Már nincs jegy a repülőjáratokra, a határátkelőkön dugók és kilométeres sorok – a Vlagyimir Putyin elnök részleges katonai mozgósítása elől menekülő oroszoknak nem könnyű kijutniuk. A kevés megmaradt menekülési útvonal között van Georgia és Kazahsztán.
Az Oroszországból Georgiába vezető út egyetlen átkelőjénél, Verhnyij Larsz–Zemo Larsznál kilométeres kocsisorok húzódnak.
(Szeptember 28-i jelentések szerint az orosz hatóságok rögtönzött toborzóirodát állítottak fel a határállomás orosz oldalán, hogy kiszűrjék a részleges sorozásra behívott tartalékosokat.)
Sok orosz, aki megpróbált bejutni Georgiába, a közösségi médiában tett fel kérdéseket, kért tanácsot és osztotta meg tapasztalatait.
„Ma jutottunk be. Hárman vagyunk a családban, beleértve a férjemet (34 éves). Sem a mi oldalunkon, sem a georgiai oldalon, a határon nem kérdeztek semmit – írta egy orosz nő a Verhnyij Lars–Zemo Larsz-i határátkelőnek szentelt Telegram-csatornán. – A várakozás nagyon hosszú! Este 17:00-kor álltunk be a sorba, és másnap 11:00-kor léptünk be Georgiába. Tartalékoljatok vizet és élelmet!”
A nehézségek ellenére sok georgiai a jelek szerint kevéssé érez együtt az érkező oroszokkal. „Csak azért aggódnak, hogy Ukrajnában ne öljék meg őket. Hét hónapotok volt arra, hogy felszólaljatok a háború ellen, de amíg nem kopogtattak az ajtótokon, Putyint támogattátok” – írta valaki a chatben.
Putyin szavaira gyorsan megindult a menekülők áradata
Röviddel Putyin szeptember 21-i beszéde után az orosz média arról számolt be, hogy hirtelen megugrott a külföldi repülőjegyek iránti kereslet, és annak ellenére hogy a jegyek ára akár a tízszeresére nőhetett, sietve igyekeztek elhagyni az országot.
Amióta Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, a Nyugat szankciókkal és elszigeteléssel bünteti Moszkvát. Az EU lezárta légterét az orosz járatok elől, és szárazföldi szomszédként csak Finnország áll nyitva a turistavízummal rendelkező oroszok előtt, de Helsinki azt fontolgatja, megszünteti a lehetőséget. (A balti államok és Lengyelország kerek perec közölte, hogy nem fogad be a hadkötelezettség elől menekülő oroszokat.)
Szeptember 21-re és 22-re az összes, Moszkvából Isztambulba, Jerevánba, Taskentbe és Bakuba induló légi járatra elkeltek a jegyek – jelentette még aznap az RBC orosz üzleti portál.
Oroszország keleti, déli és nyugati határait elárasztották az országból kijutni próbáló autók és teherautók.
A „részleges” mozgósítás bejelentése tüntetéshullámot is kiváltott Oroszország-szerte, aminek nyomán több száz embert letartóztattak. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy háromszázezer orosz mozgósítására kerül sor, de olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a Kreml több mint egymillió embert szeretne bevonni az ukrajnai harcokba. (A hatóságok később elismerték, hogy „hibákat követtek el”, és nem csak tartalékosokat vittek be – ennek nyomán egy szibériai fiatalember súlyosan megsebesített egy toborzótisztet, több tucat irodát pedig felgyújtottak.)
Putyin mozgósítási parancsa annak nyomán hangzott el, hogy a kijevi erők szeptember elején indított ellentámadása komoly orosz kudarcokhoz vezetett az ukrajnai harctéren.
Your browser doesn’t support HTML5
Mi az oroszok véleménye a részleges mozgósításról?
Élelmes vállalkozó: vegyél biciklit, azzal kelj át!
A Verhnyij Larsz–Zemo Larsz-i határállomáson sokan autóval, teherautóval, gyalog és robogóval keltek át.
Az orosz határőrök előtt nem könnyű áthaladni – mondta egy olyan orosz, akinek sikerült.
„Ami a határt illeti, attól függ, hogy kihez kerülsz az útlevél-ellenőrzésnél. Tőlem nem kérdeztek semmit. De a következő ablakban egy tisztviselő rengeteg kérdéssel állt elő, és sértegette az utazókat, azzal vádolva őket, hogy nehéz időkben hagyták el a hazájukat. Néhány embert nem engedtek tovább Georgiába – úgy becsülöm, hogy minden huszadik embert visszaküldtek” – írta egy ismeretlen orosz a Telegram-csatornán.
Mások megjegyzik, hogy a férfiakat az orosz határőrök faggatják a katonai szolgálati státuszukról:
„14:00 órakor léptük át a határt. Öt ember volt az autóban: 55, 19, 23, 35 és 45 évesek. A katonai szolgálat mindenkire vonatkozik. Körülbelül húsz percig tart, amíg egy embert átvizsgálnak. Kérdések: 1.: keresztnév, vezetéknév, apja neve. 2.: Születési hely és idő. 3. Szolgált-e a hadseregben, vagy sem, és a katonai szolgálatra vonatkozó részleteket tartalmazó dokumentum (…) Értesítették-e a mozgósításról? Lehet, hogy több kérdés is volt. Mindannyian megfeleltünk a feltételeknek, és átjutottunk.”
