A nevelőszülők tudják, hogy nevelt gyerekeik sokszor nem nagykorúságukig lesznek náluk. Visszakerülhetnek vér szerinti szüleikhez, vagy akár más nevelőszülőhöz. Cikkünk főszereplője mégsem érti, miért kellett három neveltjétől is elválnia.
Mozgalmasan kezdődött a 2019-es év Kurkó Andreának. A nevelőszülő két hónapon belül három gyermeket veszített el, miután az a döntés született, hogy az általa gondozott kisfiút hazagondozzák, míg egy szintén nála lévő testvérpárt egy másik nevelőszülőhöz helyeznek át.
„Hétfőn szóltak, hogy csütörtökön hazagondozzák a nálam lévő kisfiút a vérszerinti családjához” – mondta Kurkó Andrea a Szabad Európának. Attila (nem ez a gyermek igazi neve) másfél évesen került hozzá, és több mint két és fél éve élt a nevelőszülő bajai otthonában. „A családomban tanult meg rendesen járni, beszélni, szobatiszta lett, bölcsődébe és óvodába járt. Ragaszkodott hozzám” – mondta Kurkó Andrea, akit megdöbbentett, hogy az utolsó pillanatban szóltak neki. Nem értette a gyámügy döntését, hiszen az addigi történések nem a hazagondozást támasztották alá.
Viszont a gyámhatóság jegyzőkönyve szerint az utóbbi időszakban jelentős pozitív változások történtek az anya élet- és lakókörülményeiben. Ez alkalmassá tette őt a gyermek nevelésére. „Az anya a gondozási nevelési tervben előírtakat teljesítette, gyermekével rendszeresen tartotta a kapcsolatot” – olvasható a jegyzőkönyvben.
A dokumentum 2019. február 19-én készült, két nappal később a gyermek már a vér szerinti anyánál volt.
Hamis aláírás
„Mi történhetett az édesanya életében, ha 2018 decemberében még az érzelmi kötődés kialakítása volt az előírt feltétel, majd két hónappal később a gyermeket visszagondozzák az anyához?” – tette fel a kérdést a nevelőszülő. Mint kiderült, a katolikus egyház fenntartásában működő Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgálat nevelőszülői tanácsadója Kurkó Andrea helyett írta alá a gyermekekre vonatkozó helyzetértékelési iratot, majd küldte el az illetékes Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnak, amely a nevelőszülő és gyermek meghallgatása nélkül továbbította a budapesti és kalocsai gyámügyi hivatalokba.
Kurkó Andrea feljelentést tett a rendőrségen, majd miután lassan haladt a nyomozás, rákérdezett az ügyészségnél, hogy betekinthet-e az iratokba.
Az ügyészség szerint bár a gyanúsított elismerte, hogy jogosulatlanul írta alá a helyzetértékeléssel kapcsolatos iratot, de „annak célzatossága a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg, az nem hátrányokozási célból, hanem a gyanúsított védekezése szerint kényelmi okból készült így”. Az ügyészségi határozatból az is kiderül, hogy a gyanúsított vallomása szerint határidő-probléma miatt írta alá a papírokat a nevelőszülő helyett. (Az ügyészség elutasította Kurkó Andrea kérését, hogy a teljes nyomozati iratanyagot megismerhesse, csak részleges betekintést engedélyezett.)
A Szent Ágota tanácsadója a hatóság előtt elismerte, hogy odahamisította a nevelőszülő aláírását. A nyomozás még tart, a rendőrség személyiségi jogokra hivatkozva nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.
Kurkó elmondása szerint az édesanya először csak 2018 decemberében vitte volna haza látogatóba a fiát, de Attila addig sírt, őrjöngött, tiltakozott az utcán, míg az édesanya a gyermek nélkül távozott.
„Egy hónappal a hazagondozás előtt, 2019 januárjában a soros kapcsolattartáson először maradt egyedül az édesanya és kisfia, engem, a két év alatt először, a tanácsadóm elküldött. Attila sírt, nem akart ott maradni, de mondtam neki, hogy két óra múlva ott vagyok érte, ezért megnyugodott” – mondta. A nevelőszülő szerint a kisfiú a találkozót követően újra bepisilt és rágta a körmeit. „A következő alkalommal, szintén januárban az édesanya ismételten eljött a kisfiúért, aki sírva ment el, de csak úgy, hogy megígértem, ha estig nem hozzák haza, érte megyek” – mondta.
