Évtizedes csúcsokat dönt az EU támogatottsága szerte a kontinensen, derült ki az Eurobarometer legfrissebb felméréséből. Magyarországon is elsöprő az EU támogatottsága, a magyarok inkább ott mennének szembe a többséggel, hogy szívesen cserélnék alacsonyabb árakra a demokrácia és a szabadság védelmét.
Egy-egy Putyinhoz közeli politikust leszámítva látványosan egy irányba tart az Európai Unió, mióta az orosz hadsereg megpróbálta lerohanni Ukrajnát.
Mindez lényegesen nehezebben menne a döntéshozóknak, ha közben a lakosság súlyosan megosztott lenne a kérdésben. De pont az ellenkezője tűnik igaznak, tizenöt éve nem gondolták ennyien, hogy jó irányba mennek a dolgok az EU-ban, mint most májusban az Eurobarometer alapján.
Ezt támasztja alá az is, hogy 2007 óta nem örültek ennyien annak, hogy hazájuk uniós tag: a polgárok 65 százaléka tartotta egyértelműen jónak országa EU-tagságát. Az ellenzők aránya is tizenöt éves mélypontra került, uniós szinten nyolcszázaléknyi válaszadó tartja rossznak a tagságot.
Magyarország a középmezőnyben szerepel, hatvan százalék gondolta jónak, öt százalék rossznak a tagságot, a többiek se jónak, se rossznak nem ítélték. Romániában mérték messze a legerősebb EU-ellenes hangulatot, ott 23 százalékuk gondolta károsnak a tagságot, és kétszer ennyien támogatták.
A magyar adat annak fényében különösen erős, hogy a lakosságot évek óta erős Putyin-párti propagandával bombázza a nyílt és a szürke zónás kormánypárti médiakiadványok hálózata. Miután az Európai Unió kitartóan népszerű Magyarországon, ez olyan fura mellékhatásokkal jár, hogy például a kormány kampányaiban leginkább a szinonimáit, főleg „Brüsszelt” ostorozza, amikor rosszat akar mondani a szövetségre.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán beszédeiben fix pont a rémálom, de most kevésbé akar már harcolniHasonló a helyzet egyébként az orosz kormány elleni szankciók megítélésénél: a lakosság nyolcvan százaléka támogatta. Úgy tűnik, hogy Romániában nem a szankciók okozta rövid távú anyagi veszteség miatt lett erősebb az EU-ellenes csoport, a szankciókat ugyanis még jobban támogatták, mint a magyarok.
A felmérés április végétől május közepéig tartott, ami azt jelenti, hogy az olajembargóról akkor még nem született meg a döntés, de már bőven zajlott az egyeztetés, annyit lehetett tudni, hogy valamilyen formában várhatóan létre fog jönni.
Ehhez kapcsolódóan: Kerüljön képbe az olajembargóról! – kérdések és válaszokSzép dolog szavakkal, egy szendviccsel vagy bátorító hátba veregetéssel támogatni valakit, de lényegesen nehezebb ezt úgy megtenni, ha tényleges költségekkel is jár.
Amikor úgy tették fel a kérdést, hogy inkább a szabadságot és a demokráciát védené-e a válaszadó azon az áron, hogy a megélhetési költségeire ez károsan hat, vagy fordítva, 59 százalék döntött az előbbi mellett.
Azt is lehet tudni, hogy tízből kilenc európai már megérezte, hogy drágul a megélhetése, és ugyanennyien számítanak a helyzet további súlyosbodására.
Főleg a szegényebb országokban engedték volna el a demokráciát az alacsonyabb inflációért cserébe, sorrendben Bulgáriában, Magyarországon, Máltán és Romániában. Magyarországon a válaszadók kétharmada cserélte volna el a szabadság védelmét alacsonyabb árakra. Mindenhol jellemzően a szegényebbek voltak azok, akik a megélhetési költségeket tartották fontosabbnak, emellett a szomszédban zajló háborút is lényegesen kevésbé követték.
Tavaly év végéhez képest átrendeződés történt abban is, hogy mit várnak a választók, mivel foglalkozzon leginkább az Európai Parlament. Feltűnően nagyot esett az egészségügy és a klímaváltozás fontossága, cserébe megnőtt a demokrácia és a joguralom súlya. Erősen megugrott az EU védelmének és biztonságának jelentősége is a választóknál. A magyaroknál maradt az a legfontosabb, hogy az egészségüggyel foglalkozzon elsősorban az EP.