A Szabad Európa (RFE/RL) által megszerzett, a kínai kiberfelügyelet és az orosz Roszkomnadzor kommunikációs ellenőrző szerv tisztviselői között 2017-ben és 2019-ben tartott zárt ajtós találkozókról készült aktákból kiderült, hogy Kína és Oroszország milyen szinten működik együtt az internet cenzúrázása és a másként gondolkodók megfigyelése terén.
Évekkel azelőtt, hogy Hszi Csin-ping kínai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök „határok nélküli” partnerséget hirdetett és a Kreml Ukrajna totális invázióját követően széles körű cenzúrakampányt indított volna, Peking és Moszkva már megosztotta egymással a másként gondolkodók megfigyelésére és az internet ellenőrzésére szolgáló módszereket és taktikákat.
A két ország közötti növekvő együttműködésről tanúskodnak a legfőbb internetes szabályozó hatóság, a Kínai Kibertér-felügyelet (CAC) és a Roszkomnadzor, az orosz internet ellenőrzésével megbízott kormányzati ügynökség tisztviselői között 2017-ben és 2019-ben tartott, zárt ajtós találkozókról készült dokumentumok és felvételek.
Ezeket szerezte meg a Szabad Európa oroszországi tényfeltáró részlege, a Szisztema egy olyan forrástól, aki hozzáféréssel rendelkezett az anyagokhoz. A DDoSecrets, a kiszivárgott és feltört dokumentumokat közzétevő csoport biztosította a fájlokban való kereséshez szükséges szoftvert.
Vlagyimir Putyin elnök (jobbra) és kínai kollégája, Hszi Csin-ping Moszkvában 2013 márciusában, Hszi első külföldi útja során
Tíz éve folyik az internetkorlátozások összehangolása
Peking és Moszkva az elmúlt évtizedben elmélyítette kapcsolatait. Az online információáramlás ellenőrzése Hszi első oroszországi útja, 2013 óta az együttműködés középpontjában áll. Az ezt követő években ez a kooperáció számos megállapodással bővült, miközben Kínában és Oroszországban a szigorúan ellenőrzött internetről alkotott közös elképzelés által vezérelt vezető tisztviselők magas szintű találkozókat tartottak.
Az akták bepillantást engednek néhány ilyen megbeszélés kulisszái mögé – ezek tartalmáról korábban nem lehetett hallani –, és betekintést nyújtanak a Kína és Oroszország között zajló, az internet ellenőrzését és korlátozását célzó együttműködés gyakorlati szintjébe.
A Szabad Európa által vizsgált tárgyalásokon – katalogizáltuk a megbeszélésekről készült feljegyzéseket, hangfelvételeket, leveleket és e-maileket – orosz tisztviselők több kérdésben tanácsot és gyakorlati ismeretek átadását kérték kínai kollégáiktól, többek között az olyan, megfigyelés ellen védő eszközök, mint a VPN-ek és a Tor megzavarásának módjáról.
Keresték továbbá a titkosított internetes forgalom feltörésének lehetőségeit, valamint tippeket kértek Kína tapasztalataiból az üzenetküldő platformok szabályozásában.
A kínai tisztviselők viszont orosz szakértelmet kértek a média szabályozásával és a polgárok ellenvéleményének kezelésével kapcsolatban.
Egy 2019-es levélváltás során a CAC tisztviselői arra is kérték a Roszkomnadzort, hogy blokkoljon számos linket olyan médiacikkekhez és interjúkhoz, amelyek Kínával kapcsolatosak, és amelyeket „veszélyes jellegűnek és a közérdekre károsnak” ítéltek.
Egy másik esetben, 2017 júliusában Alekszandr Zsarov, aki 2020-ig a Roszkomnadzor vezetője volt, arra kérte a Ren Hszian-ling, a CAC akkori miniszterhelyettese által vezetett kínai delegációt, hogy segítsen megszervezni orosz szakemberek látogatását Kínába, hogy tanulmányozhassák az Aranypajzs projekt működését. Ez egy mindent átfogó internetes cenzúra- és megfigyelési rendszer, amely az úgynevezett kínai Nagy Tűzfal nevű rendszer alapja.
