Geopolitikai és kereskedelmi nagyfeszültségben kezdődött el a riói G20-csúcs
Őslakosok merítik víz alá (balról jobbra) Joe Biden amerikai elnök, Hszi Csin-ping kínai elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Narendra Modi indiai miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Sigeru Isiba japán miniszterelnök óriási portréját, hogy így tiltakozzanak az ellen, hogy a világ leggazdagabb országai nem vállalnak vezető szerepet az éghajlatváltozás és a biodiverzitás okozta válság kezelésében. Rio de Janeiro, 2024. november 16., a G20-ak csúcstalálkozója előtt
António Guterres, az ENSZ főtitkára a G20-ak csúcstalálkozóját megelőző sajtótájékoztatón a brazíliai Rio de Janeiróban. A G20-ak soros elnökségének részeként Brazília ad otthont a kétnapos – november 18-án és 19-én zajló – csúcstalálkozónak. A világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő csoport, amely a globális GDP 85 százalékát adja, a legégetőbb gazdasági, politikai, társadalmi és globális kihívásokat vitatja meg
Joe Biden amerikai elnök a november 17-ét a természetvédelem nemzetközi napjává nyilvánító kiáltvánnyal a brazíliai Manausban található Museu da Amazôniában tett látogatása során. Donald Trump megválasztott amerikai elnök visszavonná a Biden által elfogadott, mérföldkőnek számító éghajlatvédelmi törvényt, és a hírek szerint arra készül, hogy ismét kivonja az Egyesült Államokat a párizsi éghajlatvédelmi megállapodásból
A G20-ak házigazdája, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök Abu-Dzabi trónörökösével, Haled bin Mohamed bin Zajed al-Nahjan sejkkel a G20-csúcstalálkozót megelőző kétoldalú találkozó előtt Rio de Janeiróban 2024. november 17-én. A riói csúcs hivatalos napirendjeként három fő vitatémát határoztak meg: a társadalmi befogadást, a nemzetközi intézmények reformját és az energetikai átmenetet
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök a Global Citizen Now egyik ülésén Rio de Janeiróban 2024. november 17-én, a G20-ak csúcstalálkozója előtt. A november 18-i nyitóünnepségen elindítják az éhezés és szegénység elleni globális szövetséget, egy olyan brazil kezdeményezést, amelynek célja, hogy mozgósítsa az országokat és a nemzetközi szervezeteket az éhezés és a szegénység elleni küzdelemben tett erőfeszítések felgyorsítására 2030-ig
A G20 brazíliai sajtóirodája által kiadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Galeao légi bázisra érkezik a G20-ak Rio de Janeiró-i csúcstalálkozója előtt, 2024. november 17-én. Az Ukrajnára mért vasárnapi orosz légicsapás megingatta a Rio de Janeiróban alakuló konszenzust – mondta a Reutersnek három, a tárgyalásokat ismerő diplomata
Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke a Global Citizen Now egyik ülésén Rio de Janeiróban 2024. november 17-én, a G20-ak csúcstalálkozója előtt
Hszi Csin-ping kínai elnök a G20-csúcstalálkozó előtt Rio de Janeiróban, Brazíliában 2024. november 17-én. A csúcs előtt kiadott írásos nyilatkozatában kifejezte, hogy kész együttműködni minden féllel egy egyenlő és rendezett, többpólusú világ, valamint egy mindenki számára előnyös és befogadó gazdasági globalizáció érdekében
Emmanuel Macron francia elnök és felesége a G20-ak Rio de Janeiró-i csúcstalálkozója előtt, 2024. november 17-én
Tüntetők Angela Mendes brazil környezetvédelmi aktivista képét tartják a kezükben, hogy a környezetvédelemre és az amazóniai esőerdők védelmére szólítsák fel a világ vezetőit a Rio de Janeiró-i Botafogo strandon 2024. november 17-én, a G20-ak csúcstalálkozója előtt. Angela Mendes Brazíliában nemzeti mozgalmat vezet az őslakosok és a környezet védelmében. Elindította az Erdő népeinek új szövetségét, és több kezdeményezést hozott létre a környezetvédelmi vezetők új generációjának kinevelésére Brazília természetvédelmi területein
Környezetvédő aktivisták a Botafogo strandon egy óriási transzparenst mutatnak, amelyen ez áll: Világ vezetői, az Amazonas figyel. A háttérben a Cukorsüveg-hegy Rio de Janeiróban 2024. november 17-én, a G20-ak csúcstalálkozója előtt. A G20-országok a világgazdaság 85 százalékát adják, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint háromnegyedéért is ők a felelősek
A csúcs egyik tervében az szerepel, hogy több ország, például Kína és a nagy közel-keleti olajtermelők is kötelezően járuljanak hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozási célokhoz, ám egyes források szerint a szövegben önkéntes hozzájárulás lesz