Próbaperek indítását tervezi egy tanárokat képviselő ügyvéd, mert úgy tűnik, hogy a tankerületek nem akarják kifizetni a státusztörvény miatt távozó tanároknak járó két- vagy háromhavi végkielégítést, csak egyhavit. Közben a tankerületek sorra bukják el a ki nem fizetett túlórák miatt indított pereket.
A státusztörvény miatt távozó mintegy kétezer pedagógus felét érintheti, hogy a tankerületek nem akarják kifizetni a nekik járó végkielégítést, csak a felét vagy a harmadát – mondta a Szabad Európának dr. Nyitrai Károly ügyvéd, aki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megbízásából látja el tanárok jogi képviseletét.
Mint mondta, itt nem egy hagyományos végkielégítésről van szó, hanem kifejezetten a pedagógusok mostani jogállásváltozásának idejére, erre az egy alkalomra megalkotott végkielégítésről, amely egyébként jóval szerényebb mértékű, mint ami korábban járt volna a tanároknak.
A pedagógusok a korábbi szabályok szerint akár nyolchavi végkielégítésre is jogosultak lennének, ha legalább húsz éve egy munkáltatónál dolgoznak, most viszont csak egy-, két-, legfeljebb háromhavi végkielégítést kaphatnak, attól függően, mennyi jogosító idővel rendelkeznek – magyarázta.
Ehhez kapcsolódóan: A PDSZ szerint 2150-en távoztak az oktatási rendszerből január óta
Ha húsz évnél kevesebbel, akkor egyhavi, ha eléri a húsz évet, akkor kéthavi, ha a harmincat, akkor háromhavi végkielégítésre jogosultak az átmeneti szabály szerint.
A jogszabály a jogosító idő fogalmát használja, amelyet a korábbi munkajogi szabályok nem ismernek – hívta fel az figyelmet az ügyvéd, hozzátéve, hogy a státusztörvény rögzíti, mit jelent. A korábban közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött időt jelenti, vagyis össze kell számolni a korábban pedagógus-jogviszonyban eltöltött időt, de a tankerületek ezt nem ismerik el, és csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt veszik figyelembe a végkielégítés meghatározásakor – mondta dr. Nyitrai Károly.
A fizetési határidő december 5-e, az előzetes levelezésekből derült ki, hogy a munkáltatók nem akarják kifizetni a státusztörvény miatt távozó tanároknak a jogszabály által előírt végkielégítéseket – mondta az ügyvéd, aki szerint ennek a költségvetési vonzata minimum félmilliárd forint lehet.
Az ügyvéd szerint a tankerületek egyértelmű jogi érvet még nem tudtak mondani, hogy miért nem a jogszabályban leírt jogosító idővel számolnak ilyen esetekben.
A kifizetéseket követően lehet jogorvoslattal élni, ezért azt tervezik, hogy próbapert vagy próbapereket indítanak, és azok lezártát követően mindenkinek jogsegélyt nyújtanak, akit érint.
A túlórák kifizetéséhez is bírósági ítélet kell
A pedagógusok túlórája esetében általában helyettesítésről van szó, amit aznap vagy egy nappal korábban rendelnek el. Ez a munkaidő-beosztástól eltérő, rendkívüli munkavégzésnek számít – mondta dr. Nyitrai Károly.
Ezekre az időszakokra ötvenszázalékos bérpótlék járna, de ezt Magyarországon sehol sem fizetik ki a pedagógusoknak a köznevelési intézmények fenntartói, még a tanárok által korában megnyert perek hatására sem – tette hozzá.
A tankerületek csak akkor fizetnek, ha a bíróság jogerősen megítéli. Nyitrai Károly szerint már több ilyen pert megnyertek a pedagógusok, de mivel nincs klasszikus precedensrendszer Magyarországon, ezért akár még ugyanaz a munkáltató sem fizet ugyanolyan esetben.
Mint mondta, országosan százas nagyságrendben zajlanak ilyen perek, ők legalább négyet nyertek már, és tucatnyi peren kívüli egyezséget kötöttek; ezekben az esetekben fizettek a tanároknak.
A ki nem fizetett bérpótlékok miatt fellépő pedagógusok egy része élt azzal a lehetőséggel, hogy egy írásbeli fizetési felszólítás után rendkívüli lemondással megszüntette a jogviszonyát, országosan a százat is elérheti a számuk. Ők legalább 17 tanárt képviselnek ilyen ügyben.
Ilyen esetben a felmentési időre járó juttatás és dupla végkielégítés jár a pedagógusnak, ha a munkáltatója valóban megszegte a szabályokat. Ezek az ügyek is perré alakulnak, mert a tankerületek nem ismerik el a szabályszegést – mondta az ügyvéd.
Egy olyan pedagógusnak, aki öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, van harminc év közalkalmazotti jogviszonya, és húsz éve ugyanott dolgozott, 36 havi, vagyis háromévnyi végkielégítés jár – ismertette.
„A munkáltatók nem fizetnek meg néhány tízezer forint, rendkívüli munkavégzésért járó díjat, és ezzel azt kockáztatják, hogy akár háromévnyi távolléti díjat kell kifizetniük egy bírósági ítélet alapján, ami már felveti a közpénzzel való felelős gazdálkodás kérdését is” – fogalmazott Nyitrai Károly.
Eddig egy ilyen ügyet nyertek meg jogerősen, de nemrég indultak az ilyen perek, perfelvételi szakban vagy első fokon vannak.
Az ügyvéd tapasztalatai szerint az iskolán kívüli programokat sem fizetik ki Magyarországon a tanároknak, egy fillér pluszpénzt sem kapnak például a kirándulásokért, versenyekre kísérésért vagy az erdei iskolákért. Ezek után átalánydíjat kellene fizetnie a munkáltatónak. Egy három-négy napos, ottalvós program esetében százezres nagyságrendű a ki nem fizetett összeg egy pedagógus számára – mondta.
Dr. Nyitrai Károly szerint a tankerületi központok általában arra hivatkoznak, hogy a programnak azt a részét, amelynek költségvetési kihatása lehet, külön nem hagyták jóvá. Ezt nonszensznek tartja, és mint mondta, eddig még a bíróságok sem fogadtak el ilyen érvelést, ezért már több pert is jogerősen megnyertek.
Ehhez kapcsolódóan: Frissített sztrájkkövetelésekkel folytatnák a tárgyalásokat a pedagógus-szakszervezetek