Baku bejelentette – majd részben visszavonta –, hogy Hegyi-Karabah régióban és környékén lépéseket tesz az örmény örökség „kitalált nyomainak” eltávolítására az azerbajdzsáni ellenőrzés alatt álló templomokból. Archív képeken, hogy néznek ki a feliratok és egyéb műalkotások.
Keresztek és örmény szöveg az azerbajdzsáni Kalbajar körzetben található Dadivank-kolostor falán
A Dadivank-kolostor (a fenti képen) egyike ama számos keresztény helynek, amelyet Azerbajdzsán a Hegyi-Karabahért folytatott örmény erőkkel vívott 2020-as háborúban visszafoglalt. Dadivank jelenleg orosz békefenntartók ellenőrzése alatt áll Azerbajdzsán területén belül.
A Dadivank-kolostor részlete örmény írással és faragott alakokkal
Február 3-án Azerbajdzsán kulturális minisztériuma felháborodást okozott, amikor bejelentette, hogy létrehoz egy bizottságot, amely lépéseket tesz a visszafoglalt területeken lévő albán templomokon „az örmények által kreált fiktív nyomok eltávolítására”.
Egy XII. századi hacskár (keresztkő) részlete Handaberdben, a Kalbajar régióban található erődítményben
Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadsággal Foglalkozó Bizottsága tweetben közölte, hogy „mélyen aggasztják Azerbajdzsán tervei, hogy eltávolítja az örmény vallási feliratokat a templomokról. Sürgetjük a kormányt, hogy őrizze és védje meg a kegyhelyeket és más vallási és kulturális helyszíneket.”
Azerbajdzsáni illetékesek többször azt állították, hogy a Hegyi-Karabah régióban található ősi műemlékek kaukázusi albán – és nem örmény – eredetűek, és hogy a műalkotások – mint például a fenti hacskár – hamisítványok.
Egy 2018-as fotó a visszafoglalt Hadrut régióban található Szűzanya-templomról. A bejárat felett örmény felirat
Amikor Iham Alijev azerbajdzsáni elnök 2021 márciusában meglátogatta a fenti képen látható templomot, kritizálta a bejáratnál található örmény feliratot.
„Ezek a feliratok hamisítványok – jelentette ki. – Később írták őket”, azt sugallva, hogy a templom kaukázusi albán eredetű.
Részletek, köztük örmény írás az Azerbajdzsán tatárföldi részén található, V. századi Jegise Arakial-kolostor egyik falán
A történészek szerint a mai Azerbajdzsán egyik térségében valóban éltek keresztény albán törzsek. Utolsó királyukat 822-ben gyilkolták meg.
Egy kis hacskár a bejárat felett a romos Mokrenisz-templomban, Azerbajdzsán Hadrut régiójában
Az ötvenes években az ellentmondásos azerbajdzsáni akadémikus, Zija Bunjadov vetette fel először azt az elméletet, hogy a Hegyi-Karabahban található ősi templomokat eltűnt albán törzsek építették, nem örmények. Ezt a vélekedést az utóbbi években azerbajdzsáni tisztviselők erősítették.
Egy hacskár az azerbajdzsáni Lacin körzet visszafoglalt részén
Az albán elméletet széles körben elutasították a nemzetközi tudósok. Thomas de Waal, a Kaukázus brit szakértője meglehetősen bizarrnak nevezi az azerbajdzsáni állításokat, és megjegyzi, hogy az érvelésnek „olyan erős politikai felhangja van”, amely szerint az örmények „nem tarthatnak semmilyen igényt Hegyi-Karabahra”.
Bunjadov állt egy elhíresült cikk mögött, amelyben azt állította, hogy az örmények 1988-ban örmények elleni mészárlást szerveztek Azerbajdzsán lejáratására.
Egy freskó a Dadivank-kolostorban
Miután február 3-án Azerbajdzsán kulturális minisztere bejelentette, hogy munkacsoportot hoztak létre az „elörményesített albán templomok helyreállítására”, a kulturális minisztérium válaszlépéseket tett az általa elfogultnak nevezett „külföldi tömegtájékoztatási eszközök” tudósításai miatt.
Örmény írás a XIII. századi Szent Szargisz-templom bejáratánál az Azerbajdzsán által visszafoglalt Kalbajar körzetben
A február 7-i nyilatkozat részben visszavonni látszott a korábbi bejelentést, és csak annyit mondott, hogy a munkacsoport a visszafoglalt területen lévő műemlékekkel kapcsolatos minden „hamisítást” feljegyez, amelyet aztán „a nemzetközi közösség elé tárnak”.
A Dadivank-kolostor falába ágyazott hacskárok
A Nemzetközi Bíróság a 2021 decemberében egy Örményország által indított perben hozott ítélete kimondta, hogy a visszafoglalt területeken Azerbajdzsánnak „minden szükséges intézkedést meg kell tennie az örmény kulturális örökséget érintő vandalizmus és műemlékgyalázás megelőzésére és megbüntetésére”.
Az azerbajdzsáni Tatárföldön található Jeritsz Mankantsz-kolostoron látható kereszt
Félő azonban, hogy – miután az azerbajdzsáni Nahicseván enklávéban megsemmisítették az örmény örökséget – Azerbajdzsán a visszafoglalt területeken is folytatni fogja a pusztítását.
Elemzők rámutattak, hogy az Ukrajna miatt Moszkvával fennálló feszültségek következtében Bakunak újra befolyása van a Nyugatra.
Egy faragott kő a Jeritsz Mankantsz-kolostor területén
Az ukrajnai feszültségek miatti félelmek közepette – hogy Oroszország korlátozhatja az Európai Unióba irányuló gázáramlást – a blokk energiaügyi biztosa, Kadri Simson február 4-én Bakuba látogatott.
A találkozót követően üdvözölte a tekintélyelvű módon vezetett országgal fennálló „erős kétoldalú” kapcsolatokat, Alijev azerbajdzsáni elnök pedig kijelentette, hogy az EU-val való partnerség „új szakaszba lép” az energiaellátás terén.