„Hadd haljak meg itt” – Már több mint ötmillió ukrán él belső menekültként

Egy civileket mentő rendőri egység tagja segít levenni a tizenegy éves Denisz sisakját, miután biztonságba helyezték a Donyecki terület Kosztyantinyivka városában november 13-án. A frontvonaltól mintegy hét kilométerre fekvő Kosztyantinyivka a kelet-ukrajnai háború elől menekülő civilek első számú célállomása

Denisz és édesanyja, Olha Szkacskova egy átmeneti szállásra érkezett. Mivel otthonuk a frontvonal közelében van, menekülni kényszerültek, így belső menekültté váltak. Becslések szerint a háború kezdete óta 5,1 millió belső menekült van Ukrajnában

Egy másik, Bahmutból származó belső menekült, Julia, a kutyájával játszik a menhelyen. A hetvenhat éves nő három napig feküdt sebesülten, miután meglőtték a karján. A segítségére siető ukrán katonák azt mondták neki, hogy ha még két napot marad, meghalt volna

Egy idős nő másoktól elhúzódva eszik a menhelyen. Otthonuk elhagyására buzdítják azokat a civileket, akik ki vannak téve az orvlövészek és a tüzérség támadásainak

A nyolcvanegy éves Maria Maliarenkónak nehéz döntés volt elhagynia otthonát, még azután is, hogy a lövések kitörték az ablakokat és az ajtókat. Az idős nő a frontvonalban fekvő Csaszov Jar város szülötte, egész életét ott töltötte. „Soha nem gondoltam, hogy elmegyek. Az volt bennem, hogy hadd haljak meg itt. De a többiek nélkül nem lehet túlélni” – mondta

Önkéntesek által készített étel az átmeneti szálláson. Az ukrán villamosenergia-infrastruktúra elleni orosz támadások miatt a sérült épületek lakói a potenciálisan halálos alacsony hőmérséklet elől is menekülnek

Az óvóhelyen is hideg van. Az emberek próbálnak összebújni, miközben a menzán ebédelnek

A kilencéves Ruszlan, egy Toreckből származó belső menekült, még egy réteg ruhát vesz fel a menedékhelyen, ahol most él. A gyermekes családok általában néhány napig maradnak, míg az idősebb kitelepítettek, akiknek nehezebb állandó otthont találniuk, néha hónapokig

Denisz új barátaival, Ruszlánnal és Artemmel játszik a menhelyen. „Ez az első alkalom, hogy eljöttem Toreckből” – vallotta be új cimboráinak

Denisz és Ruszlan kerékpározik. Denisz édesanyja számára az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor a fia azt mondta, hogy fél a folyamatos lövésektől. „Ezért úgy döntöttem, hogy elmegyünk” – mesélte

Szkacskova sírva fakad, amikor hatvankilenc éves édesanyjáról beszél, aki otthon maradt. „Anyám nem akart jönni. Azt mondta, nem akar teher lenni” – mesélte a megrázó elválást