A szomszédban zajló háború kapcsán a kormányközeli kommunikáció hónapok óta keményen megdolgozza a magyar társadalmat Putyin-párti propagandával. A magyar közvélemény pedig több szempontból az EU szélére sodródott az Eurobarometer tavaszi felmérése szerint.
Az ukrajnai háború idei fellángolása kapcsán a magyar kormány az ukrán féllel szemben ütött meg ellenséges hangnemet, választási kampányukban egyértelműen a védekező felet jelölték ki aktuális veszélyforrásnak.
A világ felé pont ellenkező állásponton volt a magyar kormány, hivatalosan az orosz agressziót ítélte el. A kettőség okozott is finomhangolási problémákat a fideszes kampány közvetítőinél, a szokásos totális ellenségkép felállítása az ukránokról egy ideig nem is fért bele. A kampány után viszont úgy tűnik, hogy újra mehet, ami a csövön kifér, itt egy előtte-utána példa a hangnemre Bayer Zsolt kormányközeli megmondóembertől. A tartalom kapcsán pedig a korábbi migránskampány bejáratott elemei köszönnek vissza, csak ukránokkal behelyettesítve: nem emberek, kultúrájuk alsóbbrendű, és veszélyt jelentenek a magyarok létbiztonságára.
A szürke zónás kormánypárti Facebook-hálózaton ezzel párhuzamosan felpörgették az évek óta futó Putyin-párti propagandát az anonim közreműködők. Erről alább olvashat bővebben.
Azt lehetett tudni, hogy a kampányidőszak végére a magyarokat kirívóan nem érdekelte a szomszédjukban zajló háború, nem akartak vele foglalkozni vagy pláne segíteni az ukránoknak. Kapcsolódó, de némileg más kérdésekre ad választ az Eurobarometer április közepi felmérése.
Erősen kampánytéma
Az egyik legerősebb eredmény, hogy a magyaroknál csak a bolgárok szimpatizáltak kevésbé az ukránokkal. Ezzel az értékkel olyan országokat sikerült alulmúlni, mint Ciprus vagy Görögország, ahol sok szempontból lényegesen közvetlenebb az orosz állami befolyás.
A megadott négyfokozatú skálán arányaiban messze Magyarországon választották a legkevesebben azt, hogy teljes mértékben együttéreznek az ukránokkal, mindössze 34 százaléknyi válaszadó.
A puszta együttérzés elutasítása vagy feltételekhez kötése ebben a helyzetben meglepő lehet, de önmagában nem azt jelenti, hogy a magyar társadalom gonoszabb vagy önzőbb emberekből állna, mint az EU többi része.
Magyarországon a legtöbben egyetértenek azzal, hogy az EU nyújtson humanitárius segítséget ebben a helyzetben, de máshol jellemzően még többen.
Nem szabad elfelejteni a már említett masszív kampányt. Putyin elnök támogatása a fideszes csomag egyik központi eleme lett: nem nagyon lehet úgy kormánypárti szimpatizáns valaki, hogy számos elemet támogat a Fidesz lépései közül, de pont a Putyinnal egyre szorosabbra fűzött politikai kapcsolatokat markánsan elutasítja. Ilyenkor sokan inkább beadhatják a derekukat, ahogy például a kisebbségek jogainál látszott ez korábban.
Ehhez kapcsolódóan: Ha kampánytémává teszik a kisebbségek jogait, egy ideig tényleg ártani tudnak nekikA magyarnál is kevésbé együttérzőnek mutatkozó bolgár társadalomban is hasonló a helyzet, de a legtöbb uniós országban az ukrajnai háború megítélése pártállástól független téma. A fentiek mellé jön még az álhírek miatti esetleges torzított helyzetmegítélés is.
Soha ne legyenek EU-tagok
A másik szélsőséges álláspont az volt, hogy Magyarországon támogatták a legkevesebben azt, hogy Ukrajna valaha uniós tag lehessen.
Még extrémebb a helyzet, ha csak azokat nézzük, akik teljesen egyetértenek azzal, hogy Ukrajna csatlakozhasson az EU-hoz, ha majd készen áll rá. Magyarországon 15 százaléknyi válaszadó gondolta csak ezt, Bulgáriában például már 23 százaléknyi.
Az unióban az elsöprő többség, az emberek 78 százaléka egyetért abban, hogy a háborús helyzetért elsődlegesen az orosz állam a felelős.
Magyarországon a válaszadók tizede mondta azt, hogy ezt nem képes megítélni. A magyar válaszadók 14 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem ért egyet ezzel, húsz százaléka pedig hogy inkább nem.
Sok országnál erősebben eltért, hogy mennyire támogatják az orosz oligarchák és az orosz állam elleni szankciókat (a tervezett olajembargó előtti szankciókról volt szó). Cipruson például egyiket se támogatta a többség, ráadásul az orosz oligarchák elleni szankciókat még kevesebben, mint az orosz állam ellenieket.