Az elemző szerint az árvíz lehetőséget adott a kormánynak arra, hogy visszavegye a kezdeményezést, de nem sikerült, Magyar Péter ugyanis időben és aktivitásban is megelőzte a Fideszt. Közben kiderült: a Fővárosi Közgyűlés koalíciós tárgyalásaiban is Magyar az irányító.
Itt tudja megnézni a videópodcastot:
Itt tudja meghallgatni a podcastot:
Your browser doesn’t support HTML5
Gáspár Kristóf: Lekéste a nemzetmentő szerepet Orbán a mostani árvízben
Öt fontos gondolat a beszélgetésből:
(1) Gáspár Kristóf, a Paradigma Intézet elemzője szerint természetes, hogy közpénzből élő politikusok próbálnak aktívan részt venni az árvízvédelemben, hiszen húzóerővel bír, nagy a láthatóságuk, és aktivizálhatják az embereket. Persze vannak olyan politikusok, akik lakkcipőben és élére vasalt ingben fogják a lapátot, ami megmosolyogtató, és ezt a választó nem is hiszi el. Orbán Viktor nagyon szeret nemzetmentő szerepben lenni, de most nem tudott nagy politikát csinálni az árvízhelyzetből, pedig leszállt a földre, a hétköznapi emberek közé. Az árvízvédelemmel kapcsolatos tevékenységért még az ellenzéki politikusok sem kritizálták, de ez lehet az ő érdektelenségük következménye is.
(2) A szakértő úgy látja: az, hogy Orbán Viktor, Pintér Sándor és Karácsony Gergely egy asztalnál ülve egyeztet az árvízi helyzetről, a nyilvánosság számára megnyugtató, azt jelzi, hogy a politikai vezetők válsághelyzetben együtt tudnak működni. Magyar Péter mégis uralja a pillanatot, árvízügyekben is átvette a kezdeményezést, az utóbbi hónapokban ugyanis sem Orbán, sem Karácsony nem volt igazán kezdeményező. Magyar az ellenzéki gyakorlattal szemben nem a hivatalos szerveket támadta, hanem az önkéntesekre helyezte a hangsúlyt, kiemelve: miattuk is hatékonyabb lehet a védekezés. Saját keretezésben adott új értelmezést a helyzetnek, miközben nem követett el semmilyen stratégiai hibát; cselekvésként fogja fel a politikai kommunikációt.
(3) Pintér Sándor belügyminiszter Magyar Pétert dicsérő mondatairól Gáspár Kristóf azt mondta: egy homokzsákot pakoló embert nem lehet támadni. Az a felhajtó erő pedig, hogy Magyar Péter több száz önkéntest ki tudott vinni, mindenképp segítség és fontos tevékenység volt, ezt Pintér Sándor is elismerte. Azzal, hogy Magyar felszólította Orbánt külföldi programjai lemondására, klasszikus csapdahelyzetet teremtett, Orbán a kisebbik rosszat választotta az itthon maradással. Ebből is látszik, hogy Orbán nem engedte el Magyarországot, nagyon is foglalkozik belpolitikával. Inkább a saját stábja kezdte el rutinból intézni az ügyeket, az árvízhelyzet ugyanis lehetőség lett volna a kormánynak, hogy visszavegye a kezdeményezést, de nem sikerült, Magyar Péter időben és keretezésben is megelőzte. A Fidesz mintha elveszítette volna a politikai ütemérzékét.
(4) Az, hogy Gyurcsány Ferenc is a gátakon dolgozott, természetes, nem tehetett másképp, de nem tudott több ezer embert kivinni, inkább közpénzből fizetett politikusok voltak láthatók a közelében. Az is kiderült, hogy egyre fogy a súlya a politikai térben. A DK a Lánchíd megnyitását követelte, és hiába adott erre rögtön választ a főpolgármesteri választást elbukó Vitézy Dávid, a kommentháború inkább megye II. szint, nem a politikai Bajnokok Ligája.
(5) Arról a sajtóhírről, miszerint a Tisza, az LMP és a Kutyapárt képviselői koalícióba léphetnek a Fővárosi Közgyűlésben, az elemző azt mondja: ebben az esetben is jól látszik, hogy Magyar a kezdeményező. Az ő lakásán találkoznak, ő a meghívó, mindenki más a meghívott. Ez hatalomtechnika szempontjából fontos. Az is kiderült, hogy Magyar Péternek van politikai elképzelése arról, hogyan lehet működőképessé tenni a várost. Azért akarja Vitézyt nagy súlyú főpolgármester-helyettesnek, mert szeretne ellenpontot képezni a Fidesz és a DK világával szemben; Vitézy ugyanis több fronton és folyamatosan harcol Karácsonnyal, Orbánnal, illetve Lázár Jánossal. Márpedig ha sokirányú konfliktusa van, akkor nem elkötelezett egyik irányba sem, ráadásul Fidesz- és DK-ellenessége is egyértelmű.