Ezermilliárdos támogatást kockáztat a kormány; Orbán belátta, hogy segíteni kell Ukrajnának

Orbán szerint a magas energiaárak, az energiaimport drágulása miatt évente négyezer milliárd forintot veszít a költségvetés. Ha ez nem volna, lehetne bért emelni, lenne forrás egészségügyi beruházásokra

Magyarország jó irányba halad, az intézkedések java részét teljesítette, azonban ezek nem voltak elegek az Európai Bizottságnak ahhoz, hogy fizessen is. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter bízik abban, hogy jövőre talán hozzáférhet a kormány minden uniós forráshoz. Fontolgatja a kabinet az ársapkás üzemanyagok kivezetését. Egyre többen viszik menhelyre a kutyájukat a rezsiválság miatt, és egyre többen jelentek meg a hajléktalanellátásban is. Legfontosabb cikkeink a héten.

A 13 ezer milliárd eurós mínusz

Nem lesz kifizetés az Európai Bizottság által szerdán jóváhagyásra javasolt magyar helyreállítási tervből mindaddig, amíg Magyarország az általa is elfogadott 27 kulcsfontosságú intézkedést, köztük az igazságszolgáltatás függetlenségét megerősítő reformokat nem teljesíti egytől egyig – szögezték le a dossziéért felelős bizottsági tagok, miután a testület fenntartja a feltételességi eljárás folytatását és a hét és fél milliárd euró forrás zárolásáról szóló korábbi javaslatot is.

„Magyarország a helyes irányba halad, és az intézkedések java részét teljesítette. Ugyanakkor lényeges gyengeségek és kockázatok maradtak” – indokolta Johannes Hahn költségvetési biztos, miért állított ki negatív értékelést a testület a magyar teljesítésről az előrehaladás ellenére.

A bizottság elsősorban az uniós forrásokkal való visszaélések megelőzéséért és a nyomon követésért felelős Integritás Hatóság esetében találta úgy, hogy a kormány nem felelt meg az elvárásoknak. Ez egyes alelnöki tagok kiválasztásánál és a hatóság jogköreinek korlátozásánál, így egyes vagyonnyilatkozatokba való bepillantás hiányában mutatkozott meg Brüsszel szerint. További negatívumként említi a testület az ügyészségi döntésekkel szembeni bírósági felülvizsgálattal kapcsolatos új eljárást is, ahol megítélése szerint a magyar jogalkotó eltért a megállapodástól.

Ehhez kapcsolódóan: Az Európai Bizottság 13 milliárd euró Magyarországnak szánt uniós forrás befagyasztását javasolja

A három operatív program 65 százalékának felfüggesztése nem jelent újdonságot, mert az Európai Bizottság mostani javaslata az Európai Tanács felé gyakorlatilag ugyanaz, mint ami szeptember közepén volt – mondta Navracsics Tibor uniós fejlesztésekért felelős miniszter a szerdai rendkívüli Kormányinfón.
Mint mondta, abban bíznak, hogy amint azok a határidők is teljesülnek, meg tudják győzni a bizottságot és a tanácsot, hogy a felfüggesztésre a továbbiakban nincs szükség, és 2023-ban száz százalékban hozzáférnek az uniós forrásokhoz minden operatív programban.

Ehhez kapcsolódóan: Navracsics Tibor bízik benne, hogy jövőre száz százalékban hozzáférnek az uniós pénzekhez

Közben létrejött az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport. Tíz tagot az állami szervek delegáltak a testületbe, tízet pedig pályázati úton választottak ki a nem kormányzati szereplők közül. December 13-án üléseznek először.

Ehhez kapcsolódóan: Átlátszó, K-Monitor, Transparency – létrejött a Korrupcióellenes Munkacsoport

Kénytelen-kelletlen, de belátta

A december 5-én életbe lépő olajszankciókról, Ukrajna támogatásáról és az Európai Bizottság minapi, a magyar forrásokat érintő döntéséről is beszélt a közmédiában a miniszterelnök. Azt mondta, hogy a kormány félretette azt a pénzt, amit odaadna Ukrajnának, az elszállt energiaárak miatt viszont négyezer milliárd forint hiányzik a költségvetésből.

Orbán szerint nehéz tél jön, december 5-én életbe lépnek az Oroszországra kivetett uniós olajszankciók, ami megnehezíti majd az európai gazdaság működését. Hozzátette, hogy Magyarországon szerinte nem lesznek ellátási problémák, hozzájutunk az energiahordozókhoz, az ár lesz a probléma, mert „a szankciók árfelhajtó hatása alól” Magyarország sem vonhatja ki magát.

Magyarország kénytelen-kelletlen, de belátja, hogy támogatni kell Ukrajnát, azt azonban, hogy ehhez az Európai Unió közösen hitelt vegyen fel, és közösen eladósodott államok közösségévé váljon, nem támogatja. Ukrajna évente 18 milliárd eurót vár Európától, hogy működni tudjon. Orbán szerint a magas energiaárak, az energiaimport drágulása miatt évente négyezer milliárd forintot veszít a költségvetés. Ha ez nem volna, lehetne bért emelni, lenne forrás egészségügyi beruházásokra. Ezt a hiányzó négyezer milliárdot elő kell teremteni.

Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor: Magyarország „kénytelen-kelletlen, de belátja, hogy támogatni kell Ukrajnát”

Rezsis kutyák

Egyre több kutyát visznek vissza a menhelyekre, és egyre kevesebbet fogadnak örökbe, miközben rengeteg új állat szorul mentésre, de arra már alig futja az állatvédőknek, akikre sem a rezsicsökkentés, sem az üzemanyag-ársapka nem vonatkozik. Az állatorvos és a táp költsége is megugrott, az adakozók száma pedig zuhan. Kelet-Magyarországon tragikus a helyzet, rengeteg kutya fog elpusztulni, de a fővárosi régióban sem jobbak a kilátások – mondták az állatvédők.

