Mikulástól Greta Thunbergen át az Európai Néppárt presztízsvesztéséig

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszélget Greta Thunberg svéd klímaaktivistával az Európai Bizottság biztosaival tartott találkozón Brüsszelben 2020. március 4-én

A természet helyreállításáról szóló törvénynek először a támogatásához, majd az elutasításához sem gyűlt össze elegendő támogatás az Európai Parlamentben, végül a javaslat életben maradt, ami viszont az Európai Néppárt politikai vereségét jelentette. A rendkívül heves és érzelemdús kampányban szerepet játszott Greta Thunberg és a Mikulás is.

A Szabad Európában is beszámoltunk arról, hogy az EP környezetvédelmi bizottságában kétszer is szavazásra bocsátották a természet-helyreállítási törvényt, azonban mindkétszer 44:44 lett a végeredmény, ami azt jelentette, hogy nem kapta meg a szavazattöbbséget. Ez a döntés lett volna az ajánlás a plenáris ülés felé arra vonatkozóan, hogy ebben a kérdésben milyen álláspontot képviseljen a parlament, amikor a tagállamokkal ülnek tárgyalóasztalhoz. A folyamat így ajánlás nélkül ment tovább, a plenáris ülésre bízva a döntést, amely – ettől függetlenül – bárhogy dönthet.

Dióhéjban az álláspontok: az Európai Néppártnak, illetve az ebben a kérdésben hozzájuk csatlakozó euroszkeptikus, szélsőjobboldali, konzervatív erőknek, na meg nem utolsósorban a tizenkét fős Fidesz-delegációnak az volt az álláspontja, hogy a javaslat tönkreteszi a mezőgazdasági termelőket, termőterületeket számol fel, ami élelmiszerhiányhoz és áremelkedéshez vezet, a javaslat támogatói pedig úgy vélték, hogy a környezet megóvása és a klímakatasztrófa elkerülése érdekében szükséges a biodiverzitás és a környezeti ökoszisztéma helyreállítása.

Szakbizottsági iránymutatás nélkül különösen kiszámíthatatlan volt a voksolás végkimenetele. A kölcsönös üzengetések (erről kicsit később) után a parlament plenáris ülésének először arról kellett döntenie, hogy elveti-e az egész javaslatot. Ez ugyan nem eredményezte volna automatikusan a jogalkotási munka leállítását, de jelentősen megnehezítette volna. Ez különösen azért érzékeny téma, mert egy sarokjogszabályról van szó, egy olyan törvényről, amelyik kulcsfontosságú eleme a zöldmegállapodásnak, az EU 2050-es klímasemlegességi célkitűzéseinek. Végül ezt a fordulót tizenkét szavazattal túlélte a javaslat. Érdekesség, hogy tizenkét néppárti képviselő szembefordult a frakciójával; ha csak a fele az előterjesztés ellen szavazott volna, akkor a törvény ezen a ponton elbukik. Így azonban ment tovább a folyamat, és módosító indítványok elfogadása után, a szövegen több ponton változtatva, 336 igen szavazattal, 300 nem ellenében fogadták el a beadványt.

Ehhez kapcsolódóan: A párizsi csúcs fő célja a pénzügyi rendszer átalakítása a klímakihívások leküzdésére

Az alku eredménye

Az elfogadott szövegben a képviselők hangsúlyozzák, hogy az ökoszisztéma helyreállítása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben, és csökkenti az élelmezésbiztonságot fenyegető kockázatokat. Kiemelik, hogy a törvényjavaslat nem írja elő új védett területek létrehozását az EU-ban, és nem akadályozza meg az új megújulóenergia-infrastruktúrák létrehozását, mivel egy új cikkel hangsúlyozzák, hogy az ilyen létesítmények túlnyomórészt közérdeket szolgálnak.

A parlament leszögezi, hogy az új törvénynek hozzá kell járulnia az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, különös tekintettel az ENSZ Kunming–Montreal globális biodiverzitási keretére. A képviselők támogatják a bizottság azon javaslatát, hogy 2030-ig olyan helyreállítási intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek az EU összes szárazföldi és tengeri területének legalább húsz százalékára kiterjednek.

A parlament szerint a törvény csak akkor alkalmazandó, ha a bizottság adatokat szolgáltatott a hosszú távú élelmezésbiztonság garantálásához szükséges feltételekről, és ha az uniós országok számszerűsítették azt a területet, amelyet helyre kell állítani az egyes élőhelyekre vonatkozó helyreállítási célok eléréséhez. A szövegben már fellelhetők azok az elemek, amelyek a politikai alkura utalnak, vagyis ezzel sikerült az ellenzők álláspontját felpuhítani.

