Elemzők és kollégái szerint az Európai Parlament döntése, hogy Alekszej Navalnijnak ítéli oda a rangos Szaharov-díjat, emeli nemzetközi tekintélyét, így valamiféle védelmet nyújt a bebörtönzött ellenzéki aktivistának.
A Kreml hónapok óta próbálja meggyőzni polgárait és másokat arról, hogy az ellenzéki vezető Alekszej Navalnij bűnöző, aki egy szélsőséges szervezetet vezetett.
Februárban két és fél évre bebörtönözték egy régi gazdasági bűncselekményhez kapcsolódó feltételes szabadlábra helyezés megsértése miatt, amelyet ő politikai indíttatásúnak ítél.
Ezután felszámolták a népszerű Korrupcióellenes Alapítványát – amely kihívást jelentett a Kreml-barát Egységes Oroszország pártnak – azzal az indokkal, hogy szélsőséges szervezetnek minősül.
Az Európai Parlament döntése azonban, hogy a 45 éves orosz aktivistának ítélte oda a Szabad Gondolat Szaharov-díjat – a blokk legrangosabb emberi jogi kitüntetését –, aláássa a Kreml stratégiáját, mondják kollégái és elemzők.
„Ez erős elismerése annak, hogy Alekszej Navalnij nem szélsőséges vagy terrorista, hanem valójában szabadságharcos” – mondta a Szabad Európának Alina Poljakova, az Európai Politikai Elemzőközpont elnök-vezérigazgatója.
A Kreml „kezeli” a helyzetet, otthon nem kap nagy hírverést
A díj „globális figurává emeli őt, szemben azzal, hogy csak egy orosz figura legyen”, és egyesek „mostantól teljesen más fényben látják majd” – mondja.
Navalnijt október 20-án választották ki az európai törvényhozók, miután egy afgán nőkből álló csoport és egy bebörtönzött bolíviai ellenzéki politikus mellett került a jelöltek közé.
Az Andrej Szaharov szovjet disszidensről elnevezett díj korábbi nyertesei között van Nelson Mandela volt dél-afrikai elnök és Malála Júszafzai, a nők jogaiért és oktatásáért küzdő pakisztáni aktivista.
A Kreml nem kommentálta az Európai Parlament döntését.
Marat Gelman orosz aktivista a Szabad Európának elmondta, hogy Navalnij kiválasztása valószínűleg „az őrületbe kergeti” a Kremlt, de az elnöki hivatal a média fölötti uralmát kihasználva semlegesíteni tudja a hazai hatásokat.
„Ez nem fogja megváltoztatni a Navalnijról alkotott véleményeket – mondja. Azok az emberek, akik tisztelik, elégedettek lesznek, de – azok, akik az orosz állami televíziót nézik (…) újabb megerősítést kapnak, hogy Navalnij gazember, amerikai ügynök.”
„Az erőviszonyok nem fognak változni” – mondja Gelman.
Az orosz állami televízió egyelőre nem számolt be a díjról.
„A legfontosabb, hogy túlélje a börtönt”
Ruszlan Szaveddinov, Navalnij egyik munkatársa szerint Putyin azt akarja, hogy „mindenki gyorsan elfelejtse” az aktivistát.
Heidi Hautala, az Európai Parlament alelnöke a díj odaítéléséről szóló döntés bejelentésekor azt mondta, hogy az orosz aktivista „nagy bátorságról” tett tanúbizonyságot, amikor szembeszállt a Kreml egyre növekvő önkényuralmával.
„Hosszú évek óta küzd az emberi jogokért és az alapvető szabadságjogokért Oroszországban. Ez a szabadságába és majdnem az életébe került” – mondta az Európai Parlamentben tartott beszédében.
Navalnij, akit februári bezárását megelőzően több mint tízszer börtönöztek be rövid időre, tavaly majdnem meghalt, miután idegméreggel követtek el ellene merényletet. Az aktivista szerint ezt Putyin elnök parancsára az orosz biztonsági szolgálatok hajtották végre.
Hautala felszólította az orosz kormányt, hogy azonnal engedje szabadon Navalnijt.
Kollégái, emberi jogi aktivisták és elemzők szerint ez nagyon kevéssé valószínű. Egyesek szerint azonban a díj segíthet megvédeni attól, hogy baja essen, amíg rács mögött van.
Az orosz börtönök hírhedtek embertelen körülményeikről.
„Jelenleg az a legfontosabb, hogy túlélje a börtönt, és kijusson. Egy ilyen rangos díj biztonsági garancia” – mondta Zoja Szvetova emberi jogi aktivista a Szabad Európának.
Gleb Pavlovszkij, a Kreml volt politikai tanácsadója egyetért.
A díj „megerősíti Navalnij státuszát a börtönben – bizonyos fokig megvédi” – mondja.
Szvetova mindazonáltal reménykedik Navalnij mielőbbi szabadulásában, rámutatva, hogy Oleh Szencov ukrán filmrendezőt a Kreml egy Kijevvel kötött fogolycsere keretében engedte szabadon, körülbelül egy évvel azután, hogy 2018-ban elnyerte a Szaharov-díjat.
Oroszország 2014-ben tartóztatta le Szencovot, mert az év elején ellenezte, hogy Moszkva elcsatolta szülőföldjét, a Krímet. Terrorizmus vádjával húsz év börtönbüntetésre ítélték az emberi jogi csoportok és a nyugati kormányok által politikai indíttatásúként bírált perben.
Harmadik orosz díjazott
Navalnij a díj harmadik oroszországi kitüntetettje azóta, hogy 1988-ban megalapították.
Anatolij Marcsenko, a szibériai születésű szovjet ellenzéki, író és emberi jogi aktivista – aki élete több mint egyharmadát börtönben töltötte – volt az első díjazott.
A Memorial, a Szaharov által a nyolcvanas évek végén vezetett orosz emberi jogi csoport 2009-ben nyerte el a díjat.
Közben Navalnij egyik harcostársa, ügyvédje és médiakoordinátora, az Észtországba menekült Ljubov Szobol ellen körözést adtak ki az orosz hatóságok
Poljakova megjegyzi, hogy a késő szovjet időszakban a Kreml azért nem tett „határozott lépéseket” a világszerte elismert másként gondolkodókkal vagy politikai foglyokkal szemben, hogy ne veszélyeztessen bizonyos gazdasági és politikai kapcsolatokat, amelyeket „fontosabbnak tartott, mint ezt a néhány személyt”.
Szerinte Putyin ugyanebből a forgatókönyvből dolgozik, és hajlamos arra, hogy a politikai foglyokat valami értékesebb dolog megszerzésére való csereeszközként használja fel. Navalnij esete sem lenne más.
„Minél inkább elismerik Navalnijt, minél inkább tudnak róla világszerte, annál értékesebbé válik a Kreml számára mint egyfajta túsz lesz, egyfajta alku tárgya a jövőbeli célokhoz” – mondja.