A szakszervezetek az egész országra kiterjedő sztrájkok harmadik hullámát indították el kedden Emmanuel Macron elnök tervei ellen arról, hogy a franciák hosszabb ideig dolgozzanak nyugdíjba vonulásuk előtt. Közben a jogszabály megkezdte rögös útját a parlamentben.
Vasúti járatokat töröltek, iskolákban szakították meg a tanítást, szállításokat állítottak le az olajfinomítókból, miután több szektorban is beszüntették a munkát a dolgozók, és a szakszervezetek ismét arra szólították fel a polgárokat, hogy tömegesen vonuljanak utcára.
A kormány szerint az embereknek két évvel tovább kell dolgozniuk – vagyis többségükben 64 éves korukig – ahhoz, hogy az ipari világ egyik legbőkezűbb nyugdíjrendszerének költségvetését fenn tudják tartani.
Az OECD-országok lakói közül a franciák töltik a legtöbb évet nyugdíjasként – ez egy olyan kedvezmény, amelyről a többség a felmérések szerint nem hajlandó lemondani.
Olivier Dussopt munkaügyi miniszter visszautasította azokat az ellenzéki vádakat, hogy a kormány bagatellizálta a múlt havi országos tiltakozó tüntetések mértékét, és azt mondta, változásra van szükség.
„A nyugdíjrendszer veszteséget termel. Ha törődünk vele, akkor meg kell mentenünk” – mondta a miniszter az RMC rádiónak.
Philippe Martinez, a keményen baloldali CGT szakszervezet vezetője szerint Macron veszélyes játékot űz a mélyen népszerűtlen reform erőltetésével egy olyan időszakban, amikor a háztartások magas inflációval néznek szembe.
A TotalEnergies közölte, hogy a sztrájk miatt felfüggesztette a finomított olajtermékek elszállítását telephelyeiről. A villamosenergia-termelés 3,7 gigawattal (GW) esett vissza.
Ehhez kapcsolódóan: Csizmadia Ervin: „Orbán Viktor jobb tanítványa Soros Györgynek, mint az ellenzék”
Kedvezmények
A kormány szerint a reform évente több mint bruttó 17 milliárd euró megtakarítását teszi lehetővé 2030-ra.
A szakszervezetek és a baloldali ellenzők szerint ezt a pénzt máshol is megtalálhatnák, főként a gazdagoknál. A konzervatív ellenzők, akiknek támogatására Macronnak szüksége van ahhoz, hogy elérje a működőképes többséget a Nemzetgyűlésben, engedményeket akarnak azoknak, akik fiatalon kezdtek dolgozni.
Több mint egymillióan vonultak fel Franciaország városaiban a januári sztrájk első két napján, közben erősödött a közvélemény nyomása a kormányra, amely ragaszkodik ahhoz, hogy nem hátrál meg a reform fő pontjaiban.
A parlamentben több mint húszezer módosító indítvány fekszik a törvényhozók előtt, túlnyomó többségük a baloldali Nupes szövetségé. Mivel azonban a reformot beletették egy éves társadalombiztosítási törvénytervezetbe, a kormány már két hét elteltével a szenátus elé küldheti.
A konzervatívoknak tett engedményként Élisabeth Borne miniszterelnök felajánlotta, hogy azok, akik korán kezdenek dolgozni, korán nyugdíjba is vonulhassanak – de a Köztársaságiak párt képviselői megosztottak abban, hogy a javasolt 20-21 éves kezdő korhatár elég alacsony-e.
„Aki korábban kezd dolgozni, korábban abbahagyja a munkát. Mit olyan nehéz megérteni, @Elisabeth_Borne?” – írta Twitteren Aurélien Pradié, a jelenlegi javaslat egyik vezető bírálója a Köztársaságiak közül.
Ehhez kapcsolódóan: Sztrájkok és tüntetések Franciaországban a nyugdíjkorhatár emelése ellen