Ezentúl 27 helyett 50 egyéni választókerületben kell jelöltet állítania egy pártnak ahhoz, hogy az országgyűlési választáson országos listát állíthasson. Bár a kormány a kamupártok (valós támogatottság nélküli és kampánytevékenységet nem kifejtő formációk, melyek csak a választáson induló pártoknak járó állami támogatás miatt jönnek létre) visszaszorítására hivatkozik, nyilvánvaló, hogy az ellenzék közös listaállítási terveit korlátozná.
A pártok
Százhat egyéni választókerület van. Az új szabályozás szerint maximum két párt foghatna össze úgy, hogy ne indítson egymásra jelölteket. Bár az ellenzéki pártok (a Kétfarkú Kutya Párt kivételével) már egységesek abban, hogy minden körzetben egy jelöltet állítsanak, az egy közös lista eddig nem volt teljesen elfogadott közöttük. Például lapunknak adott interjújában Fekete-Győr András is arról beszélt, hogy lehetséges lenne két ellenzéki lista is.
Lapunk megkeresésére Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója egyetért azzal, hogy a választási törvény beterjesztett módosítása szűkíti az ellenzék kombinációs lehetőségeit. Több szempontból is.
Egyrészt azért, mert ha lennének is erősségbeli különbségek a két ellenzéki lista között, ezt már nem tudják megjeleníteni, mert csak fele-fele arányban tudják az országot felosztani.
Másrészt a “27 helyett 50” főleg a Kétfarkúak számára lesz gond. Ők ugyanis nem akartak fölkerülni a közös ellenzéki listára, külön indulnának. A pártvezető, Kovács Gergely arról beszélt, hogy az országos lista állításához minimálisan szükséges 27 körzetben indulnának (ami persze a biztonság – az esetleges diszkvalifikálások – miatt kb. 30 kellene legyen). “Így lesz listájuk, de nem zavarnak sok vizet, mert olyan helyen állítanának jelöltet, ahol vagy biztosan nyer, vagy biztosan veszít az ellenzék -” mondja az elemző. Az új szabályozás szerint viszont így már “zavaró tényezők lesznek, és versenyt támasztanak az ellenzéken belül”.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese, Harangozó Tamás sajtótájékoztatóján egy másik érdekességre is fölhívta a figyelmet."A törvényjavaslatban eldugva szerepel egy olyan passzus, amivel legitimálni akarják a választási csalást. A szavazólapok lefényképezése ugyanis köztudottan a szavazatvásárlás és a láncszavazás egyik alapvető feltétele, kelléke. Orbán Viktor és kormánya ezt akarja törvénybe iktatni."
A Momentum nem reagált megkeresésünkre.
Orbán Viktor támogatóit üdvözli a parlamenti választások estéjén 2018. április 8-án.
Az ellenzéki szavazók
Az is fontos szempont, ami főleg a szavazók esetében okozhat gondot, hogy a teljesen közös fellépés a pártok (így szavazóik) identitására is hat.
Ezzel egyetért Bíró-Nagy András is.“Ez azoknak a pártoknak lesz gond, amelyek húzódoztak a közös listától: ez a Momentum és a Jobbik. Ugyan az ő szavazóik között is kisebbségben vannak, akik a külön indulást pártolnák, de vannak ilyenek: a Momentum szavazónak 10-15 százaléka ilyen.”
A politikai identitás elvesztése persze a mostani ellenzéki szavazók nagy részét kevésbé zavarja, őket “az Orbánt le kell váltani” érzés hajtja. Ők eddig is a teljesen közös fellépés hívei voltak, kapott is tőlük rendesen a Kutyapárt. Bíró-Nagy András szerint az ellenzéki szavazók 80-85 százaléka ilyen. Sőt, voltak már olyan mérések is, teszi hozzá, melyek szerint “ha közös listára kérdeznek rá, akkor előkerülnek olyan szavazók, akik csak akkor szavaznak, ha az ellenzéki pártok együtt lépnek föl. Őket már nem érdekli a párt fragmentáció.”
A pénz
A kampányfinanszírozás szabályai is kötődnek a jelöltállításhoz. A mostani rendszert is olyanná alakította már a Fidesz (lásd az idővonalat), hogy aki mindenhol indul - ezzel akadályozva az összefogást -, az dupláját kapja annak, aki csak a helyek felében állít jelöltet.
A mostani változtatás szerint még kevesebb pénz jutna az összefogást választó pártoknak. Ha négy lista lenne 106-106 jelölttel, az négyszer annyi pénzt jelentene, és persze garantált Fidesz-kétharmadot.
A Fidesz
A Fidesz 2010 óta folyamatosan változtatja a választással kapcsolatos jogszabályokat. Ezek a módosítások leginkább aktuális politikai érdekeinek felelnek meg, és olyan választási rendszert működtetnek, amely érdemben korlátozza a jelenlegi kormány leválthatóságát.
Számtalan példát lehet erre felhozni. Kezdve onnan, hogy az - Alaptörvénybe foglalt - kötelező ingyenességgel ellenérdekeltté tették a kereskedelmi médiumokat abban, hogy kampányidőszakban befogadjanak politikai hirdetéseket.
Látványosan részrehajló szabályozás volt az is, amikor közlekedésbiztonsági okokra hivatkozva betiltották az oszlopokon elhelyezett lengőkaros hirdetéseket (ami az ellenzéknek szinte egyetlen eszköze volt a választók nagy tömegeinek elérésére), majd amikor az ezeket bérbeadó cég, az ESMA tönkrement, és felvásárolta Garancsi István egy cége, újra lehetővé tették az ezeken való hirdetést.
A kormány a mostani javaslat indoklásában azzal érvel, hogy a kampányfinanszírozással kapcsolatos visszaélések visszaszorítása érdekében kell módosítani a törvényt. Csakhogy erre már volt nyolc éve, két választás lement, és bár történtek ebben javítgatások, de amíg lehetett, motiválttá tették a csalókat az indulásban. (Jól látszott ez azon, hogy az önkormányzati választásokon, ahol nincs állami kampánytámogatás, ugyanezek a “pártok” már nem indultak.) Most, hogy az ellenzék 10 év után belátta, hogy összefogás nélkül nincs esélye, a Fidesz hirtelen megnehezíti a kamupártok jelöltállítását.
Amely érv azért is tűnik álságosnak, mert a többes jelölés lehetőségével (egy szavazó több párt jelöltjének is adhatja az aláírását) továbbra is nyitott a jelölőívek másolásának lehetősége, melyre számtalan példát hozott a 2018-as választás.
A 2022-es választásig még lesz idő tovább farigcsálni a választási törvényen. Ahol viszont kötve van a törvényhozó keze - már ha ez a fogalom értelmezhető egyáltalán parlamenti kétharmadnál -, az a választási körzethatárok újrarajzolása. Ezt a választások előtti év január elsejéig lehet megtenni. Még van másfél hónapunk.