Magyarország abban a furcsa helyzetben van, hogy 2022-ben a rendszerváltás óta először a Facebook segítségével követhetjük végig, hogy az egyes politikai csoportok mennyit költenek kampányra egy fontos csatornán. Ezt rendszereztük; automatikusan frissülő ábráinkból naprakészen tájékozódhat az aktuális erőviszonyokról. Ha a cikket beteszi könyvjelzői közé, egy pillanat alatt megtudhatja a legfrissebb elérhető magyar adatokat.
Amikor tizenkét évvel ezelőtt újra hatalomra jutott a Fidesz, a magyarok nagyobb része még nem is hallott a Facebookról, a pártok pedig gyakorlatilag nem költöttek internetes kampányra. Azóta nagyot fordult a világ, mára pedig a magyarok ugyanakkora része tájékozódik a Facebookról, mint a tévéből. Ezt pedig a pártok is felismerték, és egyre többet hirdetnek a csatornán.
A változás annyiban mindenképp előnyös, hogy a Facebook a Cambridge Analytica botránya óta nyilvánosságra hozza a politikai hirdetések finanszírozóit, így pedig mi is képet kaphatunk arról, hogy a két fő hazai politikai csoportosulás egymáshoz képest milyen lehetőségekkel bír.
Júliustól február elejéig az látszott, hogy nagyjából 1,7 milliárd forintot költöttek a kormányoldal fizetett politikai hirdetéseire, az egyesült ellenzékére pedig majdnem pontosan harmadannyit.
De míg az ellenzéki költések az előválasztás két legfontosabb miniszterelnök-jelölti vitája előtt jártak a csúcson, a kormányoldal propagandája azután pörgött fel igazán, hogy eldőlni látszott a korábban esélyesnek tartott Karácsony Gergely visszalépése. Az ellenzéki költések ezután minimálisra süllyedtek, a Fidesz kampányát támogató csoportok viszont több nagy, jellemzően negatív kampányt is finanszíroztak később is.
A módszertanról bővebben a cikk végén írunk, röviden viszont jó tudni, hogy a politikai hirdetések kis részére költenek maguk a pártok. A tartalom alapján a több mint ezer politikai hirdető négyötöde egyértelműen besorolható volt az egyik oldal kampányához. Közöttük hivatalosan magánemberek, egyesületek, cégek, állami szervezetek vagy propagandakiadványok szerepeltek.
Természetesen nincs kizárva, hogy mondjuk egy vidéki nyugdíjasklub vagy egy lelkes polgár magától szeretné gyalázni vagy kritika nélkül felmagasztalni a szomszéd település egyik jelöltjét, csak a valóságban ritkábban ér ez meg nekik komolyabb összeget a saját pénzükből.
Kampányfinanszírozás, pletyka és álhírek
Ez egyrészt azért működik így, mert a magyar kampányfinanszírozás úgy van kialakítva, hogy lényegesen előnyösebb strómanokon keresztül, akár a közpénzeket elcsalva költeni. Ezt egyébként a különböző korrupcióellenes szervezetek nagyjából húsz éve hiába jelzik folyamatosan.
A másik fontos körülmény a pletyka természetéből fakad. Többek között ugyanis igazabbnak hiszi az agyunk azt, amit sok helyről hallunk, mint ha egy helyről hallanánk ugyanannyiszor, akkor is, ha sejtjük, hogy ugyanaz a szereplő lehet az információ forrása. Ráadásul a Facebook nem is engedi a fogyasztó szellemi szőnyegbombázását egy adott szereplőtől. Azaz végül sokkal hatékonyabb, ha száz szereplő küldi el ugyanazt az üzenetet tízszer, mint ha egy szereplő küldené el kétezerszer.
A harmadik szempont, hogy a közösségi médiában felhasznált propagandaüzenetek jelentős része egyértelműen cáfolható hazugság, rosszul alátámasztott, megtévesztő állítás vagy az ellenfél különösebb állítás nélküli szapulása. Ezeket pedig praktikusabb, ha nem a számonkérhető pártok finanszírozzák, hanem ismeretlen strómanok. Ezt sajnos szintén támogatja a Facebook: a közösségi média megjelenése óta a fogyasztók számára egyre kevésbé tűnik fontosnak a valóság az érzelmeikhez képest.
Az adatok a Facebook nyilvános hirdetési adatbázisából származnak. A hirdetők besorolását rendszeresen frissítjük. Óriási lehet a különbség a hirdetett tartalmak színvonala között, de ahol egyértelműen csak az egyik politikai oldal javára szólhatnak ezek, ott odasoroltuk őket. A két fél aktív politikusait hirdetett tartalmaiktól függetlenül az oldalukhoz soroltuk.
Az egyik oldalhoz sem tartozó törpepártok politikai hirdetéseit egyik oldalnál sem vettük számításba, attól függetlenül, hogy épp támadták vagy támogatták-e valamelyik másik oldalt. Emellett azért csak nyár óta van értelme vizsgálni a politikai hirdetések szerepét, mert az emberek elfelejtik a túl régen történt, erősebb kampányokat is.
Az eredményeinket reprodukálni is tudja, az első ábrán az adatok letöltésére kattintva hozzá lehet férni az automatikusan frissülő adatbázishoz.