A kormánypárthoz való viszonyulás és az, hogy ki milyen médiából tájékozódik, jelentősen befolyásolja azt is, mit gondol a külpolitikáról. A legtöbb külpolitikai kérdésben a Mi Hazánk szavazói közelebb állnak a többi ellenzéki párt szavazóihoz, mint a fideszesekhez, akik a leginkább Nyugat-ellenesek. A többség szerint Magyarország helye továbbra is Nyugaton van, de jelentősen nőtt azok száma, akik inkább Oroszországhoz közelednének. Az ukrán menekültekhez való viszony jelentősen romlott a háború kitörése utáni hónapokhoz képest.
Csütörtökön jelent meg a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert Stiftung kutatása, amelyben a magyarok külpolitikáról való gondolkodását mérték fel. A magyar társadalom többsége továbbra is a nyugati szövetségi rendszerben tartaná az országot, ugyanakkor egyre többen közelednének Oroszország felé. A kormány üzenete többnyire átmegy a választókhoz, de azért itt is akadnak kivételek.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja óta több magyarnak van határozott véleménye arról, hogy a Nyugat vagy inkább Oroszország felé kell-e közelednie az országnak. Noha még mindig többségben vannak a Nyugatot választók, két év alatt duplájára nőtt azok száma, akik inkább Oroszországgal barátkoznának.
A megkérdezettek többsége, 55 százaléka mondta azt, hogy Magyarország a Nyugathoz tartozik értékeit tekintve, és a jövőben is a nyugati partnerekkel kell építeni a kapcsolatokat. Míg azonban az ellenzéki szavazók mintegy kétharmada törekedne a Nyugat felé, addig a Fidesz szavazói közül már csak 46 százalék. Igaz, ezzel a kormánypártiak között is a nyugati orientációt támogatók voltak legtöbben.
A magyarok negyede szerint az ország érdeke az, hogy inkább Oroszországhoz közeledjünk, és távolodjunk az Európai Uniótól, ám 45 százalék határozottan elutasítja az oroszok felé való közeledést. Jelentős különbség van ugyanakkor a kormánypártiak és az ellenzéki szavazók között.
A fideszesek között ugyanis, ha kicsivel is, de többségben vannak az orosz közeledést támogatók az azt ellenzőkhöz képest (35 és 29 százalék).
A hatpárti ellenzéket támogatók többsége (hatvan százaléka) viszont ellenzi az Oroszországhoz való közeledést, és csak negyedük barátkozna. Ebben a kérdésben a Mi Hazánk támogatói is az ellenzékhez állnak közelebb, többségük elutasítja az oroszokhoz való közeledést.
2021-ben is készült hasonló felmerés; a háború kitörése óta jelentősen csökkent a külpolitikai irányhoz semlegesen viszonyulók száma: kilenc százalékponttal nőtt a nyugati közeledést támogatók aránya, az orosz közeledést támogatóké viszont 13 százalékról nőtt 26-ra.
Amikor konkrét országokról kérdezték meg, melyikkel kellene szorosabb kapcsolatokat kialakítani, a legnépszerűbbnek Ausztria, Németország és Horvátország bizonyult. A nyugat-európai országok mellett népszerűek a V4-es országok és Szlovénia is, míg a legkevésbé népszerű Románia, Kína, Dél-Korea, Ukrajna és Oroszország volt. Mindez annak ellenére alakult így, hogy a kormány és médiája az utóbbi években főleg kínai és dél-koreai beruházásokat népszerűsít. Míg a Fidesz és a Mi Hazánk támogatói között Ukrajna, addig a hatpárti ellenzéki szavazók körében Oroszország a legnépszerűtlenebb partner.
Szuverenitás és nyugati szövetség
A Szijjártó Péter vezette külpolitika fő profilja „a magyar érdekek védelme” mellett a gazdasági kapcsolatok erősítése (a minisztérium nevébe is beemelték a külgazdaságot), a miniszter főleg kelet felé utazik, amikor kétoldalú kapcsolatok ápolásáról van szó. Mindez azonban csak részben találkozik a magyarok szándékaival.
A megkérdezettek szerint ugyanis a külpolitika legfontosabb célja „a nemzeti szuverenitás védelme a nagyhatalmakkal szemben” (40 százalék), amit szorosan követ „a nyugati szövetségeseinkkel való együttműködés fontossága” (37 százalék), és kissé lemaradva „a szomszédos országokkal fenntartott diplomáciai és gazdasági kapcsolatok erősítése” (31 százalék) a harmadik. A politikai törésvonalak itt is megjelennek, mert a Fidesz szavazóinak fontosabb a nemzeti szuverenitás, mint a hatpárti ellenzék szavazóinak (48, illetve 33 százalék). Ez utóbbiaknak a legfontosabb a nyugati szövetségesekkel, illetve a szomszédos országokkal való szorosabb együttműködés kialakítása (44 és 38 százalék). A Mi Hazánk szavazói itt is közelebb állnak a többi ellenzéki szimpatizánshoz, mert nekik szintén a NATO- és EU-tagországokkal való kapcsolatok fejlesztése a legfontosabb (42 százalék). A legkevésbé fontos külpolitikai célok között csupa olyan szerepel (keresztény értékek védelme, magyar kultúra terjesztése, kevésbé fejlett országok, válságövezetek segítése), amelyek kevésbé járnak direkt politikai vagy gazdasági haszonnal Magyarország számára – emeli ki az elemzés.
