A koronavírus-járvány több embert késztet kábítószerhasználatra, miközben az illegális termesztés is lendületet kaphat – közölte az ENSZ csütörtökön. Jelentésében arra figyelmeztet, hogy ennek a válságnak a hatásai valószínűleg „még évekig” érezhetők lesznek.
Az ENSZ bécsi székhelyű kábítószer-ellenőrzési és bűnmegelőzési irodája (UNODC), amely éves jelentésében minden esztendőben összegyűjti az adatokat a tagországokból, közölte: attól tart, hogy az illegális ópiummák- és kokalevél-termesztés is nőhet, mivel a világjárvány okozta gazdasági válság munkanélküliséghez és más problémákhoz vezetett szerte a világon.
„Az új jelentés azt mutatja, hogy a kábítószerpiacok tavaly gyorsan helyreállították a működésüket a pandémia elején tapasztalt kezdeti zavar után” – áll az ügynökség közleményében.
Az egyes számú ópium-előállító, Afganisztán arról számolt be, hogy 37 százalékkal megugrott a tiltott máktermesztésre használt földterületek mérete 2020-ban az előző évhez képest – közli a jelentés.
Az egyenlőtlenség, a szegénység és a mentális betegségek, vagyis azok az ismert tényezők, amelyek az embereket drogfogyasztásba taszítják, szintén egyre gyakoribbak az egész világon – áll a jelentésben.
A legtöbb ország arról számolt be, hogy a világjárvány idején nőtt a marihuánahasználat – állapítja meg a dokumentum, hozzátéve, hogy egyre kevesebben látják ennek a kockázatait.
Ehhez kapcsolódóan: Futárszolgálat hozta a drogot, amit chatszobán keresztül terítettek magyar fiatalokGazdasági válság és népességnövekedés
A válságban megnőtt a gyógyszerek nem orvosi célú használata is, míg a „jellemzően társasági” drogok, például a kokain fogyasztása csökkent.
Az UNODC azt is észlelte, hogy egyre nagyobb szállítmányok indulnak útnak a tiltott kábítószerekből, és a csempészet is fellendült, annak ellenére hogy a kereskedelmi légi forgalom megszakadt.
Még a világjárvány előtt, 2014 és 2019 között megduplázódott a globális kokain-előállítás, a jelentés szerint becslések alapján elérte az 1784 tonnás rekordot.
Az elmúlt években minden idők legmagasabb csúcsát érte el. Ez a növekvő globális drogfogyasztással magyarázható, amiért részben a világ népességének növekedése okolható.
Balkáni csoportok is beszálltak
Az Európába irányuló kokainellátási láncok „diverzifikálódnak, lefelé tolják az árakat és felfelé a minőséget, ezáltal a kokainpiac további terjeszkedésével fenyegetik Európát”.
A jelentés ehhez hozzáfűzi, hogy egyre több kisebb csoport – köztük balkáni eredetűek – vesz részt a kokainkereskedelemben, ami „fokozott versenyhez és teljesítményhez” vezet.
Az UNODC azonban lát pozitív fejleményt is: a kokacserje-termesztő területek mérete globálisan öt százalékkal zsugorodott 2019-ben.
Ez nagyrészt a kolumbiai termesztés elmúlt hat évben tapasztalható visszaszorításának köszönhető, bár a dél-amerikai ország továbbra is messze a kokain legnagyobb forrása a világon.
Ehhez kapcsolódóan: Kipipált drogstratégia, megkérdőjelezett eredmények