A Roszkomnadzor akkori vezetője, Alekszandr Zsarov vezette orosz delegáció találkozik a Ren Hszien-ling, a kínai kibertér-felügyelet akkori miniszterhelyettese által vezetett kínai küldöttséggel 2017. július 4-én
A látogatás eredménye nem szerepel a Szabad Európa birtokába került aktákban, és a Roszkomnadzor és a kínai külügyminisztérium nem válaszolt az anyag tartalmára vonatkozó kérdésekre.
Döntő időszak
Bár nem számít mindent elsöprő bizonyítéknak, de a kérés rávilágít arra, hogy Oroszország hogyan próbálta utánozni Kínát a lakosság feletti ellenőrzés terén a közösségi média korszakában – mondja Andrej Szoldatov orosz oknyomozó újságíró, a Vörös háló című könyv társszerzője. A könyv Moszkvának az internet ellenőrzésére tett kísérleteinek legújabb története.
„2017 döntő jelentőségű időszak volt, amely meghatározta, hogy milyen irányba halad az orosz internet – mondta Szoldatov a Szabad Európának. – Ez volt az az időszak, amikor Oroszország azt vizsgálta, hogyan építse ki azt a kifinomultabb rendszert, amely most működik, és úgy tűnik, az oroszok tanultak valamit a kínaiaktól arról, hogyan kell csinálni.”
Az orosz kormány évek óta építi a technológiai és jogi infrastruktúrát, hogy elnyomja a szólásszabadságot az interneten. Eme intézkedések közül sok kudarcot vallott a gyakorlatban, többek között 2018-ban ügyetlen kísérletet tettek a Telegram üzenetküldő alkalmazás betiltására, míg más eszközök, például a VPN-ek és a Tor szintén többnyire elkerülte az orosz cenzorokat.
2019-ben azonban ezek az erőfeszítéseket csúcsra járatták, amikor hatályba lépett a nagy vitát kiváltó, „szuverén internetről” szóló törvény. Ez lehetővé tette Moszkva számára, hogy megszigorítsa az ország internetének ellenőrzését azáltal, hogy a webes forgalmat az állam által ellenőrzött infrastruktúrán keresztül bonyolítja, és létrehozta a domainnevek nemzeti rendszerét.
Bár Oroszország számos intézkedése még mindig messze elmarad Kína lépéseitől, technológiailag egyre fejlettebbé vált, növelte a korlátozást. A folyamat csak még jobban felgyorsult azóta, hogy 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát.
Zárt ajtók mögött
Az első zárt ajtós találkozó, amelyről a Szabad Európa jegyzőkönyveket szerzett, 2017. július 4-én volt Moszkvában, ahol a Zsarov vezette orosz delegáció találkozott a Ren vezette kínai csoporttal. Alekszandr Szmirnov – a Kreml PR-osztályának vezetője, amely az elnök nevében a tájékoztatási politikát felügyeli – meghívta Zsarovot egy orosz–kínai médiafórumra, amelyre Hszi hivatalos látogatásával egy időben került sor.
Amellett hogy részt vett a rendezvény hivatalos részén, Szmirnov levélben közölte a Roszkomnadzor vezetőjével, hogy találkozzon a CAC-kal, hogy „tapasztalatot cseréljenek az internetes szféra szabályozásával kapcsolatban”. A megbeszélésekre a levél szerint a kínaiak kérésére került sor.
Hszi Csin-ping kínai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója a Kremlben március 21-én
A Szabad Európa által vizsgált dokumentumok és hangfelvételek szerint a megbeszélések több mint két órán át tartottak. Zsarov két helyettesével és egy asszisztenssel, valamint Ren három CAC-tisztviselővel vett részt rajtuk – továbbá jelen voltak mindkét fél tolmácsai.
