Eddig három jelölt van hivatalosan az Európai Parlament elnöki posztjára, a háttérben azonban nagyon komoly politikai alkudozás folyik, amely eléri a legfelsőbb szinteket is. Ha minden a papírforma szerint történik, akkor a máltai Roberta Metsola lesz a következő két és fél évben az uniós törvényhozás vezetője, de jöhet még fordulat az ügyben.
Az Európai Parlamentet öt évre választják, a parlamenten belüli választott, vezető tisztségviselők mandátuma azonban két és fél évre szól, ezt követően tisztújítást tartanak. Az EP három erős frakciója, az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, illetve a liberális Megújuló Európa 2019-ben megegyeztek, hogy a parlament elnökét a szociáldemokraták adják, így került az olasz David Sassoli a pozícóba. Ugyanakkor abban is megállapodtak, hogy két és fél év múlva az Európai Néppárt jelöltje veszi át a posztját. Sassoli azonban még maradna…
Esélyes az esélytelenekkel szemben
A koronavírus-járvány mindent átírt, amihez alkalmazkodni kellett és kell, az EP kényszerpályán mozgott, Sassoli elnök pedig nem tudott kiteljesedni a posztján - ezzel az érvrendszerrel próbálkoznak azok, akik az olasz politikusnak még két és fél évre bizalmat szavaznának.
Valóban, a járvány miatti lezárásoknak köszönhetően a parlamenti elnök reprezentatív, képviseleti funkciója sok esetben online kapcsolattartásokra, vagy még arra sem futotta. Gyakori volt, hogy a plenáris ülést úgy vezette le, hogy a 705 képviselő helyett pár tucat bátrabb politikus ült vele szemben a parlamenti adminisztráció egy részének társaságában. A napirendet és úgy általában a parlamenti munkát is alapvetően határozta meg a koronavírus, ezért is merült fel, hogy úgy lenne tisztességes, ha Sassoli kapna még egy fél ciklust a bizonyításra. Mindennek különös hangsúlyt adott, hogy Németországban baloldali győzelem született, felállt az új német szövetségi kormány, amelyet egy szociáldemokrata, Olaf Scholz vezet. Ilyen háttérrel pedig minden egyes érvnek nagyobb a súlya.
Roberta Metsola
Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a legnagyobb szövetségest, az Európai Néppártot ez nem befolyásolja. Három jelöltük közül nagy többséggel elnökjelöltnek választották a máltai Roberta Metsolát. A 42 éves Metsola 2013 óta tagja az Európai Parlamentnek, jelenleg annak az alelnöke. Emberi jogi, kisebbségvédelmi, menekültügyi kérdésekkel foglalkozik, ebben a minőségében az évek múltával egyre határozottabban bírálta a magyar kormányt. Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője el sem tudja képzelni, hogy más legyen az elnök, mint Metsola, úgy véli, a szocdemeknek tartaniuk kell magukat az aláírt megállapodáshoz.
Megkérdeztük a trió harmadik tagját, a liberálisokat is. Ők nem adtak egyértelmű választ arra, hogy személy szerint Metsolát támogatják-e, ehelyett a feltételeiket sorolták. Eszerint az elnökválasztásnak a közpolitikáról és nem a vezető állásokról kell szólnia. Azt várják el, hogy az EP képes legyen világos jogalkotási ütemtervet bemutatni, a jelölt legyen komoly Európa-párti és a parlament vezetésében ne kaphasson helyet az eurofób szélsőjobb. A liberálisok egyébként már kitűztek egy meghallgatást Roberta Metsolával.
Megkérdeztük a zöldeket is, nekik azonban még nincs kialakult álláspontjuk, ahogy saját jelöltjük sem.
Kosma Złotowski
Vannak viszont további jelöltek, az egyik a lengyel Kosma Złotowski. Őt az Európai Konzervatívok és Reformek jelölik, Złotowski a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság politikusa. “Nem csinálok úgy, mintha esélyem lenne megnyerni ezt a versenyt, de semmiképpen sem fogom tétlenül nézni, ahogy ennek az intézménynek a vezetése kiveszi a részét az Európai Unió felbomlásból” - mondta a képviselő jelöltté választása után. “Az Európai Parlamentnek, mint az egyetlen uniós polgárok által közvetlenül megválasztott intézménynek, az európaiak számára valóban fontos kérdésekért kell küzdenie: az egységes piac javításáért, a migrációs válság kezeléséért és a növekvő energiaárak kezeléséért. Ezek azok a kulcskérdések, amelyeket napirendre kell vennünk” - tett hozzá Złotowski.
Sira Rego
Saját jelöltje lesz az Európai Baloldalnak, a szélsőbaloldali frakciónak. Ők egy 48 éves feminista politikust, a spanyol Sira Rego-t jelölik. „Minden nap látjuk, hogy a migrációs politika, a nőellenes politika, az LMBTI-ellenes politika és a jóléti állam lerombolása valósággá vált Európában. Kollektív válaszra van szükségünk. Olyan válasz, amely jövőt kínál, reményt ad, mozgósítja az embereket” - összegezte politikai hitvallását a jelölt.
