Ha nem a miniszter veszi el tőle a benzinkutat, akkor majd a bank

Autós tankol a Mol gyáli töltőállomásán 2020. január 1-jén

A külföldi multikat, köztük a Shellt és az OMV-t kisebb mértékben érinti a rögzített üzemanyagárak miatti veszteséges üzletmenet, mint a hazai nagy olajcéget, a Molt. Utóbbi nagyrészt maga üzemelteti a kútjait, míg a külföldi multik részben magyar kisvállalkozókkal dolgoznak. A kormány tehát saját olajcégét, a Molt és a hazai kisvállalkozókat hozta lehetetlen helyzetbe.

„Most nulla forintért dolgozunk, csak amit a kút üzlete termel, annyi jön be. Ez persze nem fedezi a munkatársak fizetését, és a számlákat sem tudjuk ebből kifizetni. A megtakarításainkat kezdtük el felélni” – mondta a Szabad Európának egy vidéki OMV-kutat üzemeltető kisvállalkozó.

Remegve nézik, milyen SMS jön

Hétfőn és szerdán kap SMS-t arról, hogy az olajcég emel-e a nagykereskedelmi áron. Ha igen, még többet veszít, mint most, hiszen ő nem adhatja 480 forintnál kevesebbért, de a nagykereskedelmi árra nem vonatkozik az árstop, bármennyiért adatják a kiskereskedőnek. A benzinkutas elmondása szerint nagyon örül, ha az SMS-ben az van, hogy nem drágul az üzemanyag nagykereskedelmi ára.

Ehhez kapcsolódóan: Benzinkutas: „Csak az áramszámlára lesz elég a bevétel”

Nem hisz ugyanakkor abban, hogy csak három hónapra fagyasztotta be a kormány az üzemanyagok árát, mert a mostani szabályozás február 15-én jár le. „Az áprilisi országgyűlési választások miatt biztos vagyok benne, hogy újabb három hónappal meghosszabbítja a kormány az intézkedést. Nem nézne ki jól, ha február 16-án hirtelen 550 forintért kellene tankolniuk az embereknek” – mondta a kutas.

Az OMV múlt héten levelet küldött a franchise-partnereknek, akik nagyrészt magyar kisvállalkozók. Ebben arról tájékoztatta őket, hogy „folyamatban vannak a rendeletek részletszabályainak megfelelő értelmező célzó egyeztetések a jogalkotóval”.

Tárgyalnak a kormánnyal

Az olajtársaságok érdekvédelmi szervezete megerősítette, hogy tárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal.

„A rendeletek és azoknak a gyakorlati végrehajtása során felmerült tapasztalatok miatt kezdeményeztünk tárgyalást a kormánnyal” – mondta a Szabad Európának Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. A MÁSZ elküldte a kérdéseit, és ígéretet kapott arra, hogy lesz előrelépés az ügyben.

Ehhez kapcsolódóan: Profit nélküli üzletmenet jöhet a benzinkutaknál

Grád Ottó szerint az üzemanyagokra bevezetett hatósági árazást előíró rendeletek több vitatható pontot is tartalmaznak. (A rendeletek itt és itt olvashatók.) Ezek egyike a prémium-üzemanyagokat érinti. A rendelet ugyanis csak az alapüzemanyagok, vagyis a 95-ös oktánszámú benzin és az alapgázolaj esetében írja elő azt, hogy nem lehet 480 forintnál drágábban értékesíteni. A prémium-üzemanyagok szabadárasak maradtak.

Gond van a jogszabállyal

Grád Ottó elmondása szerint vannak olyan forgalmazók, amelyeknél a prémiumgázolaj is hatósági áras besorolás alá került. Ennek oka az, hogy a forgalmazók többféle módon állítják elő a jobb minőségű és emiatt drágább üzemanyagokat.

„Az alacsonyabb biotartalmú üzemanyagokból készült prémiumgázolaj szabadáras, azonban a magasabb biotartalmúból készült termék hatósági áras lett a jogszabályok miatt” – mondta a MÁSZ főtitkára. Grád Ottó szerint a jogszabálynak csak azt kellett volna mondania, hogy minden kúton kell lennie 480 forintos benzinnek és gázolajnak, és nem kellett volna belemennie a különböző kódszámon nyilvántartott üzemanyagok felsorolásába a hatósági árról szóló rendeletben.

További problémát okoz, hogy a rendeletben előírták az üzletek (shopok) kötelező nyitva tartását, holott sok kút automata üzemmódban működik. „Nem értjük, hogy miért kell a boltot is nyitva tartani a kúton, ha az automata tankolásnak köszönhetően a kormány által előírt olcsóbb, 480 forintos üzemanyag elérhető az autósoknak” – mondta.

