A hírlevelet itt meg is hallgathatja:
Your browser doesn’t support HTML5
3 perc: Másfél milliárd eurót veszíthet idén Magyarország, ezért is állhatott le több nagyberuházás
Egymilliárd euró veszni látszik az idei EU-s forrásokból. Egyre jobban lángba borul a Közel-Kelet, és nem látszik, mi hozhatná el a végét. Gyorsított eljárást kér Brüsszel a szuverenitásvédelmi törvény ügyében az Európai Bíróságtól.
Egymilliárd euró veszni látszik az idei EU-s forrásokból
Nem pusztán a kohéziós pénzek időarányos része lehet a magyar kormány vesztesége, de állnia kell az Európai Bíróság ítéletéből fakadó, három-négymillió eurós tételt is, így ebben a tekintetben másfél milliárd eurós mínusszal zárulhat az év, amely talán ezért is hozta sorra a nagyberuházások leállítását. Egyebek mellett erről beszélgettünk friss podcastunkban brüsszeli tudósítónkkal, Gyévai Zoltánnal.
Egyre jobban lángba borul a Közel-Kelet, és nem látszik, mi hozhatná el a végét
Az Izrael elleni iráni ballisztikusrakéta-támadás sokadik lépcsője volt egy már régóta zajló, de nyár óta gyorsabban eszkalálódó folyamatnak. Miután Izrael katonai megoldása nem volt sikeres Gázában, most Libanonban próbálkozik hasonlóval.
Gyorsított eljárást kér Brüsszel a szuverenitásvédelmi törvény ügyében az Európai Bíróságtól
Ha nem is kérte az Európai Bíróságtól a szuverenitásvédelmi törvény felfüggesztését, gyorsított eljárás lefolytatását azonban kezdeményezte az Európai Bizottság, amely csütörtökön döntött a törvényszéki kereset benyújtásáról.
Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy miközben a brüsszeli testület bíróság elé vitte az ügyet, a magyar kormány demonstratívan meghívta az ülésére a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét. Lánczi Tamás ráadásul pluszjogosítványokat akar a hivatalnak, amelynek a működését várhatóan jogsértőnek mondják majd ki a luxembourgi bírák.
Eközben megindult a kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben a SPAR-ral és más külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokkal szemben alkalmazott, diszkriminatívnak tartott adózás miatt is.
Közös francia–német diplomáciai tiltakozó jegyzék követte Orbán Balázs szavait 1956-ról
Julia Gross német nagykövet a német egység napja alkalmából tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy a magyar kormány letért a két nép barátságának útjáról, a svéd NATO-csatlakozás késleltetése pedig egyszerű színjáték volt. A Magyarországon is termelő német autógyárak vezetői pesszimisták az autóipar üzleti kilátásait illetően.
Gulyás Gergely a Kormányinfón leszögezte, hogy Orbán Balázs a posztján marad, és a kormány részéről az ügy le van zárva.
Négyszázmilliós hiányt hagyott hátra a bátonyterenyei vezetés, de húszmillió forint jutalmat még megszavaztak maguknak
Bátonyterenyén a leköszönő fideszes városvezetés több mint húszmillió forint jutalmat szavazott meg még magának, jelentős részben a polgármesternek és két helyettesének. A kisvárost eközben több mint négyszázmillió forintos hiánnyal adják át. Utolsó ülésükön még hitelt akartak felvenni Mészáros Lőrinc bankjától.
Hivatalba lépése után először Ukrajnába látogatott a NATO új főtitkára
Mark Rutte csütörtökön Ukrajnába látogatott; ez az első külföldi útja hivatalba lépése óta. Az új NATO-főtitkár további támogatást ígért Kijevnek az Oroszországgal folytatott háborújához.
Amit még tudni érdemes
Vízumügyekben lobbizhatott Orbán Viktor öccse egy kiszivárgott hangfelvétel szerint, de falakba ütközött (Telex)
A beszélgetésből egyértelműen kiderül, hogy Orbán Áron olyan ügyletekben érdekelt, amelyeknél fontos, hogy harmadik országból érkező állampolgárok C vízumhoz jussanak, ám ezt a tevékenységét a külügy szerinte blokkolja.
Kétséges a megtérülése, mégis egyre csak nő a külföldi egyetemisták ösztöndíjkerete (G7)
Ritka volt az olyan ország az EU-ban, ahol csökkent a felsőoktatásban tanulók aránya, de Magyarország ezek közé tartozott. A valósághoz képest mindez azonban még így is túl pozitív képet fest, mert ezt az arányszámot is csak külföldi diákok évi több tízmilliárd forintos költségű idecsábításával sikerült elérni.