Fogolyszabadító magánakció, 3500 milliárdos fegyverbiznisz, Erdélyben terjeszkedő MCC

Az első sorozatgyártású Lynx KF41 a Magyar Honvédség színeiben

Semjén magánakciója lehetett a kárpátaljai magyar foglyok menekítése, még a kormányban sem tudhattak róla. Békehadsereg: a 3500 milliárdos magyar fegyverbiznisz. Hogyan neveli ki az új erdélyi elitet és formálja a romániai magyar közvéleményt az MCC? Most július elejét emlegetik a kormány részéről a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja kapcsán. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.

Semjén magánakciója lehetett a kárpátaljai magyar foglyok menekítése, még a kormányban sem tudhattak róla

Semjén Zsolt olyannyira maga intézte az Orosz Ortodox Egyházzal a tizenegy kárpátaljai magyar hadifogoly kiszabadítását és Magyarországra hozatalát, hogy erről sem a külügyminisztériumban, sem a Miniszterelnökségen nem tudtak, emiatt komoly felháborodás van kormányon belül az akcióval kapcsolatban – mondta több, egymástól független forrás.

Békehadsereg: a 3500 milliárdos magyar fegyverbiznisz

A Zrínyi programban tíz év alatt 3500 milliárdot költenek a haderőre, de azt a szakértők sem tudják, hogy pontosan mire, mint ahogy azt sem, hány hadra fogható katonája van a seregnek. Amit biztosan tudunk: a minisztérium vett közel ötven darab hetventonnás német tankot, amelyeket a legtöbb hidunk el sem bír, és hogy a Lynx harcjárművel hiába céloznak, lőni lő, csak épp nem talál.

Báthory Róbert utánajárt, hogy az újonnan beszerzett nehézfegyvereket miért a várható fronttól szinte a legtávolabbi kiképzőponton, Tatán rakták le, és hogy mi alapján rúgtak ki nemrég ezer katonát a seregből a nagy modernizáció és a szomszédban dúló háború kellős közepén.

Hogyan neveli ki az új erdélyi elitet és formálja a romániai magyar közvéleményt az MCC?

Már kétezer fiatalt ér el a Mathias Corvinus Collegium Erdélyben, közéleti előadás-sorozataival pedig még szélesebb közönséget. Mennyire képes egy önálló kisebbségi magyar társadalom új elitjét képezni, vagy ez is a NER-központú nemzetegyesítés egyik eleme?

Most július elejét emlegetik a kormány részéről a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja kapcsán

Július elején Vilniusban találkoznak a NATO-országok vezetői, ahol a központi téma az ukrajnai háború lesz. Sokan biztosra veszik, hogy addigra már a török és a magyar parlament is ratifikálni fogja a svéd csatlakozást. A kormány korábban informálisan jelezte Stockholmnak, hogy elvárnának valamifajta gesztust, például hogy a svéd külügyminiszter látogasson el Budapestre, de a jelek szerint erre már nem fog sor kerülni. Egy forrásunk már abban sem nagyon bízik, hogy bármilyen, akár minimális gesztusértékű lépés történne.

Egy másik cikkünkben ezzel szemben arról írtunk, hogy Recep Tayyip Erdoğan kijelentette: a svéd kormány nem számíthat a NATO-csatlakozás jóváhagyására a katonai szervezet csúcstalálkozója előtt.

Az új ukrán nagykövetjelölt március óta várja a jóváhagyását a Sándor-palotától

Több hónapja nem kerül aláírás Sándor Fegyir nagyköveti agrémentjére – tudta meg a Szabad Európa diplomáciai forrásokból. A kárpátaljai önkéntes katona, az Ungvári Nemzeti Egyetem volt tanára már márciusban megerősítette a hírt, hogy ő lehet Ukrajna új budapesti nagykövete, ám hivatalát még nem tudta elfoglalni, a befogadó nyilatkozat egyelőre Novák Katalin köztársasági elnök asztalán várakozik.

Másfélszeresére nőtt a titkos megfigyelések száma egy év alatt

Körülbelül ötven százalékkal több bírói engedéllyel végzett titkosszolgálati megfigyelést és lehallgatást hajtottak végre tavaly Magyarországon, mint egy évvel korábban a Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint. Az igazságügyi minisztérium nem árulja el a jóváhagyott megfigyelések számát, mindössze a beérkezett kérelmekét, azok pedig 2022-ben valamivel csökkentek 2021-hez képest.

Csomagolási szövetség: Háromszázalékos inflációs hatása lehet a hulladékdíjak emelésének

A csomagolással kapcsolatos díjemelések a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazatát érintik, a szervezet szerint az élelmiszer- és az italipar együtt a csomagolószer-felhasználás hatvan százalékát teszi ki. A kormány júliustól két–tízszeresére emelte a csomagolóanyagok hulladékkezelési díját, emiatt szinte minden élelmiszer drágább lesz.

