3 perc: felpuhított politikusi vagyonnyilatkozatok; hazatérő ukrán belső menekültek

Az Ukrajnába visszatérő Natalia Naumova, hajában az ukrán nemzeti színekkel a lengyelországi Przemysl vasútállomásán március 30-án

Ezek voltak a legfontosabb témáink a hétvégén: Ezentúl még kevesebb információt kell nyilvánosságra hozniuk vagyonukról a képviselőknek; Félre kell tennünk a vége a Covid-járványnak gondolatát; Tragikus helyszíni riportok Ukrajnából.

A politikusok vagyonosodását nyilvánossá tevő vagyonnyilatkozati rendszert a kormány a nyár közepén átalakította. A régit is sokan kritizálták, de az új szabályozás szerint az egyoldalassá zsugorított nyilatkozaton még kevesebb információt kell nyilvánosságra hozniuk vagyonukról a képviselőknek.

A K-Monitor két munkatársával készült interjúnkból kiderül, hogy a juttatásoknál elég egy jövedelmi sávot megadni, nem kell annak a rendszerességét sem feltüntetni. A vagyontárgyakat, ingatlanokat, de cégben meglévő tulajdonrészeket sem kell beírni a vagyonnyilatkozatba. A családtagoknak egyáltalán nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük, és a képviselőknek sem évente, csak a mandátum felvételekor kötelező. Minderről ráadásul akkor döntött a kormány, amikor az Európai Unióval való tárgyalások során megígérte, hogy újraéleszti az antikorrupciós munkacsoportot.

Miközben a koronavírus-járvány harmadik tele fenyegeti az északi féltekét, a tudósok arra figyelmeztetik a megfáradt kormányokat és a lakosságot, hogy készüljenek fel az újabb hullámokra. Egyedül az Egyesült Államokban akár egymillió fertőzés is előfordulhat ezen a télen – derül ki összeállításunkból.

Kíméletlen rakétaháború Ukrajnában, nagy ukrán veszteségek

Ihor viszonylag szerencsés: életben van. Túlélte orosz bombázását. A Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka a február 24-i orosz inváziót követő első hetekben a legsúlyosabban érintettek közé tartozott. Egyike azoknak a helyeknek, ahol a megszálló erők március végi visszavonulása óta egyre több a háborús bűnökre utaló bizonyíték.

A város néhány lakóját még mindig nem találják, derül ki helyszíni riportunkból. A 29 borogyankai többemeletes épületből legalább nyolcat le kell bontani, miután az orosz támadás különböző mértékben megrongálta őket. Legalább három további épületet részben lerombolnak.

Anna Procenkót két nappal azután ölték meg, hogy hazatért. A 35 éves nő azt tette, amit a hatóságok akartak: távozott a kelet-ukrajnai Donyeck régióból, miközben az orosz erők egyre közelebb húzódtak. De máshol új életet kezdeni kényelmetlen és költséges volt, úgyhogy visszatért lakóhelyére

Hozzá hasonlóan emberek tízezrei tértek vissza a régió frontvonalához közeli vidéki vagy ipari településekre, jelentős kockázatot vállalva, mert nem engedhették meg maguknak, hogy biztonságosabb helyen éljenek.

A pokrovszki polgármesteri hivatal becslése szerint az evakuáltak hetven százaléka hazatért. A nagyobbik városban, a frontvonalhoz közelebb eső Kramatorszkban a tisztviselők szerint az orosz inváziót követő hetekben a szokásos 220 ezerről körülbelül ötvenezerre csökkent, de azóta 68 ezerre emelkedett a lakosság száma.

Kramatorszkban sokan azt mondták, hogy túl szegények ahhoz, hogy elmeneküljenek. 2014 óta – amikor az oroszok által támogatott szakadárok megkezdték a harcot az ukrán kormány ellen – húzza maga után a konfliktus a donyecki régiót és gazdaságát.

Pokrovszkból naponta indul egy evakuáló vonat a viszonylag biztonságosabb Nyugat-Ukrajnába, de naponta érkezik egy másik azokkal az emberekkel, akik úgy döntöttek, hogy hazatérnek. Míg az evakuáló vonat ingyenes, a visszatérő nem – derül ki helyszíni riportunkból.

Július 21-én az orosz hatóságok „a fegyveres erőket lejárató hamis információk” terjesztésével vádolták meg Helga Pirogova független novoszibirszki városi törvényhozót, és büntetőeljárást indítottak ellene. Másnap csendben elhagyta az országot, és Georgiába távozott.

A Pirogova elleni vádak egy július közepi Twitter-bejegyzésből erednek, amelyben szarkasztikusan megjegyezte, hogy szegény oroszok hálát adnak a kormánynak, amiért fizeti az Ukrajnában harcoló rokonaik temetését. A képviselő lapunknak nyilatkozott.

A Szabad Európa riportere és operatőre július 25-én fel tudott szállni az egyik AWACS géppel. A NATO felderítő repülőgépei naponta járőröznek a szövetség keleti határai felett az orosz harci repülőgépek mozgását figyelve.

Orosz, francia és amerikai vezetők utazzák keresztül-kasul Afrikát, hogy támogatást nyerjenek álláspontjukhoz az ukrajnai háborúról. Sokan úgy látják, hogy a földrészen a legintenzívebb versenyt vívják a befolyásért a hidegháború óta.

Moszkva afrikai befolyását márciusban jól jelezte a szavazás az ukrajnai orosz invázió elítéléséről az ENSZ-ben. Míg 28 afrikai ország az állásfoglalás mellett szavazott, a kontinens országainak jelentős kisebbsége – 25 állam – tartózkodott vagy egyáltalán nem voksolt.

Hajóroncsok kerülnek elő a kiszáradt folyókból, román papok imádkoznak esőért, megszűnik létezni a Pó folyó – Európát soha nem látott szárazság sújtja. Képgaléria.

Ezek történtek még

Hiába a tankolási korlátozások, napokon belül elfogyhat az üzemanyag Magyarországon, írta meg több lap is. Az RTL szerint a Balatonnál nap végére sok kútnál elfogy a dízel. A Független Benzinkutak Szövetsége szerint további benzinkutak juthatnak a bezárás sorsára, mivel az állam még a júliusi támogatást sem folyósította a kis egységek tulajdonosainak.

Fizetett vagy nem a fellépésért, ha igen, hogyan, és hányan hallgatták Orbán Viktor beszédét az amerikai Republikánus Párt rendezvényén – pro-kontra érvek hétvégén a propaganda és a kritikus sajtóban.

Ujhelyi István népszavazást kezdeményez a társadalom uniós tagság iránti elkötelezettségéről. A benyújtásra váró kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről?”

Ujhelyi szerint komoly veszélyben van az ország uniós tagsága a kormány részéről, ezért kell azt népszavazással megerősíttetni. Hasonlót kezdeményezett pár órával később a Jobbik is.

A Momentum két vezető politikusais jelezte, hogy nem támogatják a népszavazási kezdeményezést. Kele János, a Momentum elnökségi tagja szerint óriási hiba lenne a népszavazási kezdeményezés.

Magyarország az EU teljes jogú tagja. Ennek a tagsági viszonynak a megkérdőjelezését bedobni a politikai aréna napirendjének kellős közepébe, és valós, súlyos téttel bíró vita tárgyává tenni, több mint bűn – óriási hiba”.

További kellemes napot kívánok:

Kerényi György