Miért vezetnek be a döntéshozók olyan intézkedést, amelynek alapján nem lehet sem a nevelőszülők számát, sem az átmeneti gyermekotthonok férőhelyeit bővíteni, miközben több ezer veszélyeztetett gyermek van már most is várólistán, mert nincs intézmény és szakember, aki segítene nekik? Mire jó a gyermekvédelmisek átvilágítása és az a még több adminisztrációs teher, amit a gyermekvédelemben dolgozókra tettek? Kiket helyeznek előtérbe ezek az intézkedések, és mi történik közben azokkal, akikről az egésznek szólnia kellene, a segítségre szoruló gyermekekkel? Mi lesz velük, milyen felnőttek lesznek, ha senkitől, sehonnan nem kapnak segítséget? Báló Ottíliával, a Fészek Gyermekvédő Egyesület igazgatójával beszélgettünk.
Öt gondolat a beszélgetésből:
- A Fészek Gyermekvédő Egyesületet nevelőszülők alapították harminc éve, mert úgy érezték, bőven van még mit tenni a gyermekvédelemben, és akartak is tenni. Létrehozták a gyermekek átmeneti otthonát, ahol már több mint ezer gyermeknek és sokszor édesanyjuknak, édesapjuknak is átmeneti fészket nyújtottak a bajban.
- Közben megalakult nevelőszülői hálózatuk is, amelyet az átmeneti gyermekotthonnal együtt működtetnek még most is – ahogy Báló Ottília, az egyesület igazgatója fogalmaz –, ezekben a zűrzavaros időkben, amikor egymásnak ellentmondó jogszabályokkal és adminisztrációs terhekkel halmozzák el őket a döntéshozók, elvonva a figyelmet a lényegről: a segítségre szoruló gyermekekről, akikből pedig előbb-utóbb felnőttek lesznek, és nagyon nem mindegy, milyenek.
- Rengeteg módosításon, változáson esett át a gyermekvédelmi törvény, ami sokszor nem vitte jobb irányba a gyermekvédelem eredményességét, az igazgató szerint nem szakmai válaszok születtek. Pedig egyre súlyosabb problémákkal találkoznak a szakemberek, egyre rosszabb körülmények közül érkező gyermekeken kellene segíteniük, miközben az egyéni ellátórendszer (egészségügyi és oktatási vagy szociális rendszer) sem tud már semmilyen segítséget nyújtani.
- Olyan súlyos válságban van most a gyermekvédelem, hogy valaminek történnie kell, mert ha nem, előbb-utóbb bekövetkezik a teljes összeomlás. Új szemlélettel, újragondolással kellene egy sokféle alternatívát nyújtó gyermekvédelmet kialakítani, aminek a fókusza a minél korábbi beavatkozáson, a megelőzésen van. Akkor kellene a gyereket és a családját megsegíteni, amikor még a családjánál van, hogy ne kelljen kiemelni, mert egyrészt az esetek többségében nem vezet eredményre a szakellátás, másrészt nincs hova elhelyezni a gyermeket. A Fészek Gyermekvédő Egyesület átmeneti otthonában ezt próbálják megvalósítani, és nagyrészt sikerül is, mert a gyermekek kilencven százaléka haza tud menni tőlük a vér szerinti családjához.
- 2014 óta egy tucat olyan intézkedés történt, ami miatt nem lett sem vonzó, sem piacképes a nevelőszülőség, amely sokkal több megbecsülést és sokkal több segítséget igényelne, hogy meg tudják előzni a kiégést – mondja a szakember. Az egyesületnél pluszszakemberek bevonásával és pluszprogramokkal próbálják fogni a nevelőszülőik kezét. Nem hagyják magukra őket ezen a nemes pályán, mert Báló Ottília szerint a nevelőszülők igazi hétköznapi csodatevők, akik a legtöbbet tudják tenni az adott időben ezekért a gyermekekért – nem egyedül, hanem csapatban, az egyesület segítségével.
A beszélgetést itt tudja meghallgatni:
Your browser doesn’t support HTML5
Gyermekvédelmi szakember: Milyen felnőttek lesznek a segítség nélkül hagyott gyermekekből?