Halálukig harcolni akarnak a mariupoli acélüzemben rekedt ukrán katonák

Vlagyimir Putyin a moszkvai katonai parádén 2022. május 9-én

Oroszországban nagyszabású katonai parádékon ünneplik hétfőn a második világháborús győzelem 77. évfordulóját, miközben Ukrajnában a porig rombolt Mariupol utolsó ellenállási gócának számító acélüzem védői ígéretet tettek rá, hogy a legvégsőkig kitartanak.

Az orosz inváziós erők a heves harcok ellenére még mindig nem tudták teljesen elfoglalni a stratégiai fontosságú déli kikötővárost, ugyanis a hatalmas kiterjedésű, alagutakkal sűrűn átszőtt gyárban rekedt mintegy kétezer katona továbbra sem adta meg magát.

Az Azovstal acélüzeme mára szimbolikus jelentőséget nyert a fegyveres konfliktusban, sok elemző úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mindképp megpróbálja uralma alá gyűrni a létesítményt május 9-ig, hogy győzelem napi beszédében sikerként mutathassa fel.

„Halálunkig folytatjuk a harcot az orosz megszállók visszaveréséért” – szögezte le Szvjatoszlav Palamar, az Azov ezred parancsnokhelyettese vasárnap.

Mariupol elfoglalásával Moszkva szárazföldi összeköttetést teremthetne a 2014-ben annektált Krím félsziget és az általa támogatott szeparatisták kelet-ukrajnai területei között.

Az Azovstal ostroma

Milyen bejelentés várható?

Oroszországban huszonnyolc városban tartanak május 9-én díszszemlét mintegy 65 ezer katona, 2400 haditechnikai eszköz és több mint négyszáz repülőgép részvételével. Az egész világ feszülten figyeli az eseményeket, sokan arra számítanak, hogy a moszkvai rendezvényen Vlagyimir Putyin valami fontos bejelentést fog tenni az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Volodimir Zelenszkij saját győzelem napi beszédében hangsúlyozta vasárnap, hogy Oroszország a náci Németországéhoz hasonló háborús bűncselekményeket követ el Ukrajnában. „Oroszország mindent elfelejtett, ami fontos volt a második világháború győztesei számára” – mondta, majd háláját fejezte ki azoknak, akik védik Ukrajnát „e régi gonosz modernkori leszármazottaival” szemben.

A nap folyamán Zelenszkij részt vett a világ legfejlettebb ipari gazdaságait tömörítő országcsoport (G7) vezetőinek virtuális egyeztetésén is, amelynek résztvevői ismét elítélték Oroszország „indokolatlan, megmagyarázhatatlan és törvénytelen katonai agresszióját”, illetve „azon kísérleteit, hogy illegitim vezetéssel váltsa fel a demokratikusan megválasztott ukrajnai helyi hatóságokat”.

A találkozón megemlékeztek a második világháború lezárásáról, és ígéretet tettek rá, hogy mindent meg fognak tenni azért, hogy felelősségre vonják a bűnösöket, így az orosz és a belarusz rezsim vezetőit is.

Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország szerint Putyin cselekedetei „szégyent hoznak Oroszországra és az orosz nép történelmi áldozataira”.

Your browser doesn’t support HTML5

Menhelyre kerülnek az ukrajnai háborúban elveszett vagy magukra hagyott háziállatok

Büntetőintézkedések

Az ülést követően Washington újabb szankciókat jelentett be három orosz televíziós csatorna, illetve a Gazprombank vezetői ellen, továbbá megtiltotta, hogy amerikai könyvelő-, tanácsadó- és marketingcégek szolgáltatást nyújtsanak Oroszországnak. London eközben mintegy 1,6 milliárd dolláros katonai segítségnyújtást fogadott el Kijev számára.

Az ukrán elnök egyebek mellett arról is beszámolt kollégáinak, hogy hatvan civil vesztette életét szombaton, amikor az orosz hadsereg légicsapást mért egy iskolára Luhanszk megyében.

Nem sokkal korábban Zelenszkij a német szövetségi parlament elnökével, Bärbel Basszal és Justin Trudeau kanadai kormányfővel találkozott, akik vonattal utaztak az ukrán fővárosba. A vizit során Trudeau újabb fegyverszállításokat és szankciókat jelentett be.

Készült az AP, az AFP, a dpa és a Reuters tudósításának felhasználásával.