A várakozásoknál lényegesen gyengébb negyedéves magyar GDP-adatot jelentett a KSH: az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal esett vissza. Az egymást követő két negyedéven át tartó visszaesést már gazdasági recessziónak számítják, de a magyar gazdaság igazából már több mint két éve enyhe visszaesésben van. Viszont fogy a kormány ideje a jogállamisági problémák miatt felfüggesztett uniós támogatások visszaszerzésére.
Az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal csökkent a magyar GDP – jelentette a KSH. Ezzel a legpesszimistább hazai elemzői várakozásokat is alulmúlta a gazdaság ebben a mérőszámban kifejezett teljesítménye. Az előző év azonos időszakához képest is 0,7 százalékkal csökkent (ezek már a naptári hatásokkal kiigazított adatok). Miután a hazai gazdaság két egymást követő negyedévben is GDP-visszaesést mutatott, már technikai recessziónak kell elkönyvelni.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter október közepén már próbálta hűteni a hangulatot azzal, hogy a negyedéves növekedési adat alul fogja múlni a piaci várakozásokat, de a portfolio.hu alapján a kormány nullaszázalékos stagnálást várt. Nem sikerült jól megbecsülniük, a tényleges adat ezt lényegesen alulmúlta.
Ennek megfelelően az éves növekedés is nulla körül alakulhat. A magyar gazdaság egyébként nem most kezdett gyengélkedni, GDP-ben mérve tulajdonképpen két éve inkább stagnál, enyhe lecsúszást mutat. Az uniós támogatások megérkezése komoly lökést jelenthetne a hazai gazdasági szereplőknek, de amíg a kormány nem hajlandó mozdulni a jogállami feltételességi eljárásban, addig a hozzáférésre sincs remény a helyreállítási forrásokhoz. A témáról itt olvashat bővebben.
Your browser doesn’t support HTML5
Egyszerűen: Mennyi pénzt kapunk az EU-tól?
Hozzá kell tenni, hogy év elején a kormány húszszázalékos előleget kapott az európai Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) REPowerEU fejezetéből a magyar jogállamisági problémák dacára, de ha 2026 végéig nem sikerül az EU számára is igazoltan teljesíteni mind a 27 kiemelt jogállamisági feltételt, ezt is kamatostul vissza kell fizetnie a költségvetésnek. A magyar kormányra kirótt bírságok ettől külön állnak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter távolabbra tekintett, amikor nemrég, október 22-én találkozott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tagjaival. Várakozásai szerint inkább jövő év után fog kilőni a magyar gazdaság, pontosabban „2025-ben a magyar gazdaság három-négy százalékkal bővülhet, 2026-ban pedig áttérhetünk a négy-öt százalékos GDP-növekedési sávba” szerinte.
Ehhez kapcsolódóan: Gazdasági akcióterv: óvatos osztogatásra készül a kabinet