A katolikus egyházfő a Nobel-békedíjas, egykori mianmari vezető szabadon bocsátására szólította fel a délkelet-ázsiai ország hatóságait, biztonságos menedékként ajánlva fel számára a Vatikánt.
„Aung Szan Szú Kji elengedését kértem, és fogadtam a fiát Rómában. Felajánlottam, hogy a Vatikánban befogadnák őt – jelentette ki nemrég Ferenc pápa egy magánbeszélgetésében a térségben járva. – A mianmari jövőnek olyan békének kell lennie, amely mindenki méltóságának és jogainak tiszteletben tartásán, illetve egy olyan demokratikus rend tiszteletben tartásán alapul, amely lehetővé teszi, hogy mindenki hozzájáruljon a közjóhoz” – mondta az egyházfő az írás szerint.
A Corriere della Sera című olasz napilap kedden tette közzé a beszélgetés részleteit Antonio Spadaro jezsuita pap cikkében, aki jelen volt a találkozókon, és a pápa engedélyével közölt információkat. A 87 éves szentatya 2017 decemberében látogatott Mianmarba.
Ehhez kapcsolódóan: Mianmar: erőszak és tüntetések jelzik a puccs évfordulóját
A délkelet-ázsiai ország addigi de facto vezetője 2021 februárja óta van őrizetben. Ekkor vették ugyanis át a hatalmat a fegyveres erők arra hivatkozva, hogy a kormány nem vette figyelembe a panaszaikat a nemzetközi közösség által jórészt tisztességesnek tartott, előző évi választással kapcsolatban. A katonai junta bírósága tucatnyi vádpontban találta bűnösnek a most 78 éves nőt, így egyebek mellett korrupció, walkie-talkie rádiók jogellenes behozatala és birtoklása, illetve a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások megszegése miatt is elítélték, összesen eddig huszonhét év börtönbüntetésre.
Nem tudni, hol tartják fogva, ahogyan azt sem, fogadhat-e látogatókat. Bennfentes források azonban a napokban arról számoltak be, hogy még az ügyvédeivel sem tarthatja a kapcsolatot.
Ehhez kapcsolódóan: Szigorúbb választási szabályokkal betonozza be magát még inkább a mianmari junta
Bár a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjira továbbra is a demokráciáért folytatott harc legkiemelkedőbb harcosaként tekintenek Mianmarban – különösen, miután már mintegy három évtizedet töltött rács mögött –, az utóbbi években az Európai Parlament, az Amnesty International és több más szervezet is visszavonta a korábban neki adott kitüntetést. Ennek legfőbb oka, hogy a buddhista többségű ország vezetőjeként szemet hunyt az országában élő, főként muszlim rohingja kisebbséget érő támadások és jogsértések felett.
Mianmar az utóbbi időszakban káoszba süllyedt, több felkelőcsoport is harcot hirdetett a katonai junta ellen, amely vaskézzel irányítja az országot, és véres leszámolásokat hajt végre ellenfeleivel szemben.