A katolikus egyházfő arra figyelmeztetett, hogy a vallást soha nem szabad a „háború gonoszságának” igazolására használni.
Ferenc pápa beszédében arra szólította fel a világvallások vezetőinek hetedik, ezúttal Kazahsztánban tartott kongresszusának résztvevőit, hogy egységesen ítéljék el a háborút és annak mindenfajta vallási igazolását, név szerint azonban nem említette sem Oroszországot, sem Ukrajnát.
„Isten a béke. Ő mindig a béke, soha nem a háború felé irányít bennünket” – mondta, feltehetőleg arra célozva, hogy az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka nyíltan támogatásáról biztosította az ukrajnai inváziót.
„Ha a teremtő, akinek szenteltük életünket, az emberi élet megalkotója, akkor mi, akik hívőnek nevezzük magunkat, hogyan hagyhatjuk jóvá ennek az életnek az elpusztítását?” – tette fel a kérdést a szentatya, aki néhány hónapja arra intette Kirill pátriárkát, hogy ne váljon Vlagyimir Putyin orosz elnök „ministránsfiújává”.
„Soha ne igazoljuk az erőszakot! Soha ne engedjük, hogy a profán eszközként használja fel azt, ami szent!” – jelentette ki.
Ehhez kapcsolódóan: Az ukrajnai háború adja a pápa kazahsztáni látogatásának hátterétA kongresszuson az eredeti tervek szerint Kirill pátriárka is részt vett volna, de végül ezt augusztusban visszamondták. Az orosz ortodox egyház ennek ellenére delegációval képviselteti magát, és ő maga is üzenetet küldött, amelyet felolvastak a rendezvényen.
Ebben hangsúlyozta, hogy súlyos problémákat okoznak azok a kísérletek, amelyek „egy erkölcsi értékek nélküli világ felépítését” célozzák.
Emellett bírálta a Nyugat szekularizmusát, és azt állította, hogy az ukrajnai konfliktus forrását a nyugati országok fenyegetései jelentik. Kiemelte: küzdeni kell az ellen, hogy a túlzott fogyasztás és szabadság áraként a külföldi liberális elitek „melegparádék” rendezésére kényszerítenek egyes országokat.
Ehhez kapcsolódóan: A pátriárka átka: Orbán túlfeszítette a húrt Kirill védelmezésével„E kísérletek nemcsak az igazság fogalmának kiveszéséhez vezettek a nemzetközi kapcsolatokban, hanem brutális konfrontációhoz, katonai konfliktusokhoz, valamint a terrorizmus és a szélsőségesség terjedéséhez a világ különböző részein” – mondta.
A Nur-Szultanban tartott konferencián mintegy száz küldöttség vesz részt, köztük keresztény, muszlim, zsidó, buddhista és hindu vezetők.