A megbeszélések témája gyorsan átterelődött a gyakorlati szakértelemre vonatkozó kérésekre. Zsarov a tömegmédia, az online média és az „egyéni bloggerek” engedélyezésére és ellenőrzésére vonatkozó kínai mechanizmusokról, valamint a Messenger alkalmazások, a titkosítási szolgáltatások és a VPN-ek szabályozásával kapcsolatos kínai tapasztalatokról érdeklődött.
Zsarov a továbbiakban azt javasolta, hogy a CAC küldjön egy szakértői csoportot Oroszországba, hogy tanulmányozzák az orosz online tartalomblokkolási rendszer technikai aspektusait, amely szerinte „nagy hatékonysággal” működik az országon belül. A Roszkomnadzor vezetője ezután azt kérte, hogy engedélyezzék számukra, hogy egy csapatot küldjenek Kínába, hogy tanulmányozzák Kína hatalmas internetes cenzúra- és felügyeleti rendszerének, az ország úgynevezett Nagy Tűzfalának működését, mivel az Oroszországban tiltott tartalmak „több mint 95 százaléka (…) külföldi gyártású”.
A kínai fél további részleteket kért az Oroszországban blokkolt információk típusairól, valamint arról, hogyan figyeli az online vitákat és hogyan dolgozza fel a személyes adatokat. Ren konkrétumokat és módszereket is kért arról, hogyan használja Oroszország az internetet az országon belül és kívül „pozitív kép kialakítására”. Zsarov azt válaszolta, hogy az imázsellenőrzés nem tartozik a Roszkomnadzor hatáskörébe, ezt a kérdést a Putyin-kormányzatnál kell felvetni.
A kínai küldöttség az Alekszej Navalnij ellenzéki vezető által néhány hónappal korábban, 2017 márciusában szervezett tüntetésekről is érdeklődött. A tiltakozások egybeestek Navalnijék egyik dokumentumfilmjének megjelenésével, amely részletesen leleplezte az akkori miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev állítólagos korrupcióját. A kínaiak azt tudakolták, hogy a Roszkomnadzor milyen eszközöket használt az országos gyűlésekről szóló médiaközvetítések szabályozására.
A rendőrség őrizetbe veszi Alekszej Navalnij Kreml-kritikust (középen) egy korrupcióellenes tüntetésen Moszkva központjában 2017. március 26-án
„Ezek a magas szintű eszmecserék már jó ideje zajlanak, és mindig arra összpontosítanak, hogy megértsék, mit tesz a másik fél más területen, hol kevésbé eredményes, és hogy mit tanulhatnak egymástól” – mondta Andrew Small, a Német Marshall Alap vezető munkatársa a Szabad Európának.
„Az internetes cenzúra kérdése nagy szerepet játszott ebben, mert az otthoni politikai stabilitáshoz kapcsolódik, és ahhoz a közös nézethez, hogy külföldi erők avatkoznak be.”
Zsarov elmondta, hogy egyes városokban a tüntetések a hatóságok engedélyével zajlottak, így a róluk szóló információkat nem korlátozták az interneten. Azért döntöttek úgy, hogy engedik megtartani az eseményeket, mert viszonylag kis léptékűnek ítélték, és úgy gondolták, hogy a tüntetők lelkesedése „néhány napon belül” alábbhagy. Hozzátette, hogy a tüntetések engedélyezéséről szóló döntést befolyásolta Putyin „nagyon magas” népszerűsége, amely szerinte „89 százalék körül mozog”.
A Roszkomnadzor vezetője kínai kollégái előtt talán félreértelmezte és lekicsinyelte a Putyin iránti akkori népi támogatás és a Navalnij-dokumentumfilm iránti oroszországi érdeklődés szintjét. Az állami tulajdonú orosz közvélemény-kutató központ akkori felmérése szerint Putyin bizalmi indexe 49,9 százalékra esett, míg népszerűségi indexe mintegy 81 százalékon állt.
