A Szabad Európa szerbiai nyomozása dokumentálta a civil ruhás rendőröknek a 2021-es országos tüntetések során végrehajtott, jogilag homályos műveletét, amely demonstrálta, hogyan élhetnek vissza a tisztviselők a jövőben a legmodernebb kínai megfigyelési eszközökkel. Következik a témáról készült kétrészes sorozatunk második része.
2021 végén több százezer ember töltötte meg az utcákat Szerbia-szerte, hogy tiltakozzon a hézagos környezetvédelmi előírások miatt és a törvények módosítása ellen. Az apropót egy külföldi vállalat lítiumbányászati tervei szolgáltatták. Olyan képek kezdtek el keringeni, amelyek riadalmat keltettek az aktivisták körében, és egy többéves politikai harc kezdetét jelentették a kínai megfigyelési technológia elterjedése ellen.
A környezetvédelmi csoportok által a közösségi médiában megosztott fotókon és videókon civil ruhás rendőröknek tűnő személyek láthatók, akik a tüntető tömeget filmezik egy olyan eszközzel, amelyről a szerb hatóságok később azt mondták, hogy egy Huawei EP 821-es trunking terminal – a kínai biztonsági erők által egyre gyakrabban használt berendezés, amelyet a szerb rendőrség egy biztonsági együttműködési megállapodás részeként vásárolt Kínától.
Az egész országra kiterjedő, hónapokig tartó tüntetések voltak az elmúlt évtizedek legnagyobb tüntetései Szerbiában. A kormány végül meghátrált, és visszavonta a felháborodást kiváltó javasolt törvényi változtatásokat. A Huawei készülék megjelenése az állítólagos rendfenntartó erők kezében azonban olyan vádakat váltott ki, hogy a tisztviselők arcfelismerő technológiát kezdtek használni a tüntetők azonosítására, annak ellenére hogy jelenleg nincs olyan törvény, amely lehetővé tenné a használatát.
Egy tüntető által a 2021-es szerbiai környezetvédelmi tüntetéseken készített fotó, amelyen állítólag egy civil ruhás készít Huawei készülékkel felvételeket a tüntetőkről – az engedélyük nélkül
Az aggodalmakat tovább szította, hogy a tüntetéseket követően több mint ezer közlekedési szabálysértést szabtak ki a tüntetőkre az utak lezárása és más közlekedési szabálysértések miatt.
„Nem tudjuk, hogy arcfelismerő technológia volt-e, vagy sem. Végeredményben a hatóságok általunk látott akciói az emberek megijesztésére és megfélemlítésére irányultak – mondta Bojan Simišić, az Eco Guard környezetvédelmi civil szervezet alapítója, aki az elsők között vetette fel a Huawei eszközök tüntetéseken való használatával kapcsolatos gyanút. – A legnagyobb aggodalmunk az, hogy arra használhatják a technológiát, hogy segítsenek létrehozni egy adatbázist azokról az emberekről, akik nemkívánatosak a hatóságok szemében.”
A kormány már több ezer térfigyelő kamerát telepített országszerte annak a tervnek a részeként, hogy mintegy nyolcezer kínai gyártmányú, arcfelismerő képességgel rendelkező Huawei térfigyelő kamerát állítson üzembe. Ez évek óta ellenállásba ütközik. Belgrád szerint még nem telepítették az arcfelismerő szoftvert, de a technológia használata – és a vele való esetleges visszaélés – aggodalomra ad okot az aktivisták, az ország politikai ellenzéke, polgárjogi csoportok és kiberbiztonsági szakértők számára egyaránt.
A politikai összecsapás közeledtével az új eszközök megjelenése a tüntetéseken a legrosszabb forgatókönyv kezdetének tűnt – figyelmeztettek az aktivisták.
Míg sok tüntetőt megállított a rendőrség, és a személyi igazolványuk felmutatására kényszerítette őket, mások azt állítják, hogy hivatalosan soha nem azonosították őket a tüntetéseken. Bírságaikon – amelyeket postai úton küldtek ki, és amelyek közül többtucatnyit látott a Szabad Európa – az áll, hogy videófelvételek alapján azonosították őket.
A szerb belügyminisztérium nem válaszolt a Szabad Európa kommentárra vonatkozó kéréseire, de korábban tagadta, hogy az országban bármilyen arcfelismerő technológiát alkalmazna. A közérdekű információkért és a személyes adatok védelméért felelős független kormányzati biztosnak az arcfelismerő szoftver használata kapcsán végzett ellenőrzése megállapította, hogy nem alkalmazták.
