Németországnak nincs lehetősége külön utakon járni, ráadásul az uniós gyógyszerszerződések elsőbbséget élveznek – derült ki az Európai Parlamentben. A beszerzéseket koordináló uniós főtárgyaló szerint a második negyedévben nagy tömegben válhatnak elérhetővé az oltások valamennyi tagállamban.

“Megvettünk mindent, ami megvásárolható volt” – jelentette ki kedden az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága előtt Sandra Gallina, az uniós gyógyszerbeszerzések főtárgyalója, az Európai Bizottság egészségügyi főigazgatóságának vezetője.

A vita során több bírálatot kapott az uniós eljárás, a képviselők szerint kevés oltóanyagot vásárolt az EU, lassú az engedélyezés és a vakcina nehézkesen jut el a tagállamokba.

Ehhez kapcsolódóan: Figyelmeztetett a WHO, idén még vélhetően nem alakul ki a nyájimmunitás

A biztonság a legfontosabb

Sandra Gallina válaszul felidézte, hogy amikor tavaly nyáron a gyógyszercégekkel az EU elkezdte a tárgyalásokat, akkor meglehetősen sok ismeretlen tényező volt. Több mint százhatvan kísérletről lehetett már akkor tudni, ezek közül kellett azokkal a cégekkel szerződni, akiknek esélyük volt a sikerre és garantálni tudták a tömeges gyártáshoz szükséges kapacitást.

A főtárgyaló elmondta, hogy az uniós adófizetők pénzével még ilyen helyzetben is felelősséggel kellett bánni, de úgy véli, sikerült jó üzleteket kötni. Az Európai Bizottság saját forrásaiból 2,1 milliárd eurót mozgósított, amit a tagállamok további 750 millió euróval pótoltak ki.

“Számunkra a biztonság a legfontosabb, ezért várunk minden esetben arra, hogy egy független hatóság, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) döntsön egy vakcina hatékonyságáról”

– tette hozzá Gallina. Erről – mint minden lényeges körülményről – a tagállamok döntöttek, amelynek képviselői ott ülnek abban az irányító testületben, amelynek a tárgyalók rendszeresen jelentést tesznek. Másik út az lehetett volna, hogy vészhelyzeti intézkedéssel egy-egy tagállam dönt a saját területén forgalomba hozható vakcinákról, ekkor azonban minden felelősség a tagállamot terheli – ezt pedig senki sem akarta felvállalni.

Mindezzel együtt az EMA-eljárás lényegesen rövidebb volt, mint egy szokásos gyógyszer esetében.

Ehhez kapcsolódóan: Áprilisig tarthatnak a lezárások Németországban

A főtárgyaló megerősítette, hogy az AstraZeneca is beadta kérelmét az uniós gyógyszerhatósághoz a saját vakcinája forgalomba hozatalára, az EMA pedig alig több mint két hét múlva, január 29-én hozhat döntést. Ezt követően két hét múlva kezdődhet meg ennek az oltásnak a kiszállítása.

Az AstraZeneca előnye, hogy csak egy oltásra van szükség és a tárolása is sokkal egyszerűbb, mint az eddig engedélyezett oltásoké. Az EU 400 millió adagot rendelt ebből a vakcinából.

Vakcinanacionalizmus fenyegeti a közös beszerzést

Aggódtak a képviselők amiatt is, hogy Németország külön utakon jár és a BioNTech-Pfizer vakcinára külön megállapodást kötött. Egyikük azt is megemlítette, hogy Ciprus izraeli vakcinát szeretne venni és Dánia is a német példát követné – ugyanakkor sem a ciprusi, sem a dán lépéseket nem erősítették meg hivatalosan.

Sandra Gallina szerint a német különmegállapodás aggasztó fejlemény, bár ő nem látott erre vonatkozó szerződést. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a szerződés 7. pontja rendelkezik arról, hogy a tagállamok nem köthetnek párhuzamos szerződést. Ennek ellenére a német egészségügyi minisztérium honlapján most is ott szerepel 30 millió adag Biontech-Pfizer vakcináról szóló opció.

A főtárgyaló azt mondta, hogy ettől függetlenül az uniós szállítások elsőbbséget élveznek, vagyis minden további rendelést csak azt követően teljesíthet a gyógyszergyár, ha már leszállította valamennyi uniós adagot.

Ehhez kapcsolódóan: Újabb 300 millió adag vakcinát kötött le az EU

Sandra Gallina hozzátette, hogy a második negyedévben várható, hogy nagy tömegben érkeznek a tagállamokban a megrendelt mennyiségek, a harmadik negyedévben pedig a hiányzó oltások nagy része.

“Az üvegen található a tagállamok neve, nincsenek tartalék injekciós dobozok, amelyek kétoldalú megállapodás keretében megvásárolhatók”

– mondta a főtárgyaló. A nemzeti törekvések azonban rendre előkerülnek, de ez Sandra Gallina szerint “egy elkerülhetetlen vita”. A képviselők azonban már nevet is találtak ennek a jelenségnek, és úgy nevezték el, hogy “vakcinanacionalizmus”.

Ehhez kapcsolódóan: Kötelezővé tehető a koronavírus elleni oltás?

A meghallgatáson elhangzott az is, hogy a beoltandó csoportok sorrendjét a tagállamok határozzák meg. Az Európai Bizottság ugyan közzétett egy iránymutatást, amelyben megjelölte azokat a csoportokat, amelyeknek elsőbbséget kellene adni, de ezek között nem rangsoroltak, a döntés pedig a tagállami hatóságok kezében van.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!