A kormánypártok korábban bejelentették, hogy március 27-én hajlandók lesznek napirendre venni és megszavazni Finnország NATO-csatlakozását, ez pedig meg is történt. Svédország csatlakozásának megszavazását tovább halasztják, mert nem érzik elég tisztelettudónak egyes svéd politikusok magatartását a magyar kormánypártok irányába.
A magyar parlament 182 igen és 6 nem szavazat mellett hétfőn megszavazta Finnország NATO-tagságának ratifikálását.
Az Országgyűlés nagyjából nyolc hónapja húzódó késlekedésének végére tett ezzel részben pontot. A kétharmados parlamenti többségben lévő kormány ugyanis hivatalosan végig támogatta Finnország NATO-csatlakozását, de eddig változó indokok alapján nem volt hajlandó napirendre venni, Svédország csatlakozásának ratifikálását pedig tovább kívánja halasztani.
Finnország és Svédország számára a döntésnek nincs különösebben jelentős rövid távú tétje, ugyanis már tavaly tavasszal aláírtak egy kölcsönös védelmi egyezményt a NATO-tag Egyesült Királysággal, amely szerint garantálják egymás védelmét külső támadás esetén.
Frissítés: Sanna Marin, Finnország miniszterelnöke Twitter-bejegyzésben köszönte meg a magyar parlament döntését. Köszönöm az egyértelmű döntést – írta a finn kormányfő, hozzátéve, hogy Finnország és Svédország NATO-tagsága az egész szövetség biztonságát erősíti. Mint fogalmazott, mindenkinek az az érdeke, hogy Svédország is NATO-tag legyen a vilniusi csúcs előtt.
Volt egy kakukktojáspárt
Finnország NATO-csatlakozási törekvését minden országgyűlési párt támogatta végül, kivéve a hat képviselővel bíró Mi Hazánkat. Utóbbi párt vezérszónoka, Novák Előd szerint ugyanis nem szabad engedni a finn kérésnek, mert csatlakozásuk provokációnak számítana Vlagyimir Putyin számára, ezt pedig szerinte el kell kerülni, különben világháború jöhet.
A képviselő egyszerre érvelt amellett, hogy pártja további halasztást szeretne, illetve meg is vétózná az egész folyamatot. Novák elmondta még, hogy egy pufferzónát szeretne a NATO és Oroszország közé, amire a képviselő északon Svédországot és Finnországot szemelte ki, keleten pedig Ukrajnát.
„A vétó egy lehetőség, hogy a béke hírnökei legyünk” – jelentette ki Novák, aki egyébként Magyarországot is kiléptetné a NATO-ból.
A többi ellenzéki párt képviselői érvelésükben egyébként méltatlannak, feleslegesnek, Magyarország számára károsnak és veszélyesnek ítélték a ratifikáció késleltetését, illetve azt, hogy elválasztották Svédország csatlakozásától a finn csatlakozási kérelmet.
A kormány nevében Menczer Tamás fideszes külügyi államtitkár osztotta Novák Előd aggodalmait, a többi ellenzéki hozzászólónak pedig elmondta, hogy a magyar érdek ellen dolgoznak, majd a pártjaikat minősítette.
Ehhez kapcsolódóan: Finnország és Svédország csatlakozása – A NATO-ban nem Orbán miatt rágják a körmüket
Hogy jutottunk ide?
Finnország és Svédország tavaly májusban döntött úgy, hogy több évtizedes semlegesség után kérik felvételüket a NATO-ba. Nem sokkal azután döntöttek így, hogy az orosz hadsereg tavaly februárban újra nagy erőkkel megtámadta Ukrajnát.
A két ország jelentkezését a júniusi NATO-csúcson el is fogadták, a hivatalos tagsághoz azonban ezt a szövetség mind a harminc tagországának ratifikálnia kell.
Ezt jellemzően meg is tették a tagországok pár hónapon belül, pontosabban kizárólag Törökország és Magyarország nem tette meg eddig. Törökország jelezte is a kifogásait, Magyarország viszont hivatalosan végig támogatta a két ország tagságát, de mégsem ratifikálta.