A Szabad Európa vizsgálata nem talált arra utaló jeleket, hogy az arcfelismerő szoftvert használták volna a tüntetéseken vagy máshol Szerbiában. A bírósági dokumentumok, rendőrségi tanúvallomások, a tüntetőknek kiadott szabálysértési bírságok, belügyminisztériumi dokumentumok, valamint a szakértőkkel, tisztviselőkkel és aktivistákkal készített interjúk alapján készült jelentések azonban egy érdekes dologra mutatnak rá. E szerint a szerbiai bűnüldöző szervek széles körű és jogilag is zavaros műveletet hajtottak végre civil ruhás rendőrökkel, hogy lefilmezzék a tüntetőket, és videón azonosítsák őket.
A szakértők és a megfigyelők szerint ez a stratégia aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy a szerb tisztviselők visszaélhetnek a legmodernebb kínai megfigyelési eszközökkel, például az arcfelismerő szoftverekkel, ha egyszer az országban megteremtik erre a jogalapot.
„A rendőrség videófelvételeket használt a tüntetők azonosításához, de vannak bírósági ítéleteink is, amikor megtámadtuk a bírságokat, és a rendőrség nem tudta igazolni, hogy ki állapította meg a személyazonosságukat. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a rendőr valójában nem maga azonosította a tüntetőt” – mondta a Szabad Európának Sreten Đorđević, egy környezetvédelmi jogi iroda vezető ügyvédje, aki több olyan tüntetőt képviselt, akik vitatták a bírságokat.
Tüntetők Belgrádban a Rio Tinto lítiumbánya szerbiai megnyitása elleni, 2021. decemberi megmozduláson
Đorđević és más, hasonló ügyeken dolgozó ügyvédek elismerik, hogy ez nem bizonyíték az arcfelismerési technológia használatára, de „gyanús mintákat” vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség hogyan azonosította a tüntetőket. Mindennek messzemenő következményei lehetnek, mivel a szerb hatóságok a kínai gyártmányú megfigyelési eszközök szélesebb körű bevezetését tervezik az egész országban.
„Ennek az lett az eredménye, hogy a rendőrség lényegében listákat készített az aktivistákról és más, a kormányhoz kritikusan viszonyuló polgárokról” – mondta a Szabad Európának Tara Petrović, a Civic Initiatives (Polgári Kezdeményezések) – egy jogi szervezet, amely a tüntetéseken megbírságolt több száz tüntetőnek nyújtott segítséget – vezető kutatója.
„Az, hogy a rendőrség hogy járt el, rengeteg jogi kérdést vet fel, és aggasztó következtetésekhez vezet a személyes adatokkal való visszaéléssel, valamint azzal kapcsolatban, hogyan használják ki a rendelkezésükre álló erőforrásokat és technológiát. A gyakorlatban ez egy low-tech arcfelismerő rendszer volt” – mondta.
Low-tech kísérlet
Európában és Észak-Amerikában az arcfelismerés elterjedésével kapcsolatos egyik legfőbb aggodalom az, hogy az önkényuralmi rendszerek megerősítésére és a másként gondolkodók megfékezésére használható, nem pedig arra, hogy segítse a bűnüldöző szerveket a bűnözők és terroristák hajszolásában és felkutatásában.
Szakértők szerint ez Szerbiát a kínai megfigyelési infrastruktúra létfontosságú tesztjévé teszi. A Freedom House jogvédő szervezet szerint az ország jelenlegi politikai légkörében, Aleksandar Vučić elnök vezetése alatt erodálódtak a politikai jogok. Ez nyomást gyakorolt „a független médiára, a politikai ellenzékre és a civil társadalmi szervezetekre”. A Freedom House csak részben szabadnak minősítette az ország politikai rendszerét.
Egy nő egy belgrádi óriásplakát mellett, rajta Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A feliraton ez áll: „Köszönöm, Hszi testvér!”
Vučić alatt Szerbia elmélyítette kapcsolatait Pekinggel.
A kínai befektetések elárasztották Szerbiát, Belgrád pedig milliárdos hiteleket vett fel kínai intézményektől.
„Szerbia már most a kínai befolyás és projektek laboratóriumává vált. A következő területet az olyan technológiák jelentik, mint az arcfelismerés – mondta a Szabad Európának Vuk Vuksanović, a belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatója. – A kormány jelenleg jogi kiskapukat keres, hogy megvalósíthassa.”
