Hivatalos végeredmény még nincs, de az előzetes adatok alapján a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megszerezte a vezetést a szélsőjobboldali, ultranacionalista Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) szemben, így előkészítheti a terepet a Nyugat-barát koalíció létrehozásáról szóló tárgyalásokhoz, amelyek azonban nehéznek bizonyulhatnak.
A december 1-jei parlamenti választást egy héttel az elnökválasztás első fordulója után rendezték, amelyen az oroszbarát, szélsőjobboldali jelölt aratott meglepetésszerű győzelmet. A szavazatok 99,3 százalékának feldolgozottsága alapján a PSD a voksok 22,7 százalékát kapta, míg az AUR-ra a választók 18,2 százaléka szavazott. A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) – a PSD fiatalabb koalíciós partnere – 14,4, míg egy másik jobbközép párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 12 százalékot kapott. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mintegy hét százalékkal jutott be a parlamentbe.
A részvételi arány 52,36 százalék volt, azaz körülbelül 9,43 millió választópolgár voksolt, ami az elmúlt tizenkét év legmagasabb részvételi aránya a parlamenti választásokon. A legutóbbi, 2020-as parlamenti választáson a szavazásra jogosultak mindössze 32 százaléka vett részt.
A szavazatok összesítése december 2-án várható, de a parlamenti helyek kiosztása a 329 fős képviselőházban és a 136 fős szenátusban több időbe telhet. A választók pártpreferenciái mindkét törvényhozó testületben közel azonosnak tűntek. Valószínűleg a legtöbb szavazatot szerző párt jelöli a miniszterelnököt.
Ha a várakozásoknak megfelelően egyetlen párt sem éri el a parlamenti többséget, kemény tárgyalások következhetnek a kormányalakításról, amelyek kimenetelét az elnökválasztás jövő vasárnap esedékes, második fordulója is befolyásolhatja. Elemzők szerint gyenge koalíció jöhet létre a baloldali PSD, a jobbközép PNL és az USR részvételével. Ez biztosítaná Románia Nyugat-barát politikáját a feltörekvő szélsőjobboldali – és gyakran oroszbarát – pártokkal szemben. Az elnökválasztás első fordulójában meglepően jól teljesítő szélsőjobboldali jelöltektől a parlamenti szavazáson is előrelépést vártak.
Kora estig nem érkezett jelentés komolyabb szabálytalanságról. A szórványeredmények – becslések szerint 643 ezer szavazásra jogosult – kulcsszerepet játszhatnak, bár nem világos, hogy a külföldi székhelyű románok mely pártokat részesítik előnyben.
Közben megkezdték az egy héttel korábbi elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok újraszámlálását, mivel a vádak szerint a győztes, a semmiből felbukkanó szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu a TikTokon kampányolt, ahol elvileg nem lehet politikai hirdetéseket közölni. Az Alkotmánybíróság várhatóan december 2-án, a parlamenti szavazás befejeztével érvényesíti az elnökválasztás első fordulójának eredményeit – közölték bírósági források a Szabad Európa romániai szerkesztőségével.
Ehhez kapcsolódóan: Mi jöhet Romániában az elnökválasztás furcsa előzmények után született bombameglepetése után?