Molnár László szerint nincs összefüggés a tudatosan rosszul tervezett költségvetés és az amerikai elnökválasztás között, a reptérvásárlás politika célzatú, az orosz tulajdonú Mere üzletláncnál pedig kérdés, megfelel-e az EU-s átláthatósági feltéteknek, és nincs-e összefonódás a magyar kormánnyal.
Itt tudja megnézni a videópodcastot:
Ha inkább csak hallgatná a beszélgetést, ide kattintson:
Your browser doesn’t support HTML5
Öt gondolat a podcastból:
(1) Háborús gazdaságpolitika: A gazdasági elemző szerint Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentésével ellentétben nincs összefüggés a magyar költségvetés benyújtása és az amerikai elnökválasztás között. Ha Trump nyer, az abszolút nem befolyásolja a magyar gazdasági helyzetet. A Varga Mihály által emlegetett, makrogazdasági pályát is befolyásoló háborús helyzet arról szól, hogy a választások közeledtével jól el lehet adni a közvéleménynek ezt az üzenetet. Egyes csoportok érdekeltté válhatnak hadiipari beszerzésekben, ezt kell megalapozni azzal, hogy miért ezen a területen költünk.
(2) Infláció: Molnár László úgy látja: bár Nagy Márton szerint összeomlott az infláció, az árak továbbra is emelkednek. Mivel magas a bázishatás, ezért tűnik úgy, mintha a 3,6 százalék elfogadható mértékű lenne, de ha ezt is figyelembe vesszük, az árak emelkedése 4,5 százalék körül lehet. A költségvetés már a megalkotásakor sem volt igaz, tudatosan rosszul tervezték, ott levő szakemberek ugyanis már júniusban tudták, hogy a benne lévő számok nem igazak, de a politikai elvárások miatt fenntartották a növekedési prognózist, amíg csak tudták. Megszorítások lesznek, amelyeket majd úgy adnak elő, mintha még valamit kapnánk is.
(3) Miért kell megvenni a repteret?: Felvetődött, hogy ha ilyen magas a hiány, és beruházásokat kell elhalasztani, miért stratégiai célkitűzés, hogy a kormány megvegye a repteret. Molnár László szerint ennek a beruházásnak semmi értelme. Ha a pénzügyminiszternek lennének valós jogkörei, valószínűleg nem támogatná, hiszen jelentős állami kiadás mellett nulla érdemi bevétellel jár. Az egésznek csak politikai célja van. Molnár hozzátette: elgondolkodtató, vajon nem arról szól-e a történet, hogy meg kell építeni a C terminált, amelyet nem egy valódi piacgazdasági vállalkozó, hanem egy NER-hez közeli építőipari cég tesz majd meg két-háromszoros áron.
(4) Versenytörvény-módosítás: Molnár László azt mondja, az európai bíróság nem fogja elfogadni a GVH-val kapcsolatos törvénymódosítást, de két-három évig elhúzódhat az ügy. A GVH így ugyanis belenyúl a versenybe, az állam által kijelölt cégeket segít bekebelezni, és rátenyerelhet a vállalatokra, amelyeket NER-hez közeli vállalkozók vehetnek át, hogy ki tudják szedni belőle a profitot.
(5) Az orosz MERE üzletlánc Magyarországon: Az orosz tulajdonú Mere üzletlánc magyarországi megjelenésénél kapcsolatban azt tartja fontos kérdésnek a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, hogy vajon megfelel-e az EU-s átláthatósági feltételeknek, és nincs-e összefonódás a magyar kormánnyal vagy akár egy orosz hadiipari komplexummal.