Az arcfelismerő technológia használatán túl a szerb hatóságokat más ellentmondásos megfigyelési és a magánélet megsértésével kapcsolatos ügyekhez is kötik.
A balkáni térség egyik vezető oknyomozó orgánuma, a belgrádi székhelyű Crime and Corruption Reporting Network (KRIK) szerkesztőjének személyes levelezését többször is megfigyelték és kiszivárogtatták a kormánypárti bulvárlapoknak. Eközben a Citizen Lab, a Torontói Egyetem kutatóközpontja vizsgálatokat tett közzé különböző kémprogramok és megfigyelési eszközök szerbiai ügyfelek általi használatáról. Az egyik jelentés az ország Biztonsági Hírszerző Ügynökségével hozta ezeket összefüggésbe.
A Rio Tinto angol–ausztrál vállalat szerbiai lítiumbányászati tevékenysége elleni, 2021. novemberi és decemberi tüntetések esetében a Szabad Európa által áttekintett bírósági jegyzőkönyvek és ítéletek – valamint a Civic Initiatives 254 esetet vizsgáló elemzése – azt mutatják, hogy a rendőrök állítják: parancsot kaptak, hogy ne oszlassák fel a tüntetéseket, ehelyett azt az utasítást kapták, hogy filmezzék a tüntetőket azzal a szándékkal, hogy a felvételek alapján utólag azonosítsák őket.
Az egyik esetben egy rendőrtiszt vallomása szerint a felvételeket az egyik őrsön egy képernyőn jelenítették meg, és a rendőröknek azt mondták, hogy mutassanak rá az általuk felismert emberekre. Más bírósági ítéletek között szerepelnek olyan rendőrök vallomásai, akik azt mondták, hogy kvótát kaptak arról, hány embert kell azonosítaniuk.
A tüntetők felismerése egyszerűbb volt a hatóságok számára azokban a kisebb városokban, ahol a rendőrök ismerték a közösség tagjait, vagy olyan esetekben, ahol ismert környezetvédő aktivisták vagy ellenzéki személyiségek vettek részt. Más esetekben a rendőrök a közösségi médiában található profilokat fésülték át, hogy a tüntetésről készült videók alapján azonosítsák az embereket. Több esetben a bírák azért utasították el az ügyet, mert a rendőrség nem tudta bizonyítani, hogy a törvényben előírtaknak megfelelően az embereket tájékoztatták arról, hogy a hatóságok filmezik őket.
„Az általunk látott ítéletekből nem világos, hogy pontosan hogyan állították össze a felvételeket a tüntetők azonosítására, de úgy tűnik, hogy ez fontos szerepet játszott az ítélethozatalban” – mondta Petrović.
Kiegyensúlyozatlan terjeszkedés
A lakossági panaszok és aggodalmak növekedésével Milan Marinović, Szerbia közérdekű információkért és személyes adatok védelméért felelős biztosa azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja meg a személyes adatok megsértését és azt, hogy a tüntetéseken használtak-e arcfelismerő technológiát.
„Jelenleg Szerbiában nincs jogalapunk az arcfelismerés használatára – mondta Marinović a Szabad Európának adott interjúban. – Másodszor, úgy tudom, még nem rendelkezünk a megfelelő szoftverrel.”
Térfigyelő kamera a szerbiai parlament Belgrádban található épülete előtt
Szerbia Kínából szerezte be a több ezer Huawei kamerát a Safe City projekt keretében, a Belgrád és a Huawei által 2017-ben aláírt stratégiai partnerség részeként. Ezek a technológiák egy összetett, új lépcsőt jelentenek Kína számára. Lehetővé teszik ugyanis a rendőrségnek, hogy Kína-szerte több tízmillió kamerából – valamint az utazások, az internethasználat és az üzleti tevékenységek több milliárd nyilvántartásából – gyűjtsön anyagot a polgárok nyomon követése, „a városok jobb irányítása érdekében”.
E projektek védelmezői azt mondják, hogy a városi műveletek automatizálásával és a demokratikus országokban már alkalmazott rendszerek továbbfejlesztésével jelentős hatékonyságnövekedést érnek el. Eközben a bírálók azzal érvelnek, hogy a technológia segíti a tekintélyelvű politikai vezetők hatalmának megerősítését, továbbá az átláthatóság és az elszámoltathatóság korlátozását exportálják Kínából. A Huawei korábbi nyilatkozataiban fenntartotta, hogy csak gyártó és értékesítő, a felelősség végső soron a felhasználót terheli.
