Az elmúlt 24 órában ezek voltak a legfontosabb témáink: hatalmas diáktüntetés volt; a kormány a szavazóbázisát erősítette meg egy nyugdíjemeléssel. Újból műkincsvadászaton a Szabad Európa. Szijjártó Péter is megszavazta a nyolcadik uniós szankciós csomagot.
„Hiszel benne, hogy eléritek a céljaitokat?” „Jó lenne, de szerintem nem.” Egy diáklány válaszolt így kollégánk kérdésére a szerda reggel tüntető élőláncban. A budapesti tüntetést civilek szervezték a polgári engedetlenségi akciók miatt kirúgott tanárokkal való szolidaritásból. Több ezer résztvevő volt, a Keletitől a Széll Kálmán térig tartott az élőlánc.
Tüntetések Magyarországon és Iránban
A Belső-Pesti Tankerületi Központ cáfolta azokat a sajtóban megjelent híreket, hogy bekérték volna az iskoláktól a szerdán hiányzó diákok névsorát. Korábban arról számoltunk be több lapértesülés alapján, hogy a tankerület így próbálhatja összegyűjteni, hogy mely diákok vettek részt a tiltakozásokban.
„Minden köznevelési intézmény a saját házirendje szerint köteles a tanulói hiányzások rögzítését és igazolását naprakészen követni és kezelni (…) A Belső-Pesti Tankerületi Központ nem kért a mai napon (sem) külön eljárásban személyi adatokat tartalmazó adatszolgáltatást az iskolai hiányzások kapcsán a fenntartásában működő intézményektől” – közölte Serfőző Andrea, a Belső-Pesti Tankerületi Központ sajtóreferense a 168.hu-val.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza szerint egy tankerület gyűjthet statisztikai adatokat az iskolai hiányzásokról, de ha a tankerület csak a szerdai nap hiányzóira kíváncsi, amikor a diákok tiltakozó akciói zajlanak, gyanús, hogy a hivatal valójában nem a tankötelezettséget akarja ellenőrizni, hanem kifejezetten listázni akarja a tanulókat politikai véleményük alapján – mondta a Szabad Európának Hegyi Szabolcs.
Ha a már idézett magyar diáklány nem bízik céljaik elérésében, akkor mit mondjanak az Iránban országszerte tiltakozó nők?
„Az oktatás nem költség, hanem befektetés" – fiatal tüntetőkkel volt tele a Margit híd Budapesten
Olyan videófelvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken dühös iráni diáklányok – némelyikük fedetlen hajjal – állítólag az iráni oktatási minisztérium egyik tisztviselőjével szállnak szembe, és kizavarják az iskolájukból a Teherántól nyugatra fekvő Karadzs városában. Iránban többtucatnyian haltak meg azóta, hogy szeptember 16-án országos tüntetések kezdődtek egy 22 éves nő hatósági őrizetben bekövetkezett halála után. Mahsza Aminit az erkölcsrendészet állította elő, mert szerintük nem viselte megfelelően a fejkendőjét, vagyis a hidzsábot.
Ha igaz, hogy a 2026-os szavazókból negyvenezren voltak a szerda esti hídfoglaláson és parlamenti tüntetésen, akkor érthető, hogy a kormány a szűkös erőforrásokat inkább meglévő haderői biztosítására fordítja – mint az oroszok augusztusban Herszonnál –, és nyugdíjat emel, amely 4,5 százalékkal nő – derült ki a szerdai Magyar Közlönyben közzétett kormányrendeletből. Az emelés januártól, visszamenőlegesen jár.
Az emelés megfelel annak a rendelkezésnek, hogy ha az infláció magasabb annál az értéknél, amely a nyugdíjemelés alapja, akkor az államnak visszamenőlegesen korrigálnia kell az emelést, méghozzá a január–augusztusi inflációs adat figyelembevételével. Mivel az ötszázalékos év eleji emeléshez képest 3,9 százalékos pótlólagos nyugdíjemelés már történt idén, a Portfolio számítása szerint a kormánynak 1,8 százalékos újbóli emelést kellett volna megállapítania, ehhez képest jóval többet kapnak a nyugdíjasok. Ezt magyarázhatja, hogy az év végén mindenki a korábbiaknál is magasabb, húsz százalék körüli szinten várja a fogyasztói árak emelkedésének tetőzését.
Ehhez kapcsolódóan: A törvényben előírtnál jóval nagyobb nyugdíjemelésről döntött a kormányMegjegyzés: a legfrissebb hírek szerint az orosz védekezés Herszonnál is összeomlóban van.
Szankciós uniós olajsapka, cserében az OPEC-olajtermelés visszafogása az ár magasan tartása végett
Megszületett a nyolcadik uniós, Oroszország elleni szankciós csomag. Érdekessége, hogy a magyar kormány elengedte az olajárplafont, és megszavazta. Persze a magyar vezetékes kőolajimportot nem érinti, Magyarország csővezetéken keresztül továbbra is behozhat orosz kőolajat és bizonyos olajipari termékeket is. Az új intézkedés nem változtat azon a korábbi döntésen, amely alapján az EU az év végéig teljesen leállítja a tengeri orosz kőolajimportot. Az olajembargó alól kivételt képez a csővezetéken keresztül az EU-ba (alapvetően Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba) szállított orosz kőolaj.
