Ha az állam becsuk egy kaput, a civilek majd kinyitják?

Your browser doesn’t support HTML5

Civilek fogtak össze, hogy megmentsék az amúgy estéről estére telt házas előadásokat tartó Átriumot. Máshonnan kitaszítottaknak kínál esélyt a tanulásra a CEU egyik programja. Nőjogi civil szervezetek próbálják védelmezni az állami hatóságok helyett a családon belüli bántalmazás áldozatait.

A támogatási rendszer kiszámíthatatlansága miatt számos független színházi társulat egy hajszálra van attól, hogy végleg befejezze működését. Az Átrium mögé most beállt a színház közönsége – de nyilván ez nem hosszú távú megoldás. A főváros rendkívüli támogatást ígért a társulatnak. Videóriportban számoltunk be a csütörtöki támogatói napról.

Your browser doesn’t support HTML5

Alföldi Róbert is kávét főzött az Átrium támogatói napján

„Ez volt az első olyan oktatási intézmény, ahol nem kellett attól félnem, hogy valaki bántani fog, és tudtam az anyagra koncentrálni” – mondja Erik, akinek női név szerepel a személyijében, és ezért más iskolákban korábban sokan bántották. Nem úgy, mint a CEU-n, ahol Szamóczát, az otthontalant sem nézte ki senki, amikor az intézet Socrates programjában elvégzett két kurzust is. A programot azért hozta létre a CEU, hogy megnyissa olyanok előtt is az egyetemet, akiknek korábban nem volt lehetőségük tanulni, de szerettek volna.

Your browser doesn’t support HTML5

„Senki nem nézte, hogy tulajdonképpen én csak egy csöves vagyok” – Mi az a Socrates program?

Találkozott már a Huggy Wuggyval? Videóban mutattuk be a legújabb horrortrendet, amelyet már a szülők is aggódva figyelnek, hiszen a gyerekek egyre többször látják a nagy fogú rémfigurát. A nagyobbak számára ez csak vicc, viszont a kisebbek megrémülhetnek tőle. Mit tehet a szülő? A gyerekek egyre fiatalabb korban válnak médiafogyasztóvá, és egyre szörnyűbb dolgokkal találkozhatnak az internetes közösségi platformokon. A pszichológus szerint az otthonról hozott értékrend a meghatározó, a gyerekeket tudatosan kell nevelni, hogy ne váljanak a konzumerizmus áldozatává. A médiakutató úgy véli, hogy – tetszik vagy sem – megváltozott a világ, a mostani gyerekek már digitális bennszülöttek, nekik természetes a közösségi média fogyasztása. Azt viszont mindketten hangsúlyozzák, hogy szülőként, pedagógusként muszáj a gyerekekkel beszélni arról, hogy mit fog látni a neten, és az miért van úgy.

Hetesen egy kisfiút, Aszódon két tizenéves lányt ölt meg saját apja, akinél kényszerláthatáson voltak. Még meddig és miért ítélhetik oda a bíróságok a bántalmazó szülőnek a gyereket? Podcastunkban erről is beszélgettünk a NANE és a Patent Egyesület szakértőivel.

A Patent Egyesületet minden hónapban több tucat nő keresi meg azzal, hogy a rendőrség és a bíróság asszisztál a partnerük által elkövetett bántalmazáshoz, az erőszakos apának kapcsolattartási jogot ad, és ha az anya nem engedi a rettegő gyereket a bántalmazó apához, milliós bírságra számíthat

Your browser doesn’t support HTML5

A szeretet nem árt, a bíróságok pedig sokszor tálcán kínálják a gyereket a bántalmazó apának

Instagramon is láthatták azokat az infografikáinkat, amelyeken azt próbáltuk bemutatni, mennyibe kerül a Magyarországon hatósági árassá tett csirke far-hát. Ha a forintárfolyamra vagy az inflációra nem, a far-hát árára büszkék lehetünk, valóban nálunk a legolcsóbb messzeföldön.

Nincsenek egyelőre pontos számok, hány gyermek vált eddig árvává az ukrajnai háborúban. A hatéves Ilja szülei is az ukrán kikötőváros, Mariupol ostromában vesztették életüket. A kisfiúról most egy fiatal pár, Maria és Volodimir gondoskodik Kijevben. Az örökbefogadás jelenleg nem engedélyezett Ukrajnában, a pár ezért ideiglenes felügyeleti kérelmet adott be. Helyi szerkesztőségünk velük forgatott.

Your browser doesn’t support HTML5

„Mi leszünk az anyukád és az apukád”: örökbe fogadó szülők nevelik tovább az árva kisfiút

Végül képgalériában mutattuk meg, hogy mélyen az ukrán kikötőváros, Odessza alatt található a világ egyik legnagyobb föld alatti labirintusrendszere, amelyet már a második világháborúban is használtak. Most az orosz támadás elől menekül a lakosság a föld alá. A katakombarendszer az 1800-as évek elején alakult ki, amikor mészkövet kezdtek bányászni a város alatt. Ebből a mészkőből épültek Odessza grandiózus épületei. A bányát a hidegháború és a második világháború alatt bunkerként és csempészek búvóhelyeként használták. Odessza katakombái összesen 2500 kilométeren át kígyóznak a város alatt: az alagutak kétszer-háromszor hosszabbak, mint a párizsi és a londoni föld alatti struktúrák együttvéve. Most önkéntesek térképezik fel a szovjet időkben használt katonai bunkereket, hogy a lakosság ide menekülhessen az orosz hadsereg támadása elől.

Katakombákat alakítanak át óvóhellyé Odesszában