​„Mi úgy hívjuk őket, hogy rezsis kutyák. A gazdáik nem tudják eltartani őket. Nem tudnak nekik élelmet vásárolni, nem tudják az állatorvosi kiadásokat fizetni, házból lakásba kényszerülnek, külföldre költöznek” – mondta Schneider Kinga, a szervezet munkatársa.

Ehhez kapcsolódóan: „Rezsis kutyák” árasztják el a túlélésért küzdő menhelyeket

Rezsikáosz

Az utóbbi hetekben nagyon sok új ember jelent meg a fővárosi átmeneti szállókon, akik az emelkedő rezsiárak és az infláció miatt elveszíthették albérletüket – mondta a Szabad Európának Köves Ferenc szociális szakember, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) munkatársa.

A szakember szerint ennek oka egyértelműen a rezsiárak és az infláció. Akik eddig éppen meg tudtak élni bérelt lakásukban, azoknak egy része most nem tud. Kikerül az albérletéből, elveszti a lakhatását, mert nem tudja kifizetni a magasabb költségeket.

A hajléktalanokat ellátó intézményeknek is komoly gondot okoz a rezsiválság, emlékeztetett, hogy a kisebb szervezetek közül többen is bejelentették nyáron, hogy ha nem kapnak valamilyen támogatást, novemberben kénytelenek lesznek bezárni, mert nem tudják fizetni a megemelkedett rezsiszámlákat a normatív támogatásból, amely évek óta nem emelkedett.

Ehhez kapcsolódóan: Rezsiválság: egyre többen jelentkeznek a hajléktalanszállókon

Kiszáradó benzinkutak

Nemcsak a kis töltőállomások nem kapnak elegendő üzemanyagot a Moltól, hanem a nagy, nemzetközi cégek sem. Hatvanban mindkét Shell-kút bezárt. A kormány eközben arra tett utalást, hogy januártól megszűnhet a hatósági áras tankolás lehetősége.

„258 társaság már egyáltalán nem kap a Moltól üzemanyagot, de ennél sokkal több kút lehet bajban, hiszen egy társaság több töltőállomást is üzemeltet” – mondta a Szabad Európának Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke, aki szerint négy-ötszáz kút is kieshet az ellátásból. Egri Gábor szerint már 150 településen akadozik az üzemanyag-forgalom.

Egy név nélkül nyilatkozó polgármester szerint az emberek frusztráltak, de igazából nem okoz nagy változást az elmúlt hónapokhoz képest, mert már mindenki a közeli nagyvárosba jár tankolni. A polgármester szerint az önkormányzatnak több személyautója, haszongépjárműve és traktora is van.

„Kész művészet ezeket megtankolni” – tette hozzá.

Egri Gábor szerint szinte teljesen kiszorult az import Magyarországról, mert a 480 forintos hatósági nagykereskedelmi áron egy cégnek sem éri meg behozni üzemanyagot Magyarországra.

A kormány január elsejétől csak akkor tudja fenntartani a benzinárstopot, ha az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalan.

Ehhez kapcsolódóan: Átmeneti korlátozások – már a nagy benzinkutak is bajban vannak

Pszichológiai hadviselés

Október 23-án este Budapesten a pedagógusokért tartott tüntetésen felszólalt egy 18 éves pécsi diák is. Az egyházi gimnáziumba járó Pankotai Lili beszédét többen bírálták nyelvezete miatt. Nemrég kiderült, hogy a lány iskolát vált, Budapesten tanul tovább.

Pankotai Lili az interjúban elmondta: célba ért az üzenet, hogy nem szívesen látják a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában. Mint mondta, érzelmi sakkban tartották, és a megfélemlítés minden dimenzióját megjárta a beszédét követő három hétben, amit eltöltött a gimnáziumban.

„Értek atrocitások, végül ezek miatt is döntöttem a távozásom mellett. Volt, hogy kiküldött az osztályfőnököm óráról, ezután közölte az osztállyal, hogy velem nem hajlandó elmenni az osztálykirándulásra, így beszéljék meg velem, hogy én ne menjek, különben az osztályt sem viszi el. (…) Elsősorban pszichológiai hadviselést folytattak ellenem. Bűntudatkeltés folyt az iskolát érő támadások miatt, a kormányzati propagandamédiában elhangzott ocsmányságokból következő presztízsveszteség miatt, a pedagógusok frusztráltsága miatt” – mondta a diák.

Ehhez kapcsolódóan: Budapesten tanul tovább a tüntetésen felszólaló diáklány

A Dömper vége

Átveszi a Dömper Kft.-t, valamint projektcégét, a Hidro-Duna Kft.-t a Duna Aszfalt Zrt. – értesült a Szabad Európa. Információink szerint erre azért van szükség, mert az M100-as megépítésének törlésével a Völner Pálhoz köthető Dömper bajba került volna hosszabb távon.

Egy forrásunk szerint a Dömper dolgozóinak már be is jelentették az akvizíciót, amit „fúzióként” emlegettek, de valójában arról van szó, hogy a Dömper Kft. valamilyen formában beolvad a nála jóval nagyobb vetélytársába. Ugyanez lesz a sorsa a Dömperrel egy helyrajzi számra bejegyzett Hidro-Duna Kft.-nek is, ez valójában a Dömper alagútépítésre létrehozott projektcége. A két kft. ugyanis nincs egy súlycsoportban a részvénytársasággal.

Ehhez kapcsolódóan: Nem vész el, csak átalakul - a NER-ben marad a bajba jutott Dömper Kft.