Nagyok játszmája
Hogy a politika mennyire összetett műfaj, azt jól jellemzik az első pillantásra nem látható összefüggések. Mint korábban említettük, az új baloldali német kancellárnak legalábbis az áldása kell arra, hogy a szocdemek támogassák a néppárti jelöltet, vagy éppen mégis saját jelölttel próbálkozzanak. És bár a néppárt a két és fél évvel ezelőtti megállapodásra hivatkozik, ilyet tudnak a baloldaliak, merthogy az eurót használó országok pénzügyminiszteri tanácsának (Eurogroup) élére nem az eredetileg kiszemelt szocialista Nadja Calvino, hanem a néppárti Pascal Donahoe került.
A királycsináló a liberális frakció lehet, ahol a francia elnök a “megmondóember”. Emmanuel Macron pedig a napokban egyértelműen kiállt Roberta Metsola mellett. De ennél a pontnál meg kell jegyeznünk, hogy a tagállamokat tömörítő Európai Tanács élén is tisztújítás várható. Pontosabban Charles Michel mandátumának két és fél évvel történő meghosszabbítása. Michel liberális politikus, akinek nagy szüksége lesz a néppárti hátszélre - és ezt Macron is pontosan tudja.
Fideszes pár(t)kereső
Az EP-ben nem csak az elnököt, az alelnököket és az igazgatási, pénzügyi feladatokat ellátó quaestorokat választják újra, hanem a parlamenti szakbizottsági elnököket is. Ez utóbbi azonban már ritkán jár személycserével, tulajdonképpen a megkezdett szakmai munka sem indokolná, hiszen egyes jogalkotási feladatok éveket ölelnek át, nem szerencsés, ha az ezeket irányítókat gyakran cserélik. De abban az esetben, ha mondjuk megváltoznának a parlamenti erőviszonyok, erre is sor kerülhetne.
Itt érkeztünk el a Fidesz próbálkozásaihoz egy nagy európai konzervatív-szélsőjobbos blokk létrehozására, amely eddig nem hozott eredményt. A félidős tisztújítás kínál azonban olyan lehetőségeket, amikor egy új, nagyobb frakció létrehozásának konkrét, pozíciókban mérhető eredménye is lehet. Amennyiben ez nem sikerül, márpedig minden jel erre utal, akkor marad a jelenlegi parlamenti felállás.
Ehhez kapcsolódóan: A hiúság populista vására, avagy az európai jobboldali újrakezdés nehézségeiA Fidesznek azonban alapvető érdeke lenne, hogy ne függetlenként üljenek a képviselői a parlamentben, mert akkor továbbra is csak a partvonalon kívülről tudnának bekiabálni. Beszédes, hogy miután a 12 fideszes képviselő kilépett a néppárti frakcióból és elveszítették az összes szakbizottsági tisztségüket, az újraosztás során látványosan súlytalanná váltak. A képviselők közül most négy nem rendes bizottság tagja, hanem vizsgálóbizottságé, vagy különbizottságé. Vagyis a húsz állandó parlamenti szakbizottság közül a Fidesz nyolcban képviselheti teljes jogú taggal a magyar érdekeket. Sőt, közben az egyik vizsgálóbizottság, ahol Deutsch Tamás volt a tag, időközben befejezte a munkáját. Ez a testület az állatok szállítás közbeni védelmével foglalkozott.
Még néppártiként három bizottsági alelnököt is adott a Fidesz. Gál Kinga a biztonság- és védelempolitikáért, Bocskor Andrea pedig az oktatásért és kultúráért felelős bizottság alelnöke volt. Egy évvel ezelőttig Deutsch Tamás a költségvetési ellenőrzési bizottság alelnökeként is dolgozott, azonban miután megsértette Manfred Weber frakcióvezetőt, megfosztották ettől a tisztségtől. A helyét Kósa Ádám vette volna át, de felpörögtek az események, a Fidesz kilépett, Kósát nem volt idő megválasztani. Lett volna még egy alelnöki hely: az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban Hidvéghi Balázs jelölését a ciklus kezdete óta elszabotálta a többi párt, mondván, ebben a bizottságban nem lesz fideszes alelnök.
Ehhez kapcsolódóan: „Orbán nem érti, hogy az EU nem csak a pénzről szól” – Európai vélemények az EU-párti magyar kormányrólMost tehát, a jelenlegi helyzetben, a Fidesz részéről egyedül Járóka Lívia, az Európai Parlament alelnöke tölt be fontos pozíciót, azonban párttámogatás, párthovatartozás nélkül ennek is búcsút kell intenie a magyar kormánypártnak.
A tisztújítást 2022. január 31-ig kell lefolytatni.