A Szabad Európa egy korábbi vizsgálata szerint a Roszkomnadzoron belül a Rádiófrekvenciás Főközpont (GRFC) – egy erre szakosodott egység – nyomon követte a Navalnij-dokumentumfilmmel kapcsolatos online érdeklődést és vitákat. Belső mérőszámai azt mutatják, hogy csak júliusban – közel négy hónappal a film megjelenése után – kezdtek csökkenni az orosz interneten.
A Szabad Európa által megszerzett akták kevés részletet tartalmaznak a találkozón elhangzott kérésekről és megkeresésekről, de a Roszkomnadzor összeállította és megosztotta a megbeszélések összefoglalóját az FSZB-vel – Oroszország fő belföldi hírszerző ügynökségével.
Ebben a dokumentumban Zsarov pozitív hangot üt meg, és az információ jobb blokkolása érdekében felszólít a Kínával való közös erőfeszítések felgyorsítására, valamint hangsúlyozza a két ország közötti „technikai szakemberi szintű tapasztalatcsere” szükségességét.
Szorosabb kötelékekkel a jövőbe
A 2017-es találkozóra azután került sor, hogy az előző években Peking és Moszkva az online információk nyomon követése és ellenőrzése terén nagyobb együttműködésre törekedett, és Hszi és Putyin új megállapodásokat írt alá a fokozott kooperációról.
Az áttörést 2016 áprilisában sikerült elérni, amikor a Biztonságos Internet Liga, a Kremlhez és az orosz ortodox egyházhoz szorosan kötődő konzervatív orosz oligarcha, Konsztantyin Malofejev által finanszírozott cenzúrapárti lobbicsoport konferenciát szervezett Moszkvában, amelyen nagy kínai delegáció vett részt Lu Vej, a CAC akkori vezetője és Fang Bin-sing, a Nagy Tűzfal „építésze” vezetésével.
Gyenyisz Davidov, a Biztonságos Internet Liga ügyvezető igazgatója 2016-ban a The Guardiannek elmondta, hogy a konferencia megrendezéséről szóló megállapodás 2015 decemberében született meg Pekingben Fang és Igor Scsiogoljev, Putyin egyetemi barátja és volt kommunikációs minisztere között, aki Kreml-tanácsadó internetes kérdésekben.
Malofejev és a Biztonságos Internet Liga egy olyan csoport tagja volt, amely szorosabb együttműködést sürgetett annak érdekében, hogy megtanulják Kínától, hogyan lehet jobban megszelídíteni a netet és korlátozni a nyugati digitális befolyást. Scsiogoljev szintén kulcsszerepet játszott benne, Szoldatov szerint ő volt az egyik fő személyiség, aki a Kína felé való fordulást szorgalmazta akkor, amikor a hírszerző szolgálatok egyes tisztségviselői még óvakodtak attól, hogy a kínaiakat szorosabban bevonják az orosz belügyekbe.
A 2017. júliusi találkozót követően a Roszkomnadzor és a CAC tisztviselői folytatták találkozóikat és megosztották egymással a szakértelmüket.
2019-re Oroszország bevezette saját, „szuverén internettörvényét”, és Putyin elkezdte felgyorsítani a külföldi technológiai vállalatok, például a Google, a Facebook és a Twitter megfékezésére irányuló lépéseit – bírságok kiszabásával és olyan törvények bevezetésével, amelyek előírják a vállalatok számára, hogy alkalmazottaikat Oroszországban tartsák, ezáltal potenciális letartóztatásnak tegyék ki őket.
Egy 2019. júniusi moszkvai találkozón Hszi és Putyin bejelentette, hogy kapcsolataikat „átfogó stratégiai partnerséggé” fejlesztik, az információ és az internet irányítása terén folytatott együttműködést helyezik előtérbe.
A két vezető elmondta, hogy közösen törekednek „a béke és a biztonság megteremtésére minden ország egyenlő részvétele alapján a kibertérben”, és megfogadták, hogy „előmozdítják az információ és a kibertér irányítására vonatkozó globális rend kiépítését”.
További gyakorlati együttműködés
Egy hónappal később Zsarov és a Roszkomnadzor csapata Moszkvában találkozott egy kínai delegációval, amelyet a CAC élére 2018-ban kinevezett Csuang Rong-ven vezetett.
