Gázában olyan mértékű az éhínség, hogy az emberek állati takarmányon élnek, és a földből ássák ki a vizet
Otthonukból elűzött palesztin gyermekek a rafahi menekülttáborban 2024. február 13-án. Az éhezés látható jeleiről számoltak be a segélyszervezetek munkatársai Gázában, különösen a terület északi és középső részén, amelyet a legsúlyosabban érintett a Hamász elleni izraeli háború október 7. óta
A Gáza elszigetelt, északi részén élő emberek azt mondták a BBC-nek, hogy a gyerekek napokig élelem nélkül maradnak, mivel egyre többször nem engedélyezik a belépést a segélykonvojoknak. Egyesek arra kényszerültek, hogy lisztté őröljék az állati takarmányt, hogy túléljenek, de elmondásuk szerint már az ilyen gabonából is fogyóban vannak a készletek
Palesztinok vizet gyűjtenek a Gázai övezet északi részén lévő Dzsabalíja menekülttáborban 2024. február 7-én. Az emberek beszámoltak róla, hogy a földbe ássák magukat, hogy hozzáférjenek a vízvezetékekhez iváshoz és mosakodáshoz. Az UNICEF szerint a gázai víz- és csatornázási létesítmények legalább fele megsemmisült vagy megrongálódott, míg az UNRWA jelentése szerint a gázai lakosság mintegy hetven százaléka sós vagy szennyezett vizet iszik
Gyermekétkeztetés a Gázai övezetben 2024. február 13-án. Az ENSZ figyelmeztetett, hogy északon meredeken emelkedett a kisgyermekek körében az akut alultápláltság, már meghaladja a kritikus tizenöt százalékos küszöbértéket
Palesztin gyerekek ételosztáson a Gázai övezet déli részén található rafahi menekülttáborban 2024. február 13-án. Az ENSZ humanitárius koordinációs ügynöksége, az OCHA szerint múlt hónapban a Gáza északi részén tartózkodó segélymissziók több mint felétől megtagadták a hozzáférést. Az izraeli hadsereg egyre inkább beavatkozik abba, hogyan és hová szállítják a segélyeket
Egy, az izraeli csapások miatt elmenekült palesztin család ételt készít az Egyiptommal határos Rafahban 2024. február 10-én. Elad Goren ezredes, az izraeli katonai ügynökség szóvivője – akinek a feladata a segélyek gázai bejutásának koordinálása – egy múlt havi tájékoztatóján azt mondta újságíróknak, hogy „Gázában nincs éhínség, pont”
Mosogatás a rafahi sátortáborban 2024. február 13-án. Rafah egykor háromszázezer lakosú város volt, de ma már másfél millió, Gáza egész területéről kitelepített embernek ad otthont. Mindenki számára küzdelem, hogy tiszta vizet találjon ivásra, főzésre és mosakodásra
A hideg, esős téli időjárás még kétségbeejtőbbé tette az életkörülményeket, a sátrak gyenge műanyag borításán át szivárog a sár és az esővíz. A hozzáférés a higiéniához erősen korlátozott, mivel a túlzsúfolt területen nincs elég vécé, zuhanyzó és csatornarendszer. Az UNRWA szerint minden négyszáznyolcvan emberre egy vécé jut
A rafahi tábor 2024. február 8-án. „Gáza lakosságának több mint fele itt zsúfolódik össze, ahol kevés ennivalójuk van, alig jutnak orvosi ellátáshoz, nincs hol aludniuk, nincs hová menniük” – kongatta meg a vészharangot a héten ismét Martin Griffiths, az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) vezetője
A napokban az UNICEF is azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel. „A harcok eszkalálódása Rafahban újabb pusztító fordulatot jelentene egy olyan háborúban, amely több mint huszonhétezer ember, többségükben nők és gyermekek halálát okozta. Szükségünk van arra, hogy Gáza utolsó megmaradt kórházai, menedékei, piacai és vízrendszerei működőképesek maradjanak. Ezek nélkül az éhínség és a betegség fokozódik, és még több gyermek életét követeli” – áll a közleményben