Mai is kiválogattuk az elmúlt 24 óra legfontosabb híreit és lapunk témáit. Köztük ezeket: állami gondozottak az előítéletek gyűrűjűben; fideszes barát rendezheti a belvárosi karácsonyi vásárt, miután elvették a fővárostól; a magyar költségvetés a GDP 12 százalékát fizeti gázra, az uniós átlag csak négy százalék.
Az emberek legnagyobb lelki problémái általában a gyerekkorukra, a szüleikkel való kapcsolatukra vezethető vissza. Az állami gondozásba kerülő gyerekek egyből egy nagy traumával érkeznek: azzal, hogy elválasztották őket a szüleiktől – mondta a Szabad Európának Kőpataki Katalin, az SOS Gyermekfalvak pszichológusa. „Hatalmas erőfeszítést kell tenniük, hogy fel tudjanak állni innen, mindezt az előítéletek gyűrűjében” – ezt már Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője mondta összeállításunk készítőinek.
E hírlevél kiküldésének napja, péntek az állami gondoskodásban élő gyerekek napja az SOS Gyermekfalvak kezdeményezésére.
Jelenleg mintegy 23 ezer gyerek él nevelőszülőknél, lakás- vagy gyermekotthonban idehaza. Számuk évek óta nem változik, és a velük szemben meglévő előítéletek sem. A civil szervezet friss felméréséből kiderül, hogy az embereknek kevés a tapasztalatuk az állami gondoskodásban élőkről, de részben negatívan vélekednek róluk.
A gyerekek hetven százaléka nevelőszülőknél él, a többiek gyerekotthonban, a nagy intézményeket pedig jórészt felváltották a kisebb lakásotthonok. 2021-ben 5800 nevelőszülőt tartottak nyilván, akik többségükben egy-két-három állami gondozott gyereket neveltek. Évente öt-hatezer gyerek kerül be a rendszerbe, és nagyjából ugyanennyien kerülnek ki.
A kormányzat – hasonlóan a szociálpolitika sok más területéhez – nagyrészt egyházi és részben civil hatáskörbe adta a gyermekvédelmet, 2020-ban kezdődött az ehhez használt ingatlanok átadása egyházi tulajdonba.
Fővárosi hírek
A Fidesz-közelinek tartott AVB Kft. rendezheti meg az adventi vásárt Budapest központjában, a Vörösmarty téren, miután a Fővárosi Önkormányzatnak nem sikerült megegyeznie az V. kerülettel – írta meg lapunk. Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester egy személyben dönthetett.
Az AVB Kft. Krskó Tibor érdekeltségébe tartozik, aki Csetényi Csabával áll szoros üzleti kapcsolatban. Közös médiacégük korábban milliárdos állami megrendelésekhez jutott. Most is százmilliós profitra számíthatnak.
Tömegével küldik ki a tankerületek a tanároknak a figyelmeztetést és egyes esetekben felmondólevelet. Van olyan budapesti iskola, ahol élőlánccal akarják védeni az egyik osztályfőnököt, máshol a tanárok a tankerületi központhoz vonulnak, hogy demonstratíve, nyilvánosan és személyesen vegyék át a levelet.
Ellentétben a kormánnyal a főváros hamar meghátrált a köztisztaságiak sztrájkja nyomán. Megállapodott a kukások szakszervezetével a Budapesti Közművek, a szemétszállításban dolgozók egyszeri bruttó kétszázezer forintos rendkívüli rezsitámogatást kapnak, ezenkívül a Budapesti Közművek minden nem vezető beosztású dolgozójának bruttó 120 ezer forintos karácsonyi jutalmat is ki fog fizetni decemberben. Sőt, az e területen dolgozók ösztönző jellegű pótlékainak felét az alapbérbe fogják beépíteni.
A törvény előtt mindenki egyenlő
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága csütörtökön titkosszolgálati vizsgálatot rendelt el „az ellenzéki pártok többmilliárdos külföldi kampányfinanszírozása” okán. Az amerikai támogatás egyébként ugyanolyan, csak éppen ellenzéki civil szervezetnek érkezett, mint amilyen az állami milliárdokkal kistafírozott és a Fidesz melletti kampány jelentős részét elvégző Civil Összefogás Fórum.
Nem ilyen szigorú az állam a hivatali vesztegetés miatt 2018-ban letöltendő börtönre ítélt fideszes balmazújvárosi polgármesterrel. Veres Margit szabadlábon várhatta ki, amíg Áder János államfő – mandátumának lejárta előtt – kegyelmet adott neki.
Tiba István, Balmazújváros akkori polgármestere – aki azóta parlamenti képviselő – már a nyomozati szakban kikerült az ügyből, ellene nem emeltek vádat. Pedig azt Tiba is elismerte, hogy a vesztegetésért elítélt vállalkozó neki szánta azt az ötmillió forintot, amiből Veres Margitnak is jutott. A kormánypárti képviselő szerint kölcsönről volt szó.
