Négy éven belül egymillió forintos átlagkeresetet, ezereurós minimálbért és három–hat százalékos gazdasági növekedést vizionál a kormány 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervében. Az általunk megkérdezett szakértők szerint a kormány elkezdte a választási kampányt.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hirdette meg október 16-án az új gazdasági akciótervet, amelynek három iránya van: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, illetve a Demján Sándor Program, amelynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása.
A kormány a jövedelmek növekedése tekintetében azt szeretné elérni, hogy 2028-ra érje el a bruttó egymillió forintot az átlagkereset, a minimálbér pedig az ezer eurót (négyszázezer forintot). Elindul a munkáshitel, amelynek során négymillió forint szabad felhasználású hitelt vehetnek fel a 17–22 éves szakmunkástanulók, és két lépésben, jövő júliusban és 2026 januárjában megduplázzák a gyermekek után járó adókedvezményt.
A kormány emellett megfizethető lakásokat szeretne látni, ezért felpörgetné az új lakásépítéseket, korlátozná az Airbnb-t, és „arra kéri” a bankokat, hogy ne kínáljanak öt százaléknál drágább kamatozású hitelt. A Demján Sándor Programban a kis- és közepes vállalatok (kkv-k) számára nyújtana különböző hitellehetőséget a kormány. A pontos program itt érhető el.
Plakátkampányra készülve
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója szerint nehéz lesz feltornázni a kormány által tervezett szintre a béreket. „Az elmúlt húsz év átlagát tekintve éves szinten három százalék körül volt a reálbér-növekedés. Ha a nemzetgazdasági miniszter által megjelölt háromszázalékos éves átlagos infláció mellett nézzük, akkor irreális célkitűzés, hogy 2028-ra elérje a bruttó átlagkereset az egymillió forintot – mondta a Szabad Európának. Ehhez szerinte nyolc-kilenc százalékkal kellene nőnie a reálkeresetnek, ami a jelenlegi helyzetben kitermelhetetlen. – Olyan konjunktúrára, hirtelen jött gazdasági fellendülésre lenne szükség a világpiacon, amire nem mutatkoznak jelek. Ha viszont tízszázalékos lenne az éves átlagos infláció, akkor minden további nélkül elérhető.”
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint jelenleg 651 ezer forint a bruttó átlagkereset. (Az átlagkereset tartalmazza a 13. havi fizetést, a pótlékokat, a jutalmakat és egyéb kifizetéseket is, vagyis magasabb jövedelmet mutat a statisztikákban, mint az átlagbér, amely csak a fizetés összegét.)
Molnár László szerint fontos hangsúlyozni, hogy a 651 ezer forintos összeg 3,2 millió munkavállaló adataiból áll össze, a KSH csak őket méri. Van további másfél millió munkavállaló, akik jellemzően öt főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező cégeknél dolgoznak. Ők eleve alacsonyabb bért kapnak, és sok közöttük a minimálbéres.
Ehhez kapcsolódóan: A családi adókedvezmények ellenére is leszakadtak a magyar bérek
„Porhintés a családi adókedvezmény megduplázása. Nincs túl jó helyzetben a költségvetés, ezért kellenek olyan kezdeményezések, amiket fel lehet tüntetni az óriásplakátokon, hogy mi mindent tett a kormány a családokért” – hangsúlyozta.
Molnár László szerint ha egy kétgyermekes családot nézünk, akkor jövő júliusban húszezer forinttal lenne nagyobb az adókedvezmény. A KSH adatai szerint az átlagos nettó kereset négyszázezer forint felett van, vagyis a család nyolcszázezer forint feletti havi jövedelemmel rendelkezik. A húszezer forintos emelés 2,5 százalékos pluszt jelent, miközben az infláció három százalék körül lehet. „Az átlagos családok számára ez alig érzékelhető segítség. Miután a kormány két lépésben, fél év különbséggel emeli a családi adókedvezményt, az infláció jelentős mértékben csökkenti a hatását, vagyis alig eredményez reáljövedelem-növekedést.”