A nyugati orientációt mutatja az is, hogy minden párt támogatói között legalább kétharmados többségben vannak a NATO-tagság támogatói, Svédország és Finnország NATO-csatlakozását is 68 százalék támogatja.
A fideszesek 62 százaléka is felvenné a két országot a katonai szövetségbe, annak ellenére hogy a magyar kormány több mint egy éve nem dönt a svédek csatlakozásáról (Finnország csatlakozására is csak kilenc hónap elteltével bólintott rá a magyar vezetés). A legtöbb nemzetközi szervezetről a magyarok többsége azt gondolja, hogy Magyarország számára hasznos az abban való tagság (EU: 64 százalék, ENSZ: 61 százalék, V4: 55 százalék, IMF: 53 százalék), kivétel a Türk Tanács, amelyet 27 százalék gondol hasznosnak.
Oroszország vagy Ukrajna jelent fenyegetést?
A pártszimpátia és az, hogy honnan tájékozódnak a magyarok, jelentősen befolyásolja azt is, mit gondolnak az ukrajnai háborúról és hogy egyáltalán kire tekintenek fenyegetésként.
Noha a legtöbben Oroszországról gondolják, hogy fenyegeti Magyarországot (45 százalék), a második helyen Ukrajna (35 százalék) áll, amit Kína (27 százalék) és az USA (26 százalék) követ. A különbségek itt is jelentősek: a kormánypártiak szerint Ukrajna és az USA a leginkább fenyegető (46 és 36 százalék), a hatpárti ellenzéki szavazók mintegy kétharmada viszont Oroszországot tartja a legveszélyesebbnek. Az ellenzékiek Kínát veszélyesebbnek, az Egyesült Államokat viszont kevésbé veszélyesnek tartják a fideszes szavazókhoz képest.
Megosztott a társadalom abban is, kit tartanak hibásnak az ukrajnai háborúban. Azzal az állítással, hogy „Vlagyimir Putyin háborús bűnös, mert tömegmészárlást hajt végre Ukrajnában”, a magyarok 53 százaléka egyetért, 40 százalék viszont nem. Hasonlók az arányok a Kreml által terjesztett narratívával kapcsolatban is: „Az oroszok azért támadták meg Ukrajnát, mert az ukránok népirtást hajtottak végre az orosz ajkúakkal szemben” állítással 51 százalék nem ért egyet, míg 40 százalék hisz az orosz álláspontnak. Itt vizsgálták a médiafogyasztási szokásokat is, amiből az jött ki, hogy akik csak kormánypárti médiát fogyasztanak, hajlamosabbak elhinni az oroszpárti álláspontot, míg azok, akik legalább részben fogyasztanak a kormánytól független médiát is, inkább értenek egyet azzal, hogy Putyin háborús bűnös.
Míg egy évvel ezelőtt még a magyarok 25 százaléka állt pozitívan az ukrán menekültekhez, és 30 százalékuk negatívan, addig 2023 tavaszára jelentősen csökkent az ukrán menekültek iránti szimpátia. Ma már csak a megkérdezettek 16 százaléka érezné jól magát, ha ukrán menekültek költöznének a szomszédjába, 43 százalékuk viszont rosszul. (Ez azonban még mindig pozitívabb hozzáállás, mint a közel-keleti menekültekkel kapcsolatos. Az ő esetükben 56 százalékos az elutasítás aránya, és csak nyolc százalék örülne közel-keleti szomszédnak.)
A magyarok jelentős többsége ugyanakkor támogatja az ukránok humanitárius segélyezését (80 százalék), és a többség azt is, hogy az EU pénzügyileg támogassa Ukrajnát (57 százalék). Azt viszont a többség már nem szeretné, hogy Magyarország is adjon pénzügyi segítséget Ukrajnának (33 százalék támogatná csak), és az esetleges katonai segítségnyújtást is elutasítja a túlnyomó többség (23 százalék támogatná, hogy az EU, és 14 százalék, hogy Magyarország adjon katonai segítséget). A Fidesz szavazói ebben a kérdésben is elutasítóbbak Ukrajnával a társadalom többi részéhez képest.
De több más kérdésben is megmutatkozik, hogy a kormánypárt világmagyarázatára fogékonyak a Fidesz szavazói: ők ugyanis jelentősen jobban tartanak attól, hogy Magyarország belesodródhat a háborúba, és jobban elhiszik, hogy az ellenzék magyar katonákat küldene harcolni Ukrajnába. De a szankciók megítélése is követi a pártválasztás, illetve a médiafogyasztási szokások alapján kialakult törésvonalakat.
Járvány helyett háborútól tartanak a magyarok
Kevésbé meglepő annak alakulása, hogy mitől tartanak leginkább a magyarok. Míg két évvel ezelőtt a vírusoktól, járványoktól tartottak a legtöbben, most már a háborúk állnak a lista első helyén. Egyre többen tartanak gazdasági válságtól is, míg a klímaváltozással összefüggő veszélyektől a magyarok egyharmada tart.