Adományboltból próbálják pótolni gyermekotthonok, iskolák, kórházi osztályok alapszükségleteit

Az orosz–ukrán háború kitörése óta érezhetően visszaesett az emberek adományozási kedve. Eközben a mélyszegények mellett még soha ennyi államilag fenntartott szociális szervezet nem fordult a civilek által működtetett adományboltokhoz segítségért. Körkép a kecskeméti adományboltokról és az egyre több, szegénységben élő család gondjairól.

Gumibottal többször mellbe ütött, bakanccsal hasba rúgott egy katonanőt felettese egy szolnoki kiképzésen

Nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség egy tavaly őszi szolnoki kiképzés miatt, ahol két katonanő is sérüléseket szenvedett – tudta meg a Szabad Európa. A honvédségnél ugyanakkor az érintetteket próbálják meg ellehetetleníteni, csakúgy, mint azt a jogász tisztet, aki szexuális zaklatás miatt jelentette fel parancsnokát.

Jól terhelhetők, szívesen túlóráznak – így ajánlják az ázsiai munkaerőt Debrecenben

Mindenkit érdekel Debrecenben, kiket foglalkoztatnak majd a városba települő akkumulátorgyárban, valamint a többi tervezett üzemben. Egy, a városban működő munkaerő-közvetítő cég százszázalékos cseregaranciát vállal az általa ajánlott dolgozókra arra az esetre, ha a munkáltató szerint nem válnak be. Az új gyárak várhatóan több ezer dolgozót fognak alkalmazni.

Szankciók Belarusz ellen: alig talál fogást az Európai Unió

Mivel a két éve elcsalt választás és az azt követő leszámolások miatt már vezetett be szankciókat a Lukasenka-rendszer ellen az EU, az ukrajnai háború kitörésekor egy kivéreztetett gazdaságon kellene újabb, korlátozás alá vonható területet találni. Ahol lehetne, az nem tetszik a déli államoknak – egyebek mellett erről beszélgettünk állandó brüsszeli tudósítónkkal, Gyévai Zoltánnal a Messziről jött ember című podcastsorozatunk legfrissebb részében.

Migrációs különállásban teljesedett ki a magyar–lengyel együttműködés

Az Európai Unió tagállamai minősített többséggel megegyeztek a migrációs együttműködés alapjairól. Ennek része, hogy menedékkérőket kell átvenni a nehéz helyzetben lévő tagállamoktól, vagy húszezer eurót kell fizetni személyenként a költségekre. Az egyeztetések nagyon bonyolultak voltak, de végül meggyőző többség alakult ki, amelyet a nagy tagállamok kivétel nélkül támogattak. Két ellenszavazat volt: Magyarországé és Lengyelországé. Málta, Bulgária, Szlovákia, Csehország és Litvánia tartózkodott.

Elemző: Van forgatókönyv a huxitra

A Fideszben valóban van egy stratégiai vita, amely arról szól, hogy maradjunk-e tagjai az Európai Uniónak – jelentette ki Ruff Bálint kampánytanácsadó. Elemző című podcastunkban szó volt még a kormány megszorító politikájáról, Novák Katalin kettős beszédéről és Budaházy György revizionista gondolatairól.

Párizs több pénz helyett újragondolná az EU kiadásait

Az uniós költségvetési kiadások növelése nem lenne összeegyeztethető a tagállami államháztartások konszolidálásával, ezért a többéves keretköltségvetés félidős revíziója során minden olyan kiadást felül kell vizsgálni, amely nem illeszkedik az EU stratégiai céljaihoz – szögezte le Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a több lapnak, köztük a Szabad Európának adott interjúban.

Tiltás, tűrés és támogatás a mesterséges intelligencia EU-s szabályozásában

Az Európai Parlament a világon elsőként elfogadta álláspontját a mesterséges intelligencia szabályozásáról. A képviselők az európai köztereken teljes tilalom alá helyeznék a biometrikus tömeges megfigyelést és a gépi érzelemfelismerést, továbbá specifikus szabályokat írnának elő a generatív MI-kre, mint amilyen a ChatGPT.

A Kígyó, az FBI és a 16-os központ: miért fontos a „legfejlettebb kiberkémkedési eszköz” kiiktatása?

Május elején lekapcsolták a valaha volt egyik legkifinomultabb kiberkémkedési programot. Az orosz FSZB Snake (azaz Kígyó) nevű kémszoftvere éveken át lappangott a NATO, a nyugati kormányok és más országok számítógépein. Friss cikkünkben összefoglaltuk, pontosan mit jelent, hogy a nyugati ügynökségek megfékezték a működését – és mit nem jelent.

Újabb vádemelés Donald Trump ellen – Mit kell tudni az ügyről, és mi következik?

Vádat emeltek Donald Trump ellen, amiért jogsértő módon minősített iratokat tárolt az otthonában. Ezt kevesebb mint három hónappal azt követően jelentette be az ügyészség, hogy egy másik ügyben, könyvelésének 34 rendbeli meghamisítása miatt is megtörtént a vádemelés a volt amerikai elnök ellen.