Finnország kedden megkezdte a parlamenti vitát, amelynek célja az ország NATO-csatlakozásának felgyorsítása. Ezzel nő annak valószínűsége, hogy maga mögött hagyja szomszédját és katonai partnerét, Svédországot.
Finnország – amelynek Európában az egyik leghosszabb közös határa van Oroszországgal –, valamint Svédország felhagyott több évtizedes katonai el nem kötelezettségi politikájával, és tavaly májusban, Ukrajna megtámadása után beadta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.
De miután Stockholmnál kevesebb diplomáciai akadállyal szembesül, Helsinki a jelek szerint még az áprilisi finnországi általános választások előtt előrelép, mivel a közvélemény is támogatja a tagságot.
A két országot a NATO harminc tagállamából kettő kivételével mindegyik támogatja, a kerékkötő Magyarország és különösen Törökország.
Sok finn parlamenti képviselő olyan törvényt szorgalmaz, amely megerősíti, hogy Finnország még az április 2-i választások előtt elfogadja a NATO-szerződés feltételeit.
Finnországban kedden vitatják meg a törvényjavaslatot, a szavazás szerdára várható.
A tervezet elfogadása azt jelenti, hogy Finnország gyorsan tud lépni akkor is, ha a ratifikációkra még az új kormány megalakulása előtt sor kerül.
„Itt az idő, hogy ratifikáljuk a tagságukat, és teljes mértékben üdvözöljük Finnországot és Svédországot a szövetségben” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár keddi finnországi látogatásán, ahol az ország politikai vezetőivel találkozott.
„Az az üzenetem, hogy mind Finnország, mind Svédország teljesítette, amit a Törökországgal tavaly júniusban Madridban kötött háromoldalú megállapodásban ígért” – mondta.
Stoltenberg több tagország biztonsági biztosítékaira hivatkozva megjegyezte, hogy Finnország és Svédország most sokkal nagyobb biztonságban van, mint amikor beadták a jelentkezésüket.
„Elképzelhetetlen, hogy bárki is fenyegesse Finnországot vagy Svédországot, anélkül hogy a NATO reagálna rá” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Nem vette át Szijjártó Péter a brit, a német és a francia nagykövet diplomáciai jegyzékét a finn és a svéd NATO-csatlakozásról
Komplikációk?
A jogszabály várhatóan különösebb ellenkezés nélkül megy át a parlamenten, mivel a kétszáz képviselőből 188 támogatta az eredeti, májusi tagsági kérelmet.
Helsinki eddig azt hangsúlyozta, hogy Svédországgal közösen szeretne csatlakozni a szövetséghez, de egyesek annak jelzéseként értelmezik a törvényjavaslatot, hogy Finnország kész egyedül is előrelépni.
Törökország közben gátolja a csatlakozást, különösen Svédországot vádolva azzal, hogy menedéket biztosít az általa terroristáknak tartott személyeknek, mindenekelőtt a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak.
Ezzel szemben kedvezően ítéli meg Finnország csatlakozását ÷ mondta hétfőn Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter.
„Elválaszthatjuk egymástól Svédország és Finnország taggá válásának folyamatát” – közölte.
Míg Svédország rokonszenvez Finnország álláspontjával, Ulf Kristersson miniszterelnök szerint Finnország egyedüli csatlakozása bonyolíthatja az északi országok közötti szoros katonai együttműködést, mivel Svédország egyedül marad a NATO védelmének körén kívül.
Nem a választások utánig
A törvényjavaslat elfogadása ugyan nem jelenti azt, hogy Finnország automatikusan csatlakozik a NATO-hoz, miután Törökország és Magyarország ratifikálja a tagságát, de határidőt szab meg arra, hogy meddig várhat szomszédjára.
Tuomas Pöysti, a kormány igazságügyi minisztere közölte, hogy miután a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, az elnök legfeljebb három hónapot várhat az aláírással.
Miután az elnök szignózza a jogszabályt, még van egy kis idő arra, hogy várjanak Svédországra, „legfeljebb néhány hét”, mielőtt letétbe helyeznék a csatlakozási okiratokat Washingtonban.
Sauli Niinistö finn elnök szerdán újságíróknak azt mondta, hogy szándékában áll aláírni a törvényt, „amint a parlament jóváhagyja”, de „ha gyakorlati okok indokolják, várhatok”.
„De nem a választások utánig” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Globális kihatás: öt dolog, amiben megváltoztatta a világot az ukrajnai háború