A több tízezer kérdést feltevő chatcsoport kommentjei szerint a határon az orosz férfiaknak a hazafiságukkal kapcsolatos kérdésekkel is szembe kell nézniük. „Miért mész el? Nem tartalékos tiszt vagy? Az ország bajban van. Mikor térsz vissza? De az orosz határőrök nem okoztak semmilyen problémát. Elengedtek minket” – írta egy orosz.
Sojgu védelmi miniszter szeptember 21-én azt mondta, hogy csak a megfelelő harci és szolgálati tapasztalattal rendelkezőket fogják mozgósítani, a sorkatonákat és a diákokat nem.
Hamarosan azonban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint a Kreml szélesebb hálót vetett ki, és úgy tűnik, például az etnikai kisebbségeket is megcélozták a mozgósítással. Emiatt példátlan elégedetlenség robbant ki Dagesztánban, ahonnan az Ukrajnába küldött orosz egységek legtöbb halottja származik. Az emberek az utcán és a toborzóirodáknál félelem nélkül kiabáltak a rendőrökkel és a tisztekkel.
A Telegram-felhasználók gyakorlati tanácsokat és szolgáltatásokat is felajánlottak a georgiai–orosz határon való várakozás lerövidítésére.
„Taxival érkeztél a határra, és nem tudod, mit tegyél? Vegyél tőlünk kerékpárt, mopedet, gördeszkát, és nyugodtan lépd át a határt. A részletekért írj rám privátban” – ajánlotta egy vállalkozó kedvű orosz.
Néhány georgiai felajánlotta, hogy segít az oroszoknak, többek között autóval és szállással.
Putyin bejelentése előtt Georgia már a február végén kezdődött ukrajnai invázió óta menedékként szolgált a hazájukat elhagyó oroszok számára.
Georgia néha büntet: még a Pussy Riot-tagot és Navalnij ügyvédjét sem engedte be
Míg Tbilisziben és más városokban Ukrajna támogatására és az orosz invázió elítélésére szervezett tüntetések zajlottak, a kormány óvatosabb megközelítést alkalmazott.
Amikor számos európai ország szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, Irakli Garibasvili georgiai miniszterelnök elutasította, hogy korlátozásokat vezessen be az ország északi szomszédjával szemben, ami sok helyi lakost feldühített.
Szalome Zurabisvili georgiai elnök, akinek a posztja többnyire ceremoniális, határozottan kiállt Ukrajna mellett, mondván, hogy az ország szolidaritást érez, mivel 2008-ban Oroszország őket szállta meg.
Bár a határátkelős Telegram-csoport azt sugallja, hogy néhány georgiai kész segíteni a Putyin mozgósítása elől menekülő oroszoknak, úgy tűnik, mások kevéssé szimpatizálnak velük.
„Nem kell Georgiába jönni! Menjetek a ti Fehéroroszországotokba! Nem kell hozzánk jönni, nem!” – írta valaki, utalva Moszkva hűséges szomszédjára, amelynek nemzetközileg elszigetelt vezetője, Aljakszandr Lukasenka a héten tartott újabb találkozón is támogatásáról biztosította Putyint.
Egy másik azt írta: „A gyáva oroszok menekülnek.”
A Moscow Timesnak nyilatkozó oroszok arról beszéltek, hogy a georgiai hatóságok esetenként indoklás nélkül nem engednek belépni vagy kitoloncolnak oroszokat. Ez történt például a kifejezetten nem Kreml-párti Insider egyik szabadúszó újságírójával és a szintén Putyin-ellenes Pussy Riot punkzenekar egyik tagjával, Olga Boriszovával.
Nem engedték be a lap szerint Alekszej Navalnij egyik közeli munkatársát és ügyvédjét, Ljubov Szobolt és egy másik, Navalnijhoz kötődő volt ügyvédet, Fjodor Telint, aki menedékjogot akart kérni. Olyanok is voltak köztük, akik már Georgiába települtek át, és utazás után akartak visszatérni az országba.
Elözönlötték Kazahsztánt is
Georgiánál – ahová az elmúlt napokban jelentések szerint ötven-hetvenezer orosz érkezett – még nagyobb számban választották a menekülő oroszok azonban Kazahsztánt, ahová szeptember 21. óta közel százezren léptek be. Egyetlen nap alatt 13 ezer orosz kért helyi személyi számot, orosz férfiakból álló sorok kígyóztak a kormányablakként szolgáló irodák előtt.
Feszültséget okoztak az olyan videók, amelyben egy Kazahsztánba érkező orosz lány arról értekezik, hogy a kazahok „az oroszoktól bérelt földön élnek” – tehát nem az övék az országuk, és az olyan videók is, ahol frissen érkezett oroszokat faggatnak arról, hogy miért jöttek az országba, és kié a Krím?
Bár Tokajev elnök nyugalomra szólított fel, és azt mondta: az érkezőkről humanitárius okokból is gondoskodni kell, egyes kazahok hasonlóan tekintenek a jövevényekre, mint a georgiaiak: a háború ellen nem szólaltak fel, de most próbálják menteni a bőrüket.
Orosz menekültek Kazahsztánban annál a bevásárlóközpontnál, ahol az éjszakát töltötték. Uralszk, 2022. szeptember 26.