A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva azonnali hatállyal kibővítette a kormány az állami Eximbank tevékenységi körét, amely így már befektetési alapkezelőket is támogathat.
Március elsejétől befektetési alapkezelőket is támogathat hiteleivel, hitelbiztosításaival az állami Eximbank – vette észre a HVG a Magyar Közlönyben.
Az elvileg döntően a magyarországi cégek külpiacra lépésének állami támogatására létrejött Eximbank tevékenysége mára jelentős részben elszakadt ettől.
Az exporthoz lazán vagy egyáltalán nem tartozó tevékenységei kapcsán írta több mint öt éve az Átlátszó: a bankot „házi pénztárként használják a kormányközeli üzletemberek”.
Olyan híres beruházásokat finanszírozott közpénzből a bank, mint Andy Vajna tévévásárlása vagy Garancsi István óriásberuházása a Kopaszi-gátnál.
Az egyik utóbbi, exporthoz nem igazán kapcsolódó nagyobb lépés az volt, amikor tavaly év végén a magyar kormány közpénzből újabb 45 milliárd forintos (110 millió eurós) gyorssegéllyel támogatta meg az Eximbankon keresztül az elszakadásért küzdő boszniai szerb vezetést.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar állam újabb 45 milliárdot küld az elszakadásért küzdő boszniai szerb kormánynakA rendelet tegnap éjjel jött ki, mától hatályba is lépett. Nem szerepel benne indoklás arra, hogy a lépésnek mi köze lenne a háborúhoz, vagy mi indokolhatja valamelyik befektetési alapkezelő sürgős közpénzes támogatását a bankon keresztül. Nem is kell indokolni, hiszen ez egy veszélyhelyzeti rendelet.
Arról többek között alábbi cikkünkben írtunk, hogy számos párt és politikus miért mentette anonimitást biztosító befektetési alapba, azaz magántőkealapba illegális jövedelmeit.
Ehhez kapcsolódóan: Az illegális pártfinanszírozás rendszere – ahogy a résztvevők látják, 2. rész: „Micsoda szolgáltatás!”