A szakember szerint a 190 ezer forintos minimálbérből élők számára jelenthet egyedül érdemi segítséget az adókedvezmény emelése. Egy minimálbéres család havi apanázsa 380 ezer forint körül van, ahol már értelmezhető tétel húszezer forintnyi pluszbevétel, hiszen öt százalék feletti bővülést jelent.
A munkáshitellel kapcsolatban azt mondta: arra jó, hogy „kiírjuk a választási plakátokra”. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár ez kamatmentes konstrukció, de hitel, amelyet vissza kell fizetni. „Nagy jelentősége nincs, hiszen négymillió forintból nem lehet lakást venni vagy kifizetni az önrészt. – A jelenlegi tervek szerint a 17–22 év közöttiek vehetnék igénybe, akik tipikusan nem lakásban gondolkodnak, hanem autóban vagy nyaralásban. – Nagy valószínűség szerint a legtöbb fiatal fel fogja élni a hitelösszeget” – tette hozzá. Szerinte ez nem fogja érdemben növelni a belső keresletet.
„A lakásépítések felfutásában nem vállalt nagy dolgot a miniszter. Az elmúlt öt évben átlagosan 22 ezer lakás épült éves szinten, a kormányzati tervek pedig 25 ezerre akarják feltornázni ezt a számot” – mondta Molnár László, aki szerint nagy kérdés, hogy eddig hány ember lakhatását oldotta meg az újlakás-piac. Sokan vettek ugyanis befektetési céllal ingatlant, és bizonyos településeken jelentős volt a külföldi vásárlók aránya is, így az újonnan épülő ingatlanok csak egy része lehet gyógyír a lakhatási válságra.
A szakértő nem érti, hogyan képzeli el a kormány azt, hogy az új lakások négyzetméterenkénti ára nem haladhatja meg az egymillió forintot. „Budapesten 1–1,2 millió forint között mozog az új építésű lakások négyzetméterára, de vidéken is kilencszázezer forint fölött van. Mitől lesz olcsóbb az építkezés?”
Az önként vállalt ötszázalékos banki kamattal kapcsolatban megjegyezte: nincs az a pénzintézet, amely ezt széles körben teljesítené. A bankadó mellett extraprofitadót fizetnek, és a tranzakciós díjon is emelt a kormány. A sarcok egy részét áthárítják a fogyasztókra, vagy megemelik a pénzügyi szolgáltatások díját. „Aligha fognak a bankok lemondani a hitelezésből származó profitról csak azért, hogy az államnak jobb legyen – tette hozzá. Szerinte sehol nem nyúl bele az állam a bankrendszerbe ilyen mélyen. – A kormány agyonadóztatja a bankrendszert, de közben elvárja, hogy olcsóbb legyen. Osztom Csányi Sándor ezzel kapcsolatos kritikáját.”
Ehhez kapcsolódóan: Elege van Csányi Sándor OTP-vezérnek az újabb adókból
Molnár László szerint ha a kabinet annyira akarja az ötszázalékos lakáshitelt, akkor ott az MBH bank, amelyben az államnak harmincszázalékos részesedése van, kezdjen el egy programot, és majd kiderül, hogy a többi hazai pénzintézet követi-e a példáját.
„Nem tartalmaz új dolgokat a Demján Sándor Program sem, hiszen a legfőbb elemei már 2010 óta léteznek” – hangsúlyozta a szakértő. A Széchenyi-kártyáknak több fajtájuk van, amelyekkel olcsó hitelhez juthatnak a kis- és középvállalkozások. Az elmúlt tizenöt esztendőben éves átlagban egy százalékkal nőtt a magyar gazdaság termelékenysége. Szerinte nem sok nyomuk van a kkv-knak nyújtott állami beruházási forrásoknak, a kamattámogatott hitelprogramoknak, pedig a beruházástól elvileg hatékonyabbnak kellett volna lennie a cégek működésének, hiszen a vállalkozás vett egy újabb gépet, vagy energiahatékonysági felújítást végzett, aminek hatására csökkent a rezsiköltsége.