Egyébként a korábbi szankciós csomagokhoz hasonlóan számos tagállam kivételezést kért és kapott az intézkedések alól. Kirill pátriárka megint megúszta.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország elleni EU-szankciók: a magyar kormány elengedte az olajárplafontAz olajtermelő államok szövetsége, az OPEC miniszterei napi kétmillió hordós kitermeléscsökkenésről egyeztek meg ülésükön. A részben Szaúd-Arábia és Oroszország által szorgalmazott termelés-visszafogással a kőolaj árának utóbbi időszakban tapasztalt csökkenését kívánják megállítani. Szaúd-Arábia attól tart, hogy az oroszok jelentős mértékben csökkentik a kitermelést, miután a szankciók miatt nem tudják eladni az olajat. Másrészt a szankciók miatt Oroszország gyakran árengedményekre kényszerül a piacon.
Ez épp ellentétes Biden elnök érdekeivel, akinek a novemberi választásokra készülve kiemelten fontos, hogy mennyibe kerül egy gallon benzin. A demokraták máris bírálják az elképzelést: „Putyin kezére játszik Szaúd-Arábia” – mondta egy képviselőjük.
Az Európai Parlament és Bizottság hét eleji, Magyarországgal kapcsolatos munkájáról írt összefoglalót tudósítónk.
Az EP Költségvetési és a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság együttes ülést tartott hétfőn, kedd délután plenáris ülésen foglalkoztak a Magyarország elleni szankciókkal, és aznap a pénzügyminiszterek tanácsa is ülésezett.
Az Európai Bizottság szeptember 18-án ismertetett javaslatáról az utóbbi fog dönteni, de a bizottsági javaslat nem került a testület elé. Éltek a rendkívüli határidő-hosszabbítás lehetőségével, így a magyar kormány november 19-ig teljesítheti 17 pontos vállalását, és majd annak ismeretében hozzák meg döntésüket a miniszterek.
Visszatérve a parlamentre: a magyar demokráciával kapcsolatos vitában egyszerűsödnek az érvek: az Orbán-kormányt bírálók szerint a magyar kormányfő és kiszolgálói lopnak és hazudnak, az ellentábor szerint mindez szemenszedett rágalom. A tét ugyanakkor továbbra is az, hogy hozzáfér-e az ország az uniós forrásokhoz. 7,5 milliárd euró felfüggesztését javasolta a bizottság.
Daniel Freund német zöldpárti képviselő szerint ez csak 15 százaléka annak a pénznek, ami Magyarországnak járna. „A 17 intézkedés papíron kész lesz, de hogy lehet november 19-ig ellenőrizni, hogy működnek-e majd? Orbánnak hinni ennyi év után nevetséges naivitás” – jelentette ki.
Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt politikusa –a Fidesz volt szövetségese, hiszen a német CDU képviselője – kijelentette: „Olyan sebességgel zajlik Magyarországon az oligarchásodás, amit még sehol máshol nem láttunk.”
Eider Gardiazabal Rubial szociáldemokrata képviselő szerint a magyar kormány válaszút előtt áll: „Jogállamiság vagy az alapok befagyasztása: Magyarországnak kell ezt a döntést meghoznia” – mondta.
Érdekes helyzet: míg a Fidesz tulajdonképpen támogatta az Európai Bizottság javaslatát, a magyar ellenzéki Molnár Csaba DK-s képviselő bírálta.
Ehhez kapcsolódóan: 1969-ben megtalálták a mohácsi kincset, de most újra keresi a múzeum, mert szóltunk nekik, hogy egy része eltűntÚjból műkincsvadászaton a Szabad Európa
Már 2011 óta tudhattak arról a pécsi Janus Pannonius Múzeum szakemberei, hogy Magyarország egyik legjelentősebb éremleletének több mint fele eltűnt, de nem verték nagydobra – írtuk meg. Kérdéseink nyomán belső vizsgálatot indított a múzeum igazgatója, miután felhívtuk a figyelmét arra, hogy az 1969-ben Mohácson megtalált 1. számú éremleletből 10.450, míg a 2. számúból 3762 ezüstdénár hiányzik. Az 53 éve megtalált kincset az 1526-os mohácsi csata miatt áshatták el. 2015-ben Nagy Balázs régész-numizmatikus is dolgozott a kinccsel, de nem szólt senkinek arról, hogy több ezer darab hiányzik belőle, csak konstatálta. Egyelőre nem tudni, hova tűnt Magyarország legnagyobb és legjelentősebb éremleletének nagy része.
Milyen kihívásokkal néznek szembe az ellenzéki pártok, ha 2026-ban eséllyel szeretnének nekifutni a választásnak? Erre keresték a választ meghívott elemzők a Republikon Intézet konferenciáján.
Szükség van valamiféle tömbösödésre az ellenzéki oldalon, de hogy ez hogyan és mikor fog elkezdődni, azt ma még nem látni. Ezen túl meg kell fogalmazniuk egy sokaknak vonzó jövőképet Magyarországról, és az se ártana, ha volna egy karizmatikus vezető, aki valóban meg tudja szólítani a társadalom többségét.
Kollégáink egy olyan összeállítással jelentkeztek szeptember 28-án, a biztonságos abortusz világnapján az egyik legmegosztóbb társadalmi témáról, amelyben statisztikák és tanulmányok bemutatása mellett több érintettet is megszólaltattak. Az anyag, a téma hátteréről beszéltek Sztoriban című műsorunkban.
Ma szép időnk lesz, olvasgassák a Szabad Európát a szabadban, ha tehetik!
Kerényi György