Egy darabig még nem kell aggódnunk a huxit miatt, Kövér László egyelőre maradna az EU-ban
Kövér László házelnök a Heteknek nyilatkozott. A tanárokról és a pedagógusbérekről ezt mondta: „A tanárok bérét ma is emeljük és a jövőben is emelni fogjuk. Ha megkapjuk Brüsszeltől a pénzünket, akkor gyorsabban, ha nem, akkor lassabban.”
Az orosz katonai agresszióért szokásos módon Amerikát és az EU-t kárhoztatta, utóbbival kapcsolatban mérleget is vont. „Még mindig több az előnye, mint a hátránya Magyarország számára az uniós tagságnak, de az arányok jelentősen romlottak az elmúlt években” – mondta.
Európában ugyan ma valóban „tökéletes vihar” tombol, politikai földcsuszamlásra mégsem kell számítani – hangzott el a Political Capital konferenciáján. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions elemzője nem lát politikai trendváltást az EU-ban, nem tört át a szélsőjobb, sőt több országban – az orosz agresszió hatására – komoly válságba kerültek a helyi oroszbarát szélsőjobboldali erők.
Ezzel viszont egy nagyon nyugtalanító európai tendencia társul – mondta az elemző. A jobbközép pártok és a szélsőjobboldali erők között egyre inkább leomlanak a falak. A jobbközép átveszi a szélsőjobb politikáját, retorikáját, sőt egyre gyakrabban együtt is működik vele.
Az EU GDP-je 18 ezer milliárd euró, és évente háromszázmilliárd köbméter gázt importál Oroszországból. Erre most a köbméterenként kéteurós gázárak mellett uniós szinten a GDP négy százalékát fizetjük ki, ez az érték korábban 0,5 százalék volt.
Magyarország ugyanakkor extrán kitett a gáznak és az energiaintenzív iparágaknak, így mi kénytelenek vagyunk jelenleg az éves bruttó nemzeti termékünk 12 százalékát gázra fordítani, ami óriási szám. Ezért a hatósági árakkal „a magyar kormány gyakorlatilag jegyrendszert vezetett be” – ezt már Zsiday Viktor gazdasági elemző mondta.
Az EU 2008 óta folyamatosan válságkezelő üzemmódban van, de összességében jól reagált az utóbbi évek kríziseire. A koronavírus-járványra például nem gazdasági megszorítás volt a válasz, hanem aktív munkaerőpiaci támogatások (Magyarország is kapott ezekből összesen 260 milliárd forintnyit, még ha nem is reklámozta a kormány), és az uniós helyreállítási alap – amelyről viszont a magyar kormány még mindig nem tudott megállapodni az Európai Bizottsággal. A déli tagállamok viszont már aktívan használják ennek forrásait.
Az ukrán háborúban már a legelejétől egységes és összetett megoldásokon dolgoznak az uniós és tagállami vezetők, ezek egyszerre jelentenek gazdasági, politikai és katonai lépéseket-támogatásokat, „csak mi ezt innen, Budapestről kevésbé látjuk, mert a magyar kormánypolitika mindig abban a szerepben tetszeleg, hogy mi vagyunk a bot a küllők között” – hangzott el.
Az EU ugyanakkor éppen a minket legjobban érintő jogállami válságot kezeli a legkisebb hatékonysággal.
Ukrán és roma nyomor
Fotógalériában mutattuk meg, ahogy a felszabadított ukrán városok lakói fát gyűjtenek az elhagyott orosz lövészárkokból, hogy melegedhessenek, miközben az oroszok folyamatosan lövik az erőműveket és a vasútállomásokat.
Nincs áram és kevés az ennivaló: ukrán segélyszervezetek igyekeznek élelmiszerrel ellátni a visszafoglalt területeket. A helyiek mindent megtesznek, hogy felkészüljenek az elkövetkező hidegebb napokra és éjszakákra.
A legnehezebb életkörülményekkel kénytelenek együtt élni azok a romák, akik telepen nőnek fel. Szinte esélyük sincs a kitörésre, napi szinten nélkülözniük kell, ráadásul folyamatosan szembesülnek az intézményesült rasszizmussal. Holott az EU-nak van a helyzet enyhítésére elkülönített forrása, a tagállamoknak pedig nemzeti stratégiával kell rendelkezniük az orvoslására. Az Európai Parlament plenáris ülésére tűzte a telepen élő romák helyzetét.
Egy uniós felmérés szerint az uniós átlagnépesség 12 százalékához képest a romák 63 százaléka nem vesz részt az oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben. A romák nyolcvan százaléka a szegénységi küszöb alatt él.
Ezután az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amely tulajdonképpen ajánlásokat tartalmaz. Ebben sürgeti a bizottságot, hogy 2030-ra fokozatosan számolja fel a marginalizált romatelepeket az unióban.
Az Európai Bizottság 2021 márciusában írta elő, hogy minden tagállamnak romastratégiát kell készítenie – ahogy egyébként ezt megtette már 11 éve, pont a magyar uniós elnökség idején. A magyar romastratégia valójában a költségvetésben már szereplő összegeket címkézett át, de a többi tagország sem lépett előre az elmúlt évtizedben a romák felzárkóztatása terén.
Jó készülődést a hétvégére!
Kerényi György