A februári hazagondozás úgy történt, hogy a tanácsadó hétfőn telefonon hívta fel a nevelőszülőt, hogy az édesanya a bajai buszmegállóban veszi át a gyermeket a szokásos havi hazatávozáshoz, amely csupán a második alkalom lett volna. Kurkó nem akarta, hogy a buszmegállóban kelljen átadni a síró gyermeket, tartott attól, hogy a kisfiú ismét ellenáll. Ezt követően a tanácsadó visszahívta, hogy akkor csütörtökön hazagondozzák a gyermeket.
„Hihetetlennek tűnt, azt hittem, ez csak félreértés” – mondta. Szerinte a hazagondozás napján a Szent Ágota irodájában a síró, könyörgő, őrjöngő kisfiút a tanácsadója és egy munkatársa fejtette le róla, miközben a gyermek azt ordította, hogy „anya ,maradj velem, meghalok, nem lesz jó életem!”.
Papírok nélkül
Két hónappal később, 2019. április 17-én újabb határozatot hozott a gyámügy. Az irat szerint másnaptól a Kurkó Andreánál élő testvérpár új nevelőszülőkhöz kerül. Ági és Peti (a neveket ebben az esetben is megváltoztattuk) román édesapa és nigériai édesanya gyermekei voltak. Az apa egy magyar börtönben ült, az anya egy tanyán élt a gyermekeivel. Volt, hogy napközben magukra hagyta őket, emiatt emelték ki a gyermekeket, kerültek gyermekotthonba, majd Kurkó Andrea nevelőszülőhöz.
„Nehéz hónapok jöttek, a gyerekek igazi kis Mauglik voltak. Minden játékért veszekedtek, verekedtek, haraptak. Szociális, mentális problémákkal küszködtek, főként a kisfiú” – mondta Kurkó Andrea. Úgy helyezték el őket, hogy semmilyen okmányuk nem volt, ráadásul a bőrszínük miatt rengeteg negatív megkülönböztetést kellett elviselnünk. „Ennek ellenére nagyon örültem a fekete bőrű testvérpárnak, úgy gondoltam, hogy kihívás, egy új kultúra megismerése” – mondta.
Az okmányok hiánya rengeteg problémát okozott. A nevelőszülő nem kapta meg a családi pótlékot, nem lehetett beíratni az állami óvodába őket, tajkártya hiányában az orvosi ellátás sem ment problémamentesen. Sok esetben az ügyintézők jóindulatán múlt a gyermekek ellátása.
„Egy közúti ellenőrzés során igazoltattak a rendőrök. A testvéreket mással nem tudtam igazolni, mint a kirendelő gyámhivatali határozattal. A rendőrök kinevettek, ilyen határozatot bármikor letöltenek az internetről, és ne mondjam már, hogy ezeket a fekete bőrű gyerekeket Áginak és Péternek hívják” – mondta Kurkó Andrea, akit végül elengedtek a rendőrök. Ezt is, mint korábban többször, jelentette a gyámnak, a tanácsadójának és a munkáltatójának. Előrelépés azonban egy év után sem történt, a testvérpár nem kapott hivatalos okmányokat.
Végül a gyám a kislánynak ismeretlen állampolgárságú anyakönyvi kivonatot adott, de Andrea intézett neki román állampolgárságút, hiszen az édesapa román volt. A nevelőszülőnek kellett igazolást adni arról, hogy ellátásáról gondoskodik, amit munkahelyi jövedelmének hivatalos igazolásával kellett alátámasztania.
„Peti ügyében is én leveleztem a menekültügyi hivatallal, akik azt mondták, hogy a gyámnak kellene bemenni a román nagykövetségre intézkedni. Ez azonban nem történt meg. Peti Olaszországban született, megkértem egy kint élő ismerősömet, hogy segítsen. Két hónap múlva megvolt a kisfiú olasz anyakönyvi kivonata, amelynek a másolatát átadtam a gyámnak. Ez sem az én feladatom lett volna” – mondta Kurkó Andrea.
