Távozó miniszter, növekvő árdrágulás, újabb hatósági árak, egy vétóval megint botot dugunk az EU-bicikli küllői közé: ezek voltak legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában.
Hamarosan lemond vagy már le is mondott az előző ciklusban a kormány talán lebefolyásosabb (na jó: Pintér Sándor és Rogán Antal és természetesen a kormányfő mellett) tagjának számító technológiai és ipari miniszter. Mindenesetre a tárca vezető munkatársainak már bejelentette távozását, amit állítólag Orbán Viktor már elfogadott, csak a formális aktus van még hátra.
Palkovics László távozását a legtöbb lap annak tulajdonítja, hogy az energetika kikerülhet a tárca irányítása alól. A miniszter pozícióját emellett az sem erősítette, hogy feltörték a KRÉTA közoktatási adminisztrációs rendszert, ami kiberbiztonsági szakértők szerint a GDPR-éra legsúlyosabb ilyen jellegű magyarországi botránya. A KRÉTA-t a miniszter korábbi üzlettársa fejlesztette, aki Palkovics regnálása alatt nyerte el a közoktatási tendert.
Palkovics nevéhez fűzödik a közoktatási tiltakozók kifárasztása, a CEU elüldözése (e kettőnél hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Palkovicsnak ekkor még volt minisztere is, Balogh Zoltán), az egyetemek magánosítása, a kutatóintézetek elvétele az MTA-tól és a jogi és fizikai helycsinálás a kínai Fudan egyetemnek.
A hvg.hu egy forrása így jellemezte a vele folyó tárgyalásokat: „semmit nem szabad komolyan venni, amit Palkovicsék mondanak, öt perc múlva meghazudtolják magukat.”
Biztos megerősödve kerülünk majd ki belőle, de egyelőre csúnya válságban van a magyar gazdaság
Ez már a második hónap, amikor húsz százalék feletti inflációt mért a statisztikai hivatal. Most 21,1 százalékot, a maginfláció pedig 22,3 százalékra ugrott.
Nem csökken az árnyomás, év végéig tovább emelkednek a fogyasztói árak. Sokaknak lassan luxus lesz élelmiszert vásárolni: ezeknek ára egy év alatt 40 százalékot emelkedett.
Noha az utóbbi hónapokban már mérséklődtek az energiaárak, a gazdasági szereplők jelentős része még az elmúlt hónapokban kialakult, szélsőségesen magas árakkal szembesül lejáró szerződéseit követően. A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelennek.
A KSH szerint leginkább a tojás (87,9 százalék), a kenyér (81,4 százalék), a tejtermékek (75,4 százalék), a sajt (74,7 százalék), a vaj és vajkrém (71,6 százalék), a száraztészta (58,6 százalék), a margarin (58 százalék), a péksütemények (54,7 százalék) és az édesipari lisztesáru (53,4 százalék) drágult.
A háztartási energia 64,4 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal nőtt.
Két újabb termékre terjeszti ki a kabinet a hatósági árat: a tojásra és a burgonyára. Ezek nem lehetnek drágábbak, mint amennyibe 2022. szeptember 30-án kerültek.
Hiába fizetnék ki a korábbi számlák többszörösét, sok esetben egy szolgáltató sem hajlandó szerződést kötni a kis és középvállalkozásokkal. Komoly problémát okoz a január elsejével lejáró áramszerződések meghosszabbítása több magyar vállalkozásnak. Bár többségük háromszoros energiaszámlát még hajlandó lenne kifizetni, egy darabig pedig akár a veszteséges működést is vállalná, a szolgáltatók nem szerződnek, mondván, nem tudják, mekkora mennyiséget kéne előállítaniuk.
Állami segítségre pedig egyelőre úgy tűnik, hiába várnak – miközben alig egy hónapjuk van a vállalkozásoknak megoldani a problémát. Az Energiahivatal csak egy, az energiakereskedőket felsoroló listát küldött és közleményben figyelmeztette a cégeket, minél előbb gondoskodjanak a villamosenergia-beszerzési szerződésekről.
Hatmillió eurót nem fizetnénk Ukrajnának, de a balkáni bajkeverésre 40 milliót adtunk
Magyarországnak 2024-től körülbelül hatmillió euróba kerülne évente az Európai Bizottság becslése szerint a szerdán javasolt, közös hitelfelvételen alapuló, 18 milliárd euró összegű ukrán kölcsön kamatköltségeinek átvállalása. Az új makrofinanszírozási támogatáshoz Magyarország beleegyezése is szükséges, amely azonban egyelőre ellenzi a módszert, helyette kétoldalú alapon támogatná Ukrajnát – írtuk meg.