Sok kút csak úgy tud életben maradni, ha az alkalmazottakat elbocsátja, mert még a bérüket sem képes kitermelni.

Ehhez kapcsolódóan: A fővárosi kormányhivatal ellenőrizné a hatósági árat a budapesti kutaknál

A hatósági árról szóló rendelet más pontjai is problémásak. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy ha valaki nem képes – lényegében veszteségesen – üzemeltetni a benzinkutat, át el adnia valaki másnak. Grád Ottó szerint ez a rész első ránézésre Alaptörvény-ellenesnek látszik.

„A benzinkút valakinek a tulajdonában van, még átmenetileg sem szerencsés egy magántulajdont valaki másnak átadni egy miniszteri aláírást követően” – tette hozzá.

A multik kevésbé szívnak

A hatósági üzemanyagár bevezetésével a kormány nem a külföldi multinacionális cégeket, hanem a legnagyobb hazai nagyvállalatot a Molt és a kutakat franchise-rendszerben üzemeltető magyar kisvállalkozókat hozta kellemetlen helyzetbe.

A Szabad Európa úgy tudja, hogy a Molnak van a legtöbb saját üzemeltetésű kútja, 440 körül, és a legkevesebb szerződéses partnere, összesen 26. A Shellnek és az OMV-nek lényegesen több kútja van kiadva magyar vállalkozóknak, így őket kisebb mértékben érinti az a veszteség, ami a rögzített kiskereskedelmi ár miatt képződik az üzletmeneten.

„Azok a magyar családi cégek, amelyek például hitelt vettek fel a banktól a benzinkút korszerűsítésére, most nehéz helyzetben vannak. Ha nem a miniszter veszi el, akkor elveszi tőle bank” – mondta a főtitkár. Szerinte nagyon sok család kerül pénzügyi szempontból nehéz helyzetbe a döntés miatt.

„Grád úr, mit csináljak? 490 forintért hozzák ide nagykereskedelmi áron az üzemanyagot, de én csak 480 forintért adhatom” – hívta fel az ásványolaj-szövetség főtitkárát egy kisvállalkozó. Grád Ottó szerint nem arról van szó, hogy sok üzemeltetőnél kevesebb a nyereség, és nem tudja kitermelni a költségei egy részét, hanem arról, hogy minden liter üzemanyag eladásán már eleve bukik.

Teljes csőd most autópályán kutat üzemeltetni

Óriási gondot jelent azoknak a kutaknak az üzemeltetése is, amelyek az autópályákon, közvetlenül a határ előtt vannak. Sok kamionos ugyanis Magyarországon tankolja tele a 480 forintos gázolajjal a tankot.

„Egy kamionba 1200 liter üzemanyag fér el. A kút nem zárhat be, szolgáltatnia kell, minden egyes kamion teletankolása óriási veszteséget jelent az üzemeltetőnek legyen szó nagyvállalatról vagy kis családi cégről” – mondta. Grád szerint nem véletlenül ötven-hatvan forinttal drágább az autópályákon az üzemanyag.

Sokkal drágább a bérleti díj, emellett az egész, többhektáros parkolóról is gondoskodni kell. Éjszaka ki kell világítani, szemetet el kell szállítani, mosdókat és fürdőket kell fenntartani, rengeteg a kútoszlop, nagy az üzlet, sok az alkalmazott, mert éjjel-nappal nyitva kell tartani. A dolgozók bejárását is téríteni kell, mert nem tudnak a helyi járatos busszal kimenni a pályára.

Ezeknél a kutaknál a legmagasabb az üzemeltetési költség, és a 480-as benzin- és gázolajár durva veszteséget okoz, mivel hatvan forinttal kell olcsóbban adni az üzemanyagot.

Ehhez kapcsolódóan: Rögzíti a kormány a benzinárakat, november 15-től hatályos az intézkedés

Ahogy a Szabad Európa korábban beszámolt róla, a november 15-től érvényes kormányrendelet szerint legfeljebb 480 forint lehet a benzinutakon a 95-ös benzin és az alapgázolaj literenkénti ára.

A kormány azonban nem csökkentette az üzemanyagokat terhelő adókat és járulékokat, ezért az olajtársaság saját fenntartású és a benzinkutakat üzemeltető kis magyar cégeket érinti legérzékenyebben a hatósági ár bevezetése.

A MÁSZ adatai szerint az országban működő mintegy kétezer töltőállomás több mint tizenötezer dolgozót foglalkoztat. Sok benzinkutat szerződött partnerek, vagyis magyar kisvállalkozók üzemeltetnek.