Ellenzéki dilemmák: kinek nem jut majd szék a hazaárulós játékban? Csökkentik az állami cég megváltozott munkaképességű dolgozóinak munkaidejét és fizetését. Habitat for Humanity: „Nagyobb számban hűlnek ki az emberek a saját otthonukban, mint az utcán.”
Ellenzéki dilemmák: kinek nem jut majd szék a hazaárulós játékban?
Nem volt még az EU történetében olyan ország, amelyről olyan sok szavazás lett volna az Európai Parlamentben, mint Magyarországról 2010 után. Ez nemcsak az országnak (forráselvonás, presztízs) és a Fidesznek rossz (nemzetközi izoláció, az ország finanszírozhatósági/fejlesztési gondjai), de dilemma elé állítja az ellenzéki pártokat is.
A kommunikációs nehézség nyilvánvaló: ki mondja hangosabban, hogy a másik hazaáruló? De számítanak az Európai Parlament választási rendszerének sajátosságai is; az EU másik két alapvető intézménye, a bizottság és a tanács viszonya az EP-hez, és az a hosszú folyamat, amíg az EU ki tudott dolgozni olyan mechanizmusokat és kritériumokat, amelyekkel szankcionálni tud egy rendszerszerű normaszegést.
Csökkenti az állami cég megváltozott munkaképességű dolgozói munkaidejét és fizetését
Tavaly novemberben írtuk meg, hogy a főleg megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató, állami tulajdonú Főkefe Kft. kőszegi és szombathelyi üzemében több alkalmazottnak is csökkentették a munkaidejét és a fizetését. Most kiderült, a 140 telephelyen mintegy tízezer embert alkalmazó cég budapesti üzemében is hasonló a helyzet.
„Megváltozott munkaképességűként milyen lehetőségeim vannak? És a többieknek, akik nem tudnak mozogni, esetleg süketek vagy vakok? Ez nagyon nem fair” – mondta az egyik kétségbeesett dolgozó.
Habitat for Humanity: „Nagyobb számban hűlnek ki az emberek a saját otthonukban, mint az utcán”
A lakhatási szegénység mintegy hárommillió embert érint Magyarországon. A probléma eközben nem igazán része a társadalmi eszmecserének, a kormány bő kézzel osztott lakhatási támogatásai inkább demográfiai, családgyarapítási célokat szolgálnak. A Szelfi vendégei Vankó Lili és Szegfalvi Zsolt volt.
Orientációs válságban a kormány
Egyre nyíltabb és látványosabb orientációs válság áll fenn Lakner Zoltán szerint. A kormánynak rossz vagy sok esetben semmilyen válasza nincs arra, hogy merre tovább. Ez egy politikai krízis, amire az ellenzéknek nincs válasza. Orbán- és Putyin-évértékelő, háború, Völner-ügy az Elemző podcastban.
Vitalij és Volodimir Klicsko Ukrajnáról: „Tévedés azt hinni, hogy a háború messze van”
Interjút adtak a Szabad Európának Ukrajna legismertebb testvérei és védelmezői – Vitalij és Volodimir Klicsko – a háborús életről és arról, hogy az ország milyen váratlanul hevesen védi az államot, történelmét és kultúráját.
Beszéltek arról is, hogy szerepelnek Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólagos halállistáján, hogy életük az állandó orosz légitámadások közepette zajlik, miközben mások gyáván reagálnak a Kremlben uralkodó tekintélyelvűségre.
Még katasztrofálisabb irányt vehet az orosz–ukrán háború
Oroszország számára ez a merész rohamok és bombázások, megalázó visszavonulások és fárasztó ostromok éve volt. Ukrajna heves ellenállással, meglepő ellentámadásokkal és váratlan rajtaütésekkel válaszolt. De mi jöhet most?
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Európa második világháború utáni legnagyobb konfliktusa évekig elhúzódhat, és egyesek attól tartanak, hogy közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszország és a NATO között.
Harmincéves a közös piac: mindennapi előnyök
Továbbra is meghatározó szerepet tölt be a világ gazdaságában az egységes európai piac, amely három évtized alatt egyrészt megsokszorozta gazdasági teljesítményét, másrészt számos közös előnyt biztosított polgárainak és vállalkozásainak. A közös piacot folyamatosan próbára teszik a külső körülmények, eddig azonban a gazdasági közösség megerősödve jött ki a válságokból.
Kapitány-Föveny Máté pszichológus: Ha nem lett volna a Covid, másképp reagálunk az ukrán háborúra
Hogy lehet, hogy békében élünk, mégis bele tudunk fáradni a háborúba? Baj-e, ha lelkiismeret-furdalásunk van amiatt, hogy éljük a mindennapi életünket a tragédiák árnyékéban? Hogyan befolyásolta a Covid a háborúra adott reakcióinkat? Kapitány-Föveny Máté klinikai szakpszichológussal beszélgettünk.
Amit még tudni érdemes
Kritikus állapotban van a „kémbankként” emlegetett budapesti székhelyű orosz beruházási bank (HVG)
Hosszú ideje zárolva vannak a budapesti székhelyű, de orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank pénzeszközei a világ egyik legnagyobb pénzügyi értékpapír-tranzakciós cége, az Euroclear rendszerében. Egy kiszivárgott dokumentum szerint a bank próbálta feloldatni a zárolást, de a belga pénzügyminisztérium hajthatatlannak tűnik, pedig még Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is lobbizott a bank érdekében.
„Grécstől kapott szatyor irodában, Gyurinak odaadni” – sok szála lehet még a Schadl-ügynek (Telex)
A portál azzal foglalkozott, hogy miért érhette meg Grécs Lászlónak az, hogy az általa vezetett privát mentőszolgálat a nevét adja Schadl György törvénytelen szirénahasználatához, milyen előnyhöz jutott egyáltalán ezzel. A kérdés megválaszolása érdekében a nyomozók megpróbálták felfejteni, milyen kapcsolat fűzte a férfit Schadlhoz és a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz.
A minisztereken kívül a többi kuratóriumi kádert is kemény döntés elé állította az EU (444)
Miután a kormánytagoknak távozniuk kell a modellváltott egyetemek kuratóriumaiból, azok a kormányzati káderek is döntés elé kerültek, akiknek más pozíciójuk volt.
Minden jót kíván a mai napra
a Szabad Európa budapesti szerkesztősége