A választási eredmények és az okok elemzése vitte el a belpolitikai fókuszt az év második negyedében, miközben világossá vált, hogy az ukrajnai orosz invázió nem lesz villámháború, és a következmények egész Európát sújtják. Összefoglaló az április és július között született legfontosabb 2022-es cikkeinkből a teljesség igénye nélkül.
Fidesz-kétharmad, a várakozásokhoz képest megsemmisítő ellenzéki vereség, parlamentbe került a szélsőjobboldal, a Kutyapárt nem – így lehet a legrövidebben elmondani a választások eredményét. Az ellenzéki gyászmunka már másnap beindult, mi pedig kutattuk a levélszavazás hatását a határon túli magyarok megítélésére, illetve a szerb posta szerepét a voksok kézbesítésében. Az elemzők is keresték az április 3-i választások okait és következményeit:
- „Nem a centrális erőtér tért vissza, putyini, irányított demokrácia jöhet” (Labanino Rafael)
- „Kényszerházasság, ahol a szabályok kioltják a kapcsolat tüzét – ennek bizonyult az ellenzéki összefogás” (Ruff Bálint)
- „Gazdasági válság: nehéz lesz tizenkét év kormányzás után másra mutogatni” (Bod Péter Ákos)
- „Ne gyűlölködésbe menjen át a választások utáni csalódottság” (Kende Anna)
- „Ha több ezer fideszes meghekkeli, akkor ott valami hiba csúszott a gépezetbe” (Barlai Melani)
Az okok keresése vitte munkatársunkat Gadnára is, ahol mindenki a Fideszre szavazott. Videónkban elmondják, miért. De érdemes elolvasni azt a cikkünket is, amely a parlament mint hatalmi ág sorsát mutatja be az elmúlt 12 és a következő négy év tükrében.
Fogy a pénz, fogy a levegő
Tavasszal is folytatódott a benzinkutasok kálváriája: kevesebb üzemanyagot kaptak a Moltól, sokan pedig az állam perbe fogását fontolgatták. Az Európai Bizottság bejelentése váratlan helyzetet hozott a gazdaságban, a választások utáni napokban megindult a jogállamisági eljárás Magyarországgal szemben, és már akkor felmerült a források megvonásának lehetősége. Surányi György professzor, a jegybank korábbi elnöke már áprilisban arra figyelmeztetett, hogy az EU-s pénzek nélkül sokkal fájdalmasabb lesz a költségvetési kiigazitás, miközben az infláció meglódulása megszorításként értelmezhető, hiszen a bérnövekedések kétharmadát elviszi a fogyasztói árak emelkedése.
Kerestük a magyarázatot a zöldhitel körüli huzavonára vagy Mészáros Lőrinc 35 évre szóló sztrádakoncessziójára. Ahhoz nem kellett nagy jóstehetség, hogy az áremelkedések miatt már tavasszal a tavalyinál gyengébb szezont valószínűsítsen a Szabad Európának nyilatkozó északi parti vendéglős, aki úgy látja, drága lett a magyar családoknak a Balaton.
Háború a szomszédban
„Oroszország kalapja alatt van a magyar kormány” – hangzott el a nem túl hízelgő értékelés a Tompa Tiborral, a Magyarok Kijevi Egyesületének alelnökével készített interjúban a magyar kormány orosz invázióval kapcsolatos akkori álláspontjáról. Pedig sok kétséget nem hagytak a helyszíni beszámolók és a szemtanúk történetei. Például annak a 15 éves fiúnak a sorsa, akinek a szeme előtt égett halálra az anyja egy akna felrobbanása után, vagy annak az ausztrál fotósnak a képei, amelyek egy mészárlás nyomait örökítették meg. Írtunk cikket arról, hogy milyen következménye lehet az orosz olaj európai embargójának vagy a kazettás bombák bevetésének. Ukrajnai szerkesztőségünk egyik munkatársa is áldozata lett a Kijev elleni orosz légicsapásoknak, magyarországi civil szervezetek pedig arra figyelmeztettek, hogy a háború rontja az emberkereskedelem helyzetét Magyarországon.
Az Orbán-varázs
Az EU-ban a magyarok tolerálják leginkább a korrupciót, és értékrendjükben az orosz–ukrán háború kapcsán az EU-átlagot messze meghaladóan a biztonság áll minden más érték, például a szolidaritás előtt, akár a határon innen vagy túl élnek, azaz az Orbán-varázs mindenhol működik – erről kérdeztünk egy kolozsvári és egy budapesti kutatót. Mozgolódni kezdett az Országgyűlésbe frissen bejutó Mi Hazánk is, tavasszal a mentelmi jog elvetését vetették fel, holott a nekünk nyilatkozó jogszociológus szerint nem a védettség, hanem a legfőbb ügyész tétlensége akadályozza leginkább a politikusi felelősségre vonást.
Amire van pénz
Májusban új köztársasági elnök költözött a Sándor-palotába, a leköszönő Áder János és a beiktatási istentisztelettel fogadott Novák Katalin közötti különbségeket taglalta cikkünk, amelyben egyik forrásunk így fogalmazott: „Nem Novák dönti el, mi lesz a ceremónián, az ki van dolgozva, Rogán a felelős. Novák a műsor része.” Fideszes fékek, falusi ellensúlyok című cikkünkben annak jártunk utána, hogy milyen válságkezelésre számíthatnak az ellenzéki vezetésű települések polgárai.
A Fidesz névtelen politikai mémoldalakkal mára leuralta a Facebook kevéssé átlátható részét is, a Megafon pedig tényleg jelentős mértékben felhangosította a kormánypárti üzeneteket. Az ellenzéki pártok közül csak a DK és az MSZP van jelen ebben a szegmensben – többek között ez derül ki a Political Capital kutatásából, amely a propaganda szürke zónáját vizsgálta. Azt azonban a leglelkesebb influenszerek sem tudták sikernek beállítani, hogy még maguk a szervezők sem mentek el arra az ünnepségre, amelyet Orbán Viktor születésnapjára szerveztek Boszniában.
Amire nincs
Az elmúlt két évben ezer alá csökkent az évente örökbe adott gyerekek száma Magyarországon, miközben az állami gyermekvédelmi rendszerbe bekerülők egyre többen vannak. Bár már vége a járvány miatti korlátozásoknak, szakemberek szerint a hivatalok még mindig ugyanabban a tempóban dolgoznak. Ez magyarázza, hogy mélyponton az örökbefogadás, miközben egyre több a kallódó gyerek a rendszerben.
De legalább ennyire aggasztó az is, hogy az elmúlt tizenkét év alatt összesen 108 forinttal emelte a kormány az állami gondoskodásban lévő gyerekek étkeztetési normatíváját: 567 forintról 684-re. Ennyivel járul hozzá a hétezer állami gondoskodásban lévő gyerek napi ötszöri étkeztetéséhez. A gyermekvédelmi intézetek vezetői szerint ez semmire sem elég, trükközniük kell, hogy enni adhassanak a gyerekeknek, mert „koszos szobában is lehet szeretni a gyerekeket, de kaja nélkül nem működik a rendszer”.
Kilövési engedély
Júniusban megingott a Jobbik vezetőjébe vetett bizalom. Azóta már tudjuk, hogy Jakab Péter ki is lépett a pártból, és új mozgalmat hozott létre. De a változás elérte a Jobbik médiáját is: volt, akivel SMS-ben, másokkal személyesen közölték a kirúgásukat az Alfahírnél és az N1TV-nél. Belpolitikai cikkeink sorából érdemes megemlíteni a főváros XIV. kerületének sorsát taglaló írásunkat: Kié lesz Zugló Tóth Csaba után? A budapesti János kórháznál pedig szó szerint kellett érteni júniusban a kilövést: a vadász szerint nem volt más választás, likvidálni kellett a budai lakóövezetbe belopakodó vaddisznókat. Hasonlókra a jövőben is számíthatunk, pedig lenne békés megoldás is.
Olvassa el sorozatunk első részét is, a folytatást pedig itt találja.