Huszonhárom évnyi működés után kedden felállt a Kolozsváron működő magyar nyelvű hírportál, a Transindex szerkesztőcsapata. A tömeges felmondást a szerintük teljesen ellehetetlenített munkakörülményekkel indokolták. Ennél többet egyik munkatársuk sem hajlandó mondani, még név nélkül sem, de a román köztévé magyar rendezője szerint a határokon átszivárgó megosztottság a történtekről szóló cikkekből is kitűnik.
A Transindex munkatársainál betelt a pohár: úgy vélik, már nem tudják azt tenni, ami egy szabad sajtóorgánum feladata.
„Mindannyian észleljük, hogy az elmúlt időszakban egyre inkább beszűkültek az erdélyi magyar szólásszabadság és nyilvánosság terei. Közel két éve a fennmaradásunkért küzdünk egy olyan politikailag meghatározott környezetben, amelyben a sajtó már csak két út közül választhat: vagy kapitulál és gyakorlatilag szócsőként működik tovább különféle politikai érdekek elvárásai szerint, vagy pedig megpróbálja ellátni a feladatát, viszont ez esetben azt kockáztatja, hogy ellehetetlenítik” – áll a távozó csapat közleményében.
A Telex stábjával fognak a jövőben együtt dolgozni a Transindextől frissen felmondott újságírók. A magyarországi szerkesztőségben már korábban értesültek arról, hogy a Transindex munkatársai mindannyian távozni fognak, és sajtóértesülések szerint az erdélyi újságírók már egy közös projekten dolgoznak a Telexszel.
A Transindexből kilépő újságírók egyelőre nem kívántak nyilatkozni lapunknak döntésük okairól vagy alakuló terveikről.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) álláspontjára is kíváncsiak voltunk, a cikk megjelenéséig azonban nem fogalmaztak meg állásfoglalást az ügyben.
Ehhez kapcsolódóan: Magyar állami milliárdok vannak, Fidesz-kritika nincs az erdélyi magyar médiábanSchneider Tibor, a Román Közszolgálati Televízió magyar nyelvű adásának rendezője szerint a Transindex az egyik utolsó bástyája volt a romániai magyar médiának. A televízió munkaközössége nyilvánosan kiáll a Transindex újságírói mellett – mondta, amikor megkerestük.
Miért tartja fontosnak, hogy kiálljanak a portál, illetve az újságírók mellett?
A romániai magyar médiában dolgozom 1990 óta, és a Transindex volt az első ilyen jellegű internetes portál Romániában. Ott voltunk a születésénél, én készítettem a televízióban az első riportot arról, hogy három kalandor ifjú internetes újságot akar készíteni. Abban az időben az internet még csak telefonközponton keresztül volt elérhető. Meg is kérdeztem tőlük, hogy tényleg látnak-e ebben jövőt, amikor egy fél órát kell vacakolni a telefonon, amíg bejön az internet. Azt válaszolták, hogy igen. Nekik lett igazuk, nagyon szépen felfejlődött az oldal, az egyik legkomolyabb sajtóorgánum volt Erdélyben. Sokat dolgoztunk együtt közös projektekben. Úgy gondolom, hogy eredeti színfoltja volt a romániai magyar médiapalettának.
Miért hátrált ki az RMDSZ a Transindex mögül?
A Communitas, az RMDSZ alapítványa támogat sok kiadványt, sajtóorgánumot. Azt nem tudom, hogy a Transindexről miért mondtak le. A Transindexben valóban voltak kritikus hangok, de fölöslegesen nem heccelte a közvéleményt az RMDSZ ellen, ugyanúgy az RMDSZ bírálói ellen sem. Eléggé kiegyensúlyozottak voltak. A Transindexnek több tulajdonosa is volt, ők adogatták egymás között a részvényeket.
Úgy tudom, minden tulajdonos az RMDSZ-hez köthető.
Igen, valóban RMDSZ-hez köthetők. Szerintem egy romániai magyar orgánum sem tud megélni csak a piacról. Függetlenként nem tud fennmaradni egyetlen orgánum sem Erdélyben. Főleg aki közszolgálatot próbál teljesíteni.
Van még független magyar sajtóorgánum Erdélyben?
Függetlent már nem nagyon tudok. Két erő próbálja befolyásolni a médiát Erdélyben, az RMDSZ és a magyar kormánypárt. Talán azok a rádiók és televíziók, akik még a román államhoz kötődnek, talán ott még érezhető, hogy nincs ilyen befolyás. Mi tárgyilagosak és közszolgálatiak próbálunk lenni.
Ehhez kapcsolódóan: „Mi, magyarok”: Bárdi Nándor történész a nemzetépítésről – Élet a NER-ben 7. részHogyan látja az erdélyi magyar média jövőjét?
Sajnos az RMDSZ és a Fidesz finanszírozza a jelenlegieket. Az erdélyi magyarság száma csökken, és nem tud már ennyi szerkesztőséget fenntartani.
Kell ennyi sajtóorgánum Erdélyben?
Megszűnt nagyon sok helyi lap, napilapok. A román média és a magyarországi média maradt elérhető.
Melyiket követik inkább az erdélyi magyarok, a román médiát vagy a magyarországi közmédiát?
A magyar közmédiát követik. Én azt látnám egészségesnek, ha nem jönne át Erdélybe és nem tükröződne a sajtóban sem az a megosztottság, amely jellemzi a magyarországi társadalmat.
Ez nem történt már meg?
De igen, ez már megtörtént, és valamit kellene ez ellen tenni. Elég elolvasni a cikket a Transindex bezárásáról. Nagyon sokak nem sajnálták, hogy eltűnik egy eredeti, erdélyi alapítású sajtóorgánum, hanem abszolút gyűlöletet keltő kommentek jelentek meg.
Az erdélyi magyar társadalom nem tűr meg kritikus hangokat?
Megtűr kritikus hangokat, ha azok az ellentábort kritizálják. Mindenki szereti a kritikus hangot, de csak amíg ő sorra nem kerül. Nem tudom, hogyan lesz tovább, de gondolom, hogy a választási kampány is hatással lesz a hangulatra. Az erdélyi magyar média nem tud önfenntartó lenni, pedig nagyon hiányzik egy olyan erdélyi, semleges, független és szabad sajtóorgánum, amely az emberek hasznára válhatna. Csak kérdés, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak átnevelve, mit várnak el, van-e erre kereslet. Az a néhány ember, aki még igényli az ilyesmit, az megkeresi a független román és magyar portálokat, onnan tájékozódik. A többieknek szerintem ez a kétfelé szakadt sajtóvilág kell.
A magyar közmédiára gondol?
Hát igen, arra is, bár az nem közmédia, mert nagyon egyoldalú.
Az erdélyi magyar média is szabadabb és bátrabb volt a kilencvenesés a kétezres években. Nemcsak a kritikus hangok fogytak ki, hanem a humorérzék is. A Román Televízió magyar adásában, a Marosvásárhelyi Rádióban és a Transindexen rendszeresen megjelenhettek politikai paródiák, pamfletek. A szerkesztőségeknek nem kellett megtorlástól tartaniuk, a szereplők sem haragudtak meg. Innen ma nagyon messze elkerültünk.
Ehhez kapcsolódóan: „Nemcsak az óvodát kapjuk Magyarországtól, hanem a gyűlöletadagot is” – Eckstein-Kovács Péter