A demonstrálók főutakat torlaszoltak el és összecsaptak a rendőrökkel, így tiltakozva azon vitatott törvény elfogadása ellen, amellyel a bírálók szerint Benjámin Netanjáhú régi-új izraeli miniszterelnök nagyobb ellenőrzést biztosítana a kormányzat számára az igazságszolgáltatás felett.
A megmozdulások résztvevői egy időre szinte teljesen megbénították a közúti közlekedést Tel-Aviv és Jeruzsálem között, de több más utat is eltorlaszoltak, illetve az ajtók tartásával akadályozták a vonatok indítását a főbb pályaudvarokon.
Országszerte hirdettek meg akciókat, számos helyen izraeli zászlókkal vonultak fel szülők gyerekeikkel, sokan a munkájukat félbehagyva adtak hangot elégedetlenségüknek, egészségügyi dolgozók tüntettek a kórházak előtt. A fő esemény azonban délutánra várható a Kneszet jeruzsálemi épülete előtt.
Utakat eltorlaszoló tüntetők Tel-Avivban 2023. március 1-jén
„Itt mindenki azt szeretné, ha Izrael demokrácia maradna, de ha a jelenlegi kormány átviszi az akaratát, attól tartunk, nem leszünk többé szabad ország. Nőként és anyaként rendkívül aggódom a családom, a barátaim miatt” – mondta egy résztvevő.
Tel-Avivban lovas rendőrök egy helyszínen villanógránátokkal próbálták feloszlatni a különböző jelszavakat („demokrácia”, „rendőrállam”) skandáló tömeget. Többeket rendzavarás miatt őrizetbe vettek.
Itamar Ben-Gvir ultranacionalista nemzetbiztonsági miniszter kőkemény fellépést helyezett kilátásba, anarchistáknak bélyegezte a tüntetőket, és az úttorlaszok felállításának megakadályozására utasította a rendőrséget.
Ehhez kapcsolódóan: Sokakat aggaszt egy szélsőjobboldali politikus kormányzati szerepe Izraelben
A tervezet már a törvényhozás előtt van, és egy parlamenti bizottság tárgyalja az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság jogköreit megnyirbáló előterjesztést.
A reformjavaslat fő felelősének tartott Jarív Levin igazságügyi miniszter kedden arról számolt be, hogy a kormánykoalíció még márciusban szeretné keresztülvinni a csomag egyes elemeit.
Az ügy hatalmas felháborodást váltott ki a zsidó államban, súlyos belpolitikai krízis alakult ki, hetek óta tömegtüntetések zajlanak, sőt számos tartalékos katona is bejelentette, hogy megtagadja a parancsok végrehajtását az országot diktatúrává züllesztő módosítás elfogadása esetén. Üzletemberek a negatív gazdasági hatásokra figyelmeztettek, továbbá Izrael nemzetközi szövetségesei is komoly aggodalmukat fejezték ki.
A szóban forgó csomag erősítené a kormány befolyását a bírói kinevezések terén, egyúttal gyengítené a legfelsőbb bíróság jogköreit a normakontrollra vonatkozóan, hogy a testület kevésbé hatékonyan tudja felülbírálni a Kneszetben születő törvényeket.
Ehhez kapcsolódóan: Erőteljes tiltakozás Izraelben a kormány igazságügyi reformjával szemben
Netanjáhú, aki ellen jelenleg is eljárás zajlik korrupciós ügyben, azt állítja, hogy a módosításokra azért van szükség, hogy helyreállítsák az egyensúlyt a rendszerben és megzabolázzák azon aktivista bírákat, akik jogköreiken túlterjeszkedve beavatkoztak a politikai szférába is.
Az ellenzők szerint az előterjesztett új szabályok erodálnák a demokratikus fékeket és ellensúlyokat, gyengítenék a bíróságokat, az emberi jogokat és a polgári szabadságjogokat, valamint elszigetelnék az országot a nemzetközi porondon.
Jichák Hercog izraeli elnök televíziós beszédében enyhíteni próbálta a feszültséget, és azt hangsúlyozta, hogy konszenzusra kell törekedni. Ennek kapcsán figyelmeztetett, hogy megnőtt a kockázata a zsidó állam „alkotmányos és társadalmi összeomlásának”.
Mivel vádolják Netanjáhút?
A miniszterelnök ellen csalás, hűtlen kezelés és kenőpénz elfogadása miatt folyik eljárás három ügyben, amelyekben gazdag társak és befolyásos médiamogulok érintettek. Tagadja a vádakat, és úgy állítja be magát, mint a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás boszorkányüldözésének áldozatát.
Netanjáhú politikai riválisai szerint az állítólagosan politizáló ügyészekről és bírókról szóló vádak olyan kampány részét képezik, amelyek célja a lakosság jogrendszerbe vetett bizalmának aláásása.