Leszerelési hullám a rendőrségnél, tanárhiány országszerte. Áthelyezhetik Paks II.-t, mert a jelenlegi tervek szerint egy törésvonalra épülne a lelassult gigaberuházás. A kormány vármegyére változtatná a megyék nevét; Lázár János ezt már tizenegy évvel ezelőtt sem tartotta jó ötletnek.
Hatezer óvodapedagógus és nyolcezer tanár hiányzik a rendszerből
„Vas megyében hallottam több kollégától, hogy részmunkaidőben, a tanítás mellett a Lidlben dolgoznak. Azt mondják, nincs akkora terhelés, nincs annyi stressz, annyi felelősség, és sokkