Névtelen politikai propagandista mémoldalakkal uralja a Facebookot a Fidesz. Háborús veszélyhelyzetet hirdetett a kormány, ami azért is furcsa, mert a rendszerváltás óta eltelt idő nagyjából felében fegyveres konfliktusok zajlottak a szomszédos országokban, mégsem kormányoztak rendeletekkel. Kötelezi a kormány a nagyvállalatok többségét, hogy az extraprofitjuk egy részét a rezsivédelmi alapba fizessék be.
Propaganda
A Fidesz mára névtelen politikai mémoldalakkal leuralta a Facebook kevéssé átlátható részét is, a Megafon pedig tényleg jelentős mértékben felhangosította a kormánypárti üzeneteket. A háború nagy hatással volt ezeknek az oldalaknak az üzeneteire is. Az ellenzéki pártok közül csak a DK és az MSZP van jelen ebben a szegmensben, de sokkal kisebb eléréssel működnek a hozzájuk köthető oldalak – a többi között ez derül ki a Political Capital kutatásából, amely a propaganda szürke zónáját vizsgálta.
A teljes magyar szürke zóna középpontjában anonim vagy félig anonim kormánypárti oldalak állnak. Hálózatelemzés alapján ugyanis azt találta a PC, hogy a szürke zóna legfontosabb csomópontja a Számok nevű Facebook-oldal, amelyet a Vadhajtások és a Kurucinfó követ. Ezekhez kapcsolódik sok hasonló web- és Facebook-oldal, amelyek egymás tartalmait (mémstílusú képek, rövid videók) osztják tovább.
A „kormánypárti szürke zónás média egyértelműen a kormány legújabb, háborúval kapcsolatos kampányüzeneteinek másodlagos terjesztőjeként szolgált” – írja a kutatás.
Ezek az oldalak nagyban segítették Orbán Viktort abban, hogy a háború indulása után visszaszerezze a kampány feletti irányítást, valamint lehetővé tette a kormánynak, hogy folytassa az Oroszországgal kapcsolatos kettős beszédet.
Ehhez kapcsolódóan: A Fidesz dominálja a Facebook sötét bugyrait isTeljhatalom
Hiába van szinte teljhatalma a kétharmados kormánynak, a veszélyhelyzettel további jogköröket kapnak, lényegében teljesen kiiktathatják a parlamentet, és a veszélyhelyzet alatt egyfajta alkotmányos diktatúrával kormányozhatnak.
Az új szabály azért is furcsa, mert a rendszerváltás óta eltelt idő nagyjából felében nagyon komoly fegyveres konfliktusok zajlottak a szomszédos országokban. Korábban viszont fel sem merült – sokkal gyengébb jogkörökkel bíró kormányoknál sem –, hogy ezt a körülményt csak az ideiglenes alkotmányos diktatúra bevezetésével lennének képesek megfelelően kezelni.
Ilyen elv alapján rögtön a rendszerváltás után félre lehetett volna állítani az Országgyűlést, hiszen 1990 tavaszán történt az első szabad választás, 1990 nyarán viszont már kitört a délszláv háború. Ennek több mint négyéves első szakasza során több százezer embert is meggyilkolhattak, és durván négymillió ember menekült az otthonából, jelentős részük egyébként éppen Magyarországra.
Ehhez kapcsolódóan: Sokszor volt már háború szomszédos országban, mégsem kellett a veszélyhelyzetAz elnémított tanárok ősszel sztrájkra készülnek
Öt napot adtak Orbán Viktor miniszterelnöknek a pedagógus-szakszervezetek, hogy jelölje ki a tárgyalópartnert a sztrájktárgyalások folytatásához. Ha őszig nem sikerül megállapodni a kormánnyal a béremelésről és az óraszámokról, akár egyből sztrájkkal is indulhat az új tanév szeptemberben. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint legalább négyszázezer forintos bruttó bér lenne ideális kezdőfizetés a tanároknak.
A pedagógus-szakszervezetek már akkor az Alkotmánybírósághoz fordultak, amikor a kormány februárban lényegében elvette az érdemi sztrájk lehetőségét a tanároktól. Egy veszélyhelyzeti rendeletben írták elő, hogy köznevelési intézményben sztrájk esetén a gyerekfelügyelet mellett a tanórák ötven százalékát, bizonyos esetekben az összeset meg kell tartani.
A két szakszervezet nyílt levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben arra kérik, öt napon belül jelölje ki azt a személyt, akivel az új kormány megalakulása után folytathatják a tavaly októberben megkezdett sztrájkbizottsági egyeztetéseket a követeléseikről. Eddig Kisfaludy László helyettes államtitkárral tárgyaltak, akinek semmire sem volt felhatalmazása. Nem biztosak benne, hogy ő marad a kormány képviselője, hivatalosan még nem lehet tudni – mondta a Szabad Európának a PDSZ országos választmányának elnöke.
Ehhez kapcsolódóan: Akár sztrájkkal is indulhat ősszel az új tanév, alkotmányjogi panaszt nyújt be a PDSZHadisarc
Kötelezi a kormány a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét az újonnan létrehozandó rezsivédelmi és honvédelmi alapba fizessék be.
Orbán Viktor szerint az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és nagy multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert. Ezért a kormány úgy döntött, hogy rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre.
A kormány az alapokba befizetett pénzből tervezi fizetni a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit. Orbán Viktor bejelentése szerint ezek az intézkedések időben korlátozottak, két évre, 2022-re és 2023-ra vonatkoznak.
Ehhez kapcsolódóan: Bankok és multik extraprofitjából töltik fel a rezsivédelmi és a honvédelmi alapotSzép napot!
Báthory Róbert