A dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosát a háború február 24-i kezdete után egyből lőni kezdték az orosz erők. A város elhelyezkedése stratégiai fontosságú, elfoglalása lehetővé teheti Oroszország számára, hogy szárazföldi hidat hozzon létre a két szakadár régió és a már megszállt Krím félsziget között.
Mariupol polgármestere szerint az ostromlott városban már közel ötezer ember vesztette életét az orosz bombázások miatt, és városszerte épületeket romboltak le. Elmondta, hogy március 27-ig 290.000 ember menekült el, de legalább 160.000-en még mindig áram nélkül, kevés élelemmel és egyéb ellátással vannak a csapdában.
Egyes külföldi és ukrán vezetők a Mariupolban bekövetkezett pusztítást a szíriai Aleppó város lerombolásához vagy a csecsenföldi Groznij elleni orosz támadások okozta pusztításhoz hasonlították.
Gazdasági és katonai szempontból is fontos város
Mariupol a legnagyobb ukrán város az Azovi-tengeren, amelyet a keskeny Kercsi-szoros köt össze a Fekete-tengerrel. A város nevét III. Sándor orosz császár feleségéről, Marija Fjodorovnáról kapta, és mintegy hetven kilométerre (43 mérföldre) fekszik az orosz határtól. Néhány kilométerre van csak az Oroszország által támogatott szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területektől, akik 2014 óta harcolnak az ukrán kormányerők ellen.
Ehhez kapcsolódóan: Továbbra is harcok folynak Kijev körülMariupol elfoglalásával Oroszország az Azovi-tenger ukrajnai partvidéke fölött is ellenőrzést szerezne, elvágva Ukrajnát a Fekete-tengertől is. Az orosz erők már elfoglalták a Mariupoltól mintegy 380 kilométerre fekvő Herszon fekete-tengeri kikötőjét, és Oroszország ellenőrzi a Krím fekete-tengeri kikötőit is. Mariupol elvesztése és a szárazföldi folyosó létrehozása lehetőséget adhat az orosz erőknek arra is, hogy bekerítsék a szakadár régióktól nyugatra állomásozó, jelentős erőt képviselő ukrán csapatokat.
Az Azov zászlóalj is részt vesz a város védelmében
Mariupol katonai jelnetőségén túl fontos Ukrajna gazdasága számára is, mivel a kikötőből vasat, acélt, gabonát és nehézgépeket exportálnak, ami jelentős bevételi forrást jelent az ukrán kormány számára. Az innen kiinduló kereskedelem persze már a háború elején megállt. Egy magas rangú ipari tisztviselő március 21-én azt mondta, hogy Ukrajnának hatmilliárd dolláros gabonabevétel-kieséssel kell szembenéznie a Mariupolt is magában foglaló kikötők orosz blokádja miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Veszélyben a csernobili lezárt zóna biztonsága az ukrán kormány szerintAz ukrán búzaimporttól függő országok közé tartozik Egyiptom, Törökország és Jemen, ahol az élelmiszerárak emelkedésétől, akár élelemhiánytól is tartanak.
Mariupol lenne az első ukrán nagyváros, amely az orosz megszállók kezére kerül. Elvesztése súlyos pszichológiai csapást jelentene, amely megingatná az ukrán morált. Fontos körülmény az is, hogy a mariupoli harcokban részt vesz (számos más ukrán egység mellett) az Azov zászlóalj is. Az egység az ukrán nemzeti gárda része, de eredetileg szélsőjobboldali milíciaként indult, és Oroszország rendszeresen velük támasztotta alá azt az állítását, hogy Ukrajnában fasisztaveszély van. A város bevételével az oroszok sikert hirdethetnek az állítólagos nácitlanításban is, amellyel korábban Moszkva az agressziót igazolta, és amelyet a nemzetközi közösség üres ürügynek tart.