A 2019. július 17-i találkozóról készült feljegyzések és felvételek szerint a Roszkomnadzor képviselői a kínai szakértőktől érdeklődtek, hogy képesek-e ellensúlyozni a blokkolás megkerülésére irányuló kísérleteket, Zsarov pedig példaként említette a hivatal sikertelen kísérleteit a Telegram letiltására.
Az orosz fél azt is elmondta, hogy szeretné megtudni, hogyan használja Kína a mesterséges intelligenciát a „tiltott tartalmak” azonosítására és blokkolására. A kínai küldöttség válasza nem szerepel az aktákban, de a Szabad Európa 2023-as vizsgálata feltárta, hogy a Roszkomnadzor mesterséges neurális hálózatokat kezdett használni az oroszok online követésére, különösen a Putyint sértő vagy tüntetésekre felszólító posztok után kutatva.
A 2019 októberében a kínai Vucsenben megrendezett internetes világkonferencia alkalmával a Roszkomnadzor és a CAC együttműködési megállapodást írt alá a „tiltott információk” terjedése elleni fellépésről. A Szabad Európa által megszerzett dokumentumokból kiderül, hogy a CAC 2019 decemberében válogatott kéréseket nyújtott be egyes tartalmaknak a megállapodás alapján Oroszországon belüli blokkolására.
E kérések között, amelyeket három külön levélben részleteztek (cikkek és webcímek listájával), a kínai tisztviselők blokkolást kértek a BBC kínai nyelvű oldalán „a kínai toalettforradalomról” megjelent cikkre. Ez a 2015-ben, az ország higiénés állapotainak javítása érdekében indított kormányzati kampányról szólt.
Emellett kérték egy blogbejegyzés cenzúrázását. Ez Hszi elnök hátsérüléséről szóló pletykákat taglalt, és kevesebb mint négyezren láttak. Továbbá célkeresztbe kerültek a GitHub szoftverfejlesztési weboldalon található linkek, amelyek a kínai tűzfal országon belüli megkerülésének módjait írták le.
Az egyéb kérések között felmerült a Kínában üldözött Falun Kung vallási mozgalomhoz kötődő, The Epoch Times című újság honlapja, valamint a VKontaktye orosz közösségi oldalon található profilokra mutató linkek blokkolása.
Az egyik esetben egy felhasználó megosztott egy videót egy vélhetően ujgur etnikumú pár táncáról, amelynek címe: Rusztam és Zumrad (az ujgurok menők). Peking átfogó elnyomást és internálási rendszert indított az ujgurok és más muszlim kisebbségek ellen Hszincsiangban, amit az ENSZ „súlyos emberi jog jogsértésnek”, míg egyes országok népirtásnak minősítettek.
Egy másik kérés egy kínai egyetemi hallgató VKontaktye-profiljára vonatkozik, amely tartalmazza a CBS 60 Minutes című műsorának 2000-ben készített videóinterjúját Csiang Cö-min volt kínai elnökkel, amelyet a C-SPAN nonprofit amerikai hálózat archivált. Az interjú emberi jogi kérdéseket, az amerikai–kínai kapcsolatokat és a kínai vallásszabadságot érintette.
„E kérések köre meglehetősen kiterjedt, és érdekes, hogy túlmutat a Peking számára klasszikusnak számító témákon, mint például Hszincsiang, Tajvan vagy Tibet” – mondta Small.
A Szabad Európa nem ismeri a Roszkomnadzor válaszát a kínai megkeresésekre, de a cikk publikálásának időpontjában a linkek még elérhetők voltak Oroszországon belül.
„Ez egy átfogó próbálkozás az arculatkezelésre; érdekes, hogy Peking úgy gondolja, hogy ilyen jelentős kéréseket intézhet Oroszországhoz” – mondta Small.
„Ez azt tükrözi, ahogyan ezeket a kérdéseket Kínán belül kezelik, és talán utalás arra, hogy merre tart az együttműködés.”