A kétharmados többségben lévő magyar kormány egy nap alatt megtehette volna bármikor, de változatos indokok miatt folyamatosan halasztgatták.
Gulyás Gergely miniszter ősszel még
a túl sűrű napirendre hivatkozott,
a kormány úgy érezte, hogy túlságosan elfoglaltak ahhoz, hogy ilyesmiről szavazzanak a parlamentben. Majd az lett a kormányzati állítás, hogy
még „társadalmi egyeztetés” zajlik
az ügyben, azért nem lehet napirendre venni.
Egy darabig hivatalosan úgy volt, hogy még az őszi ülésszakban hajlandó lesz foglalkozni a kérdéssel a Fidesz–KDNP, de amikor például novemberben napirendre vetette volna a szavazást a DK és az MSZP, a kormánypártok rendre leszavazták. Németh Szilárd Fidesz-alelnök gyurcsányista provokációnak minősítette a próbálkozást, amit közben hivatalosan kifelé a kormány is támogatott.
Ahogy korábban megírtuk, Kövér László, valamint Németh Zsolt is személyesen biztosított NATO-diplomatákat arról, hogy még 2022-ben meglesz a ratifikáció. De a kormánypártok végül nem ezt tették.
Később a kormánypárti érvelés arra váltott, hogy
bizonyos finn és svéd politikusok nem voltak elég „tisztelettudó hangneműek”
a magyar kormánnyal, illetve szerintük „folyamatosan hazudoztak” is a magyar kormányról.
Március 27-én, a napirend előtti felszólalásoknál Menczer Tamás államtitkár például ilyen hazugságként és tiszteletlenségként idézte Annika Strandhäll korábbi svéd szociális ügyekért felelős miniszter 2019-es Twitter-bejegyzését.
Strandhäll négy éve arról írt ebben: riasztó, ami Magyarországon zajlik, amikor Orbán több „igazi magyar” gyerek születéséről beszél, illetve hogy az itteni politika bűzlik a harmincas évektől.
Menczer szerint ez tiszteletlenség és hazugság, és úgy vélte, hogy nem a fideszesek sértődtek meg ettől, hanem az összes magyar ember, ami ellen fel kell lépnie a kormánynak.
Miért jó a kormánynak Erdoğant követni?
Kocsis Máté, a Fidesz-frakció vezetője két hete jelentette be, hogy a finn NATO-csatlakozásról szóló parlamenti szavazás március 27-én lesz, és azt egységesen támogatják a kormánypárti képviselők. Svédország tagságáról viszont később, bizonytalan időpontban döntenek majd.
Időközben ugyanis Erdoğan török elnök szintén arra kérte a helyi parlamentet, hogy mielőbb ratifikálja Finnország tagságát, de Svédország tagsága elé egy sor vitát követően gátat emelt.
Ehhez kapcsolódóan: Nem vette át Szijjártó Péter a brit, a német és a francia nagykövet diplomáciai jegyzékét a finn és a svéd NATO-csatlakozásrólA Szabad Európának nyilatkozó Balázs Péter volt külügyminiszter szerint érdekes, hogy Magyarország egy az egyben követi Törökországot, amely Finnország esetében beadta a derekát, de Svédországgal szemben fenntartja az ellenkezését.
Miközben azonban Törökország világosan elmondta fenntartásait Svédországgal kapcsolatban (a kurd emigráció és Fethullah Gülen híveinek ottani tartózkodása), a magyar kormány nem adott konkrét magyarázatot.
Szintén a NATO-bővítéssel kapcsolatos fejlemény, hogy a magyar kormány 2015 óta folyamatosan vétózza a miniszteri szintű bizottság összehívását a NATO és Ukrajna között.
Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanakkor nyolc év után egyszerűen felülbírálta a magyar vétót, és mégis összehívta a bizottságot.
Ehhez kapcsolódóan: Variációk egy témára: mi lehet a magyar NATO-vétó kiiktatása mögött?