Magyarok ellenszélben

A témáról szóló parlamenti vitában – egy nappal a szavazást megelőzően – Cesar Luena, a jelentés előadója arról beszélt, hogy jelenleg az élőhelyek 81 százaléka rossz állapotban van, ugyanakkor a termények 84 százaléka a beporzóktól függ. Súlyosbítja az európai helyzetet, hogy itt a felmelegedés kétszerese a világban tapasztaltnak. Hangsúlyozta:

„A javaslat az élelmiszer-ellátás biztonságát nem veszélyezteti, pont fordítva, nincs élelmiszer-biztonság megfelelő ökoszisztéma és termőföld, beporzók nélkül.”

Christine Schneider, az Európai Néppárt politikusa ugyanakkor arról beszélt, hogy a néppárt kiáll a zöldmegállapodás mellett, „a célokkal egyetértünk, az oda vezető úttal nem”. Hozzátette:

„A sokféleség védelme csak a lakossággal együtt, kéz a kézben tud megvalósulni, nem úgy, hogy veszélyeztetjük az érintettek megélhetését.”

Minden bizonnyal sokat számított, hogy a liberális Renew-frakciónak nem volt a tagjaira nézve kötelező álláspontja. Stéphane Séjourné frakcióvezető azt mondta, hogy „a környezetvédelmet támogatjuk, de kisiklott a vita”. Egyszerre tette felelőssé a néppártot és az Európai Bizottságot, majd a konzervatívok szemére vetette, hogy „a párt céljai nem szolgálják az utánunk jövők érdekeit”. Kijelentette, hogy frakciójuk nem egységes, megpróbálják módosító indítványokkal megmenteni a javaslatot, amit egyébként úgy vittek véghez, hogy a tagállamok által már elfogadott elemeket indítványozták elhelyezni a szövegben. Úgy tűnik, ez a fajta diplomáciai húzás is kellett az eredményhez.

Az ügyben véleményt nyilvánító magyar képviselők azonban a javaslat ellen foglaltak állást. A Fidesz részéről Tóth Edina úgy fogalmazott, hogy

„soha nem volt még ennyire megosztó és átgondolatlan egy jogszabálytervezet”. Szerinte „ki kell mondani: ez a tervezet nem megvalósítható, az irreális és végrehajthatatlan javaslatok harminc százalékkal csökkenthetik az élelmiszer-termelést az EU-ban, ami gazdaságok megszűnéséhez, élelmiszerár-emelkedéshez és harmadik országoktól való függéshez vezet”.

A jobbikos Gyöngyösi Márton úgy fogalmazott, hogy a természetvédelem közös feladat, „de a fundamentalista gondolkodás felütötte a fejét”. Szerinte emiatt válnak mindennapossá a szélsőséges csoportok akciói, „akik rongálnak és zaklatják az embereket a természetvédelem ürügyén”. Majd ezt kérdezte:

„Biztos, hogy most, amikor Ukrajnában háború dúl, és Magyarországon negyvenszázalékos az élelmiszerár-infláció, és élelmiszerhiány alakul ki, a gazdasági helyzet bizonytalan, jó ötlet olyan szabályozást erőltetni, amelynek mellékhatása az élelmiszerárak és a gazdák terheinek növekedése lesz?”

Gyöngyösi képviselő költőinek szánt kérdésére a parlament igennel válaszolt.

Ehhez kapcsolódóan: Természetvédelmi ügyben tört ki botrány Brüsszelben a bal- és a jobboldal között

Kampányelemek

Ahogy korábban utaltunk rá, a kampány nem nélkülözte az érzelmi ráhatásokat sem. Ez elsősorban az Európai Néppárttól érkezett, a címzett pedig a javaslat beterjesztője, az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans volt. A néppárt Twitteren közzétett egy illusztrációt a következő szöveggel:

„Timmermans úr, ne rúgja ki a Mikulást a házából! A természet-helyreállítási törvény szándéka jó, de rossz a tervezése. Például az egész Rovaniemi várost erdővé és más természeti területté változtatná.”

A fotómontázson egy rendkívül szomorú Mikulás látható, illetve a neki utat mutató Timmermans, aki úgy néz ki, mint a Mikulás, különös tekintettel fehér szakállára és a fejébe nyomott sapkára.

A parlamenti vita napján a javaslat ellen és mellett is tüntettek. A támogatók között ott volt Greta Thunberg, aki azt kérte a politikusoktól, hogy a kapzsiság helyett válasszák a természetet és az embereket.

A most elfogadott javaslat egyelőre visszakerül a parlamenti szakbizottsághoz, ezt követően kezdődhet meg az egyeztetés a tagállamokkal.

Az mindenesetre sokatmondó, hogy a szavazás után a néppárt sokkal békülékenyebb hangot ütött meg, és már olyan szövegként tekint a javaslatra, amely tárgyalási alap lehet.