A Huawei Safe City projektjei az arcfelismerő technológia valós idejű alkalmazására támaszkodnak, amely az élő kameraképeket egy adatbázissal veti össze, míg más szoftverek segítségével bizonyos arcokat lehet keresni a korábban rögzített felvételeken.
A Szabad Európa megszerezte a Marinović belügyminisztériumi hivatala által végzett ellenőrzés másolatát, valamint a minisztériumnak az információkérésre adott válaszát is.
Ezekben a dokumentumokban a minisztérium ismét leszögezte, hogy nem képes arcfelismerő technológiát használni, és elismerte, hogy használnak hasonló Huawei eszközöket, bár azt állították, hogy nem tudták megerősíteni azoknak a személyeknek a személyazonosságát, akiket rajtakaptak a tüntetők filmezésén. Azt sem tudták megállapítani, hogy a minisztérium alkalmazottai voltak-e, és hogy mi volt a felvételkészítés célja.
Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter és Vladimir Rebić rendőrfőnök egy belgrádi rendőrőrsön tett látogatáson 2021-ben
A dokumentumok jogi nyelven vannak megfogalmazva, és bár a minisztérium azt állítja, hogy valóban filmezték a tüntetőket, hangsúlyozza, hogy a rendőrség a megfelelő eljárást követte, és nem tudják megerősíteni, hogy a Huawei eszközöket a tüntetők filmezésére használták. A minisztérium válaszát januárban adták ki, több hónappal azelőtt, hogy az első szabálysértési bírságokat elkezdték volna megfellebbezni, és a bírósági dokumentumokból kiderült volna, hogy a rendőrség hogyan azonosította a tüntetőket.
Annak ellenére hogy Marinović megállapította, hogy az arcfelismerést nem használták, a jelentése nem sokat tett annak érdekében, hogy eloszlassa a környezetvédelmi tüntetések körüli incidensek miatt a jövőbeni visszaélésekkel kapcsolatban felmerült aggodalmakat.
Szerbiában jelenleg nincs jogszabály a tömeges biometrikus megfigyelésre, amelyet a Huaweitől vásárolt kamerák lehetővé tennének – de a hatóságok továbbra is keresik a módját az arcfelismerő eszközök legalizálásának.
Marinović elmondta, hogy a belügyminisztérium két esettanulmányt küldött a hivatalának, amióta 2019-ben átvette a szerepet, hogy a technológia használata hogyan befolyásolná a személyes adatok védelmét. Elmondta, hogy mindkettőt elutasították, mivel nem adtak kellő biztosítékokat arra, hogy csak a körözött vagy eltűnt személyek adataihoz lehessen hozzáférni.
A minisztérium 2021-ben a belügyi törvénynek nevezett új rendőrségi törvénybe foglalt biometrikus megfigyelésre vonatkozó javaslattervezetet nyújtott be, amely széles körű jogköröket biztosított volna számára a személyes adatok gyűjtése terén. A helyi polgári jogvédő csoportok felfigyeltek a változásokra, és gyorsan mozgósítottak. Az Európai Unió parlamenti képviselőivel és nemzetközi emberi jogi csoportokkal is kapcsolatba léptek, valamint tiltakoztak. A kétnapos nyomásgyakorlás után a szerb kormány visszavonta a törvénytervezetet, de nem mondott le róla.
Marinović továbbra is kritikusan szemléli, hogy a minisztérium burkolt módon próbálja átvinni a törvénytervezetet, és elmondta: a kabinet valószínűleg folytatni fogja próbálkozását, hogy megalkossa a törvényt. Ez egy olyan forgatókönyv, amelyet sok elemző egyre valószínűbbnek lát azóta, hogy Vučić Szerb Progresszív Pártja áprilisban többséget szerzett a parlamentben.
A biztos elmondta: fő feladatának azt tekinti, hogy olyan megoldást találjon, amely az adatvédelmet helyezi előtérbe, és biztosítani tudja az emberi jogok védelmét az országban. De közben, úgy tűnik, elkerülhetetlenül bekövetkezik az arcfelismerésre alkalmas kamerák szerbiai és máshol történő bevezetése.
„El tudom képzelni, hogy ez a technológia nemcsak Szerbia jövőjének része lesz, hanem mindenhol máshol is” – mondta Marinović.