Az Európai Bizottság szerdai javaslata értelmében az EU 2023-ban maximum 18 milliárd, havi lebontásban másfél milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtana a háború sújtotta Ukrajnának a bérek és nyugdíjak, az alapvető szolgáltatások és a létfontosságú infrastruktúrák költségeinek finanszírozására. A kölcsönt – amelynek első részletét már januárban folyósítani szeretné a likviditási gondokkal küzdő kijevi kormánynak az Európai Bizottság – lényegében közös hitelfelvételből biztosítanák, amihez a garanciát az uniós büdzsében meglévő mozgástér nyújtaná.
A legtöbb elemző szerint ha az Európai Unió feloldaná a magyar pénzügyi transzferek blokkolását, és decemberben kiengedné az országot a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás alól, a magyar vétó is megszűnne. Az árukapcsolásra ugyanakkor nincs bizonyíték.
Összehasonlításként: Orbán százmillió eurót (nagyjából negyvenmilliárd forintot) ígért Milorad Dodiknak, a boszniai szerbek vezetőjének, aki a szerb enklávé kiválásával fenyegetőzik. A támogatás egy részét már át is utalta a magyar kormány a boszniai választási kampány idején. Dodik meg is nyerte az elnökválasztást a boszniai Szerb Köztársaságban.
Gulyás Gergely miniszter elismerte a kormányinfón, hogy a parlament azért nem ratifikálja immár négy hónapja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, mert „folyik róla a társadalmi vita”. Lapunk írta meg, hogy egyedül ez a törvénytervezet kapott gyakorlatilag korlátlan „vitatkozási időt” a minisztériumok javaslatai közül. A NATO 30 tagállama közül 28 ezalatt szakított időt arra, hogy ratifikálja a svéd és finn csatlakozást, csak mi és a törökök nem.
A szlovák külügyminiszter szerint a magyar kormány érvkészlete olyan, mintha a Kreml kézikönyvéből olvasnák.
De Ratislav Kacer szerint nem csupán Magyarország Oroszországhoz fűződő szoros viszonya a probléma. Annak kezdete 2014, amikor Magyarország elkezdte a V4-eket egyfajta politikai eszközként használni az Európai Unión belül. „Már akkor is kezdtük nehezményezni, hogy a V4-eket a másság szigeteként ábrázolták Európában” – mondta.
Menczer Tamás külügyi államtitkár erre a szokásos kormányzati érvvel reagált: szerinte Kacer magyarellenes.
Gál Kinga fideszes EP-képviselőt az Európai Parlamentben szembesítették pártja és kormánya bombás plakátkampányával, és azzal, hogy valójában mi okozza a nehézségeket: a szankciók vagy az oroszok kirobbantotta háború. A képviselő válasza arról szólt, hogy más országokban is kellene nemzeti konzultációt folytatni.
Fontos és érdekes témáink voltak még
A nácik hírhedt titkosrendőrsége az egykori Zichy-palotában rendezte be budapesti főhadiszállását. Itt dolgozott Emanuel Zíma gondnok is, akinek úgy sikerült elrejtenie a ház szenespincéjében az üldözött embereket, hogy közben egy ajtóval arrébb teljes gőzzel működött a nácik hivatali gépezete – mutatjuk be videónkban.
Azok az ukránok, akiknek a szerettei Izjum megszállása alatt haltak meg, összegyűltek, hogy DNS-mintát adjanak, ezzel segítve a nyomozók munkáját, akik az orosz megszállás alatt állítólagosan elkövetett háborús bűnök ügyében vizsgálódnak. Hozzátartozók örökítőanyagának segítségével pontosan azonosíthatók lesznek az Ukrajnában előkerült holttestek. Képgalériában mutatjuk be a tragikus történetet.
A DNS-vizsgálat nagy előnye, hogy lehetővé teszi a holttestek azonosságának megerősítését anélkül, hogy a hozzátartozóknak át kellene esniük a szembesítés traumáján
Hiába gyűlt össze több mint egymillió aláírás az európai őshonos nemzeti kisebbségek védelmének erősítése érdekében, először az Európai Bizottság, majd ezt megerősítve az uniós bíróság is úgy döntött, hogy nincs szükség új jogszabályokra ezen a téren. Úgy vélik, a meglévő intézkedések, illetve azok ellenőrzése elegendő a jelentős magyar támogatással előadott kezdeményezés céljainak megvalósítására
A Minority Safe Pack célja az volt, hogy az EU fogadjon el jogi aktusokat a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének javítása, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése céljából.
2012 óta összesen 95, a Minority Safe Packhez hasonló polgári kezdeményezést vettek nyilvántartásba az EU-ban – legutóbb azt, amelyben előírnák, hogy a vegán alternatíva mindig legyen jelen a köz- és magánszektor élelmiszer- és italértékesítési kínálatában.
Közülük csak hét olyan volt, amely elérte a szükséges támogatottságot, és mindössze egy esetben döntött úgy az Európai Bizottság, hogy jogszabályalkotásra tesz javaslatot. Ez a Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek! elnevezésű kezdeményezés volt.
További jó napot kívánok!
Kerényi György