Ehhez kapcsolódóan: Hol a gyerek akarata a gyermekvédelemben?A túl aktív nevelőszülő
Kellettek az okmányok, mert Andrea főállásban köztisztviselőként az önkormányzatnál dolgozott, ezért napközben óvodába kellett vinni a gyermekeket.
De ott sem volt könnyű: több atrocitás (verés, lelki sértés) érte a testvérpárt más gyermekek részéről a bőrük színe miatt. Ági nagyon anyás volt, Peti apás. Mindkét szülővel kapcsolatban voltak a gyermekek, az édesanya rendszeresen látogatta a testvérpárt. „Szerette a gyermekeit az édesapa is. Peti karácsonyi ajándéka az volt, hogy meglátogathatta az édesapját a börtönben” – mondta. Kurkó Andrea szerint miután szabadult, az édesapa rendszeresen látogatta a gyermekeit. Azon volt, hogy rendezze az életét, és aztán visszavegye őket.
Öt rendőr, a gyám, a tanácsadó és a területi szakmai vezető jött el a gyermekekért a gyámügyi határozatot követő napon, 2019. április 19-én, és vitte el a testvérpárt egy másik nevelőszülőhöz. Annak ellenére, hogy az apa azt kérte, hadd maradhassanak a gyermekei Baján.
A gyámügyi határozat szerint azért kellett új családhoz vinni a gyermekeket, mert a nevelőszülő magatartására több panasz is érkezett a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgálathoz. Sőt, a nevelőszülő a gyám „megkerülésével, adott esetben vele szemben próbál tevékenykedni a gyermekek ügyében”.
Kurkó Andrea szerint rengeteg dolgot neki kellett intéznie, holott ez nem az ő feladata lett volna. A panaszokról nem hallott, pedig a hatályos jogszabályok szerint azokat ki kellett volna vizsgálni, és őt is meg kellett volna hallgatni, de ilyen eljárás nem volt.
Kurkó Andrea szerint az eljáró gyámhivatal nem hallgatta őt meg sem a kisfiú hazagondozásánál, sem a testvérpár új nevelőszülőhöz történő elvitelénél. „Nem hagytak időt a gyermekek felkészítésére, az új helyen lévőkkel való összeszoktatásra. Ilyen erőszakos döntést a nevelőszülőnek is képtelenség feldolgozni, nemhogy az idegen helyre került kiskorúaknak, akik így a mai napig a gyermekvédelem testi-lelki abúzusa alatt élnek” – fogalmazott Kurkó Andrea, aki igyekezett a gyámügyi döntést megváltoztatni.
A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató nem akart a konkrét ügyre reagálni, mert a hatályos jogszabályok szerint ők nem adhatnak ki információt a gyermekekről. A nevelőszülő pedig nem áll „sem foglalkoztatási, sem egyéb munkajogviszonyban”, így róla ezért nem adnak ki harmadik félnek adatot.
Azt ugyanakkor közölték, hogy a Szent Ágota a hatályos jogszabályok szerint jár el. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél több olyan gyermek, aki a saját családjában akár átmenetileg is, valamilyen ok miatt nem nevelkedhet, szerető, gondoskodó nevelőszülői családban élhessen, nőhessen fel. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztjük, bővítjük nevelőszülői hálózatainkat és keressük (kiválasztjuk és képezzük) azokat a jószándékú családokat, akik biztonságot nyújthatnak egy családjából kiemelt gyermeknek addig, amíg a gyermek érdekei ezt kívánják. Ebbéli törekvésünkben ‒ a nevelőszülői hivatásvállalás megismertetése, toborzás ‒ nagy segítséget nyújt a média és a nyilvánosság, amiért nagy köszönettel tartozunk” – közölte lapunkkal András Katalin, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgató-helyettese.
Kerestük a gyámot és a nevelőszülői tanácsadót is. Cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.