszténydemokrata politikus, aki az Európai Néppárt tagja, tartózkodott. Az EP-ben függetlenként ülő fideszes delegáció azonban azt a megoldást választotta, hogy egyszerűen nem szavaznak ennél a pontnál. (A szavazási jegyzőkönyv itt található, ennek a szavazásnak a jegyzőkönyve a 41. oldalon van.)
Terroristalista
Mint korábban írtuk, államokat az EU nem nyilváníthat terrorszervezetnek, személyeket és csoportokat azonban igen. Az EU 2016 szeptembere óta alkalmazhat autonóm módon szankciókat az ISIL-lel/Dáissal és az al-Kaidával, valamint a velük összeköttetésben álló vagy őket támogató személyekkel és szervezetekkel szemben. Azelőtt csak olyan személyekkel és szervezetekkel szemben lehetett szankciókat alkalmazni, akiket, illetve amelyeket az ENSZ vagy valamely önállóan eljáró uniós tagállam jegyzékbe vett.
A jegyzékben szereplő 13 személy, valamint 21 csoport és szervezet pénzeszközeit és egyéb pénzügyi eszközeit befagyasztják az EU-ban. Uniós személyek és szervezetek emellett nem bocsáthatnak pénzeszközöket a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére.
Ami ezeket a szankciókat illeti: egyrészt a pénzeszközök és egyéb pénzügyi eszközök befagyasztása alkalmazható, másrészt a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos fokozott intézkedések. Lényeges, hogy sem közvetlenül, sem közvetett módon nem bocsátható rendelkezésükre semmilyen pénzeszköz, pénzügyi eszköz vagy gazdasági forrás.