Óvatos ígérgetés
Az elemző szerint az egész gazdasági akcióterv a 2026-os választásoknak szól; úgy kell csinálnia a kormánynak, mintha adna valamit a választóknak a szűkös költségvetési mozgástér ellenére.
A 21 pontos gazdasági akciótervvel kapcsolatban Bod Péter Ákos közgazdász, az első szabadon választott kormány ipari minisztere, volt jegybankelnök, az MTA doktora azt mondta a Szabad Európának, hogy a kormány átnézte azokat a területeket, ahol még adható valamiféle kedvezmény, ami nem kerül sokba a költségvetésnek. „A hangulatjavító intézkedések közül a családi adókedvezmény emelése az egyetlen kézzelfogható tétel” – mondta. Szerinte az emelés időszerű volt, mivel az elmúlt években az infláció hatására jelentősen vesztett az értékéből.
„A kormány megvárta ezzel a 2026-os választási kampányt, arra viszont nem futotta, hogy egy lépésben duplázzon, ebből is látszik, hogy szűk a költségvetés mozgástere.” A közgazdász szerint a kormányzati akcióterv kommunikációs üzenetnek tekinthető, csekély a gazdaságra gyakorolt növekedési hatása.
A munkáshitellel kapcsolatban megjegyezte: ezentúl nemcsak a felsőoktatásban kaphatnak kedvezményes kölcsönt a hallgatók, hanem a szakmunkásképzésben részt vevők is. „Ez is egy tipikus intézkedés, amit bármikor meg lehetett volna csinálni, de a kormány úgy döntött, hogy most hozza meg ezt a döntést.” Bod Péter Ákos szerint a költségvetésre gyakorolt hatása kevés, most megnyitják a hitelt, a lefutása többéves lesz.
A lakhatási válság megoldásával kapcsolatos kormányzati erőfeszítésekben sincs újdonság, Bod Péter Ákos szerint évek óta támogatja a kormány a családok lakáshoz jutását kedvezményes hitellel, áfa-visszatérítéssel.
Az önként vállalt ötszázalékos lakáshitelkamattal kapcsolatban kifejtette: miután levonult az inflációs hullám, a három–öt százalékos tartományba került. Ehhez méretezett, viszonylag kiszámítható kamatszint az infláció plusz két százalék, ami öt-hat százalékos kamatszintet eredményez. „Ettől most sem vagyunk messze.”
Berobbanó növekedés
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter október 22-én találkozott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tagjaival, ahol bemutatta az akciótervet. Ismertette: a kormányzat célja, hogy a társadalom lehető legnagyobb részéhez eljuttassa a gazdasági növekedés eredményeit, különös tekintettel a családokra, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokra.
A kormány arra törekszik, hogy hároméves bérmegállapodás jöjjön létre a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között, így a közeljövőben a minimálbér elérheti az ezer eurót, a bruttó átlagkereset pedig az egymillió forintot. Nagy Márton szerint a gyors bérkonvergenciának a dinamikus gazdasági növekedésen és a vállalati hatékonyság és termelékenység javulásán kell alapulnia. „2025-ben a magyar gazdaság három-négy százalékkal bővülhet, 2026-ban pedig áttérhetünk a négy-öt százalékos GDP-növekedési sávba.”
Kiemelte: a béremelés nem valósulhat meg egészséges és fenntartható gazdasági folyamatok nélkül. A Demján Sándor Programon keresztül több száz milliárd forintos új kkv-támogatási programmal igyekszik elősegíteni a magyar kkv-szektor megerősödését, versenyképességének növekedését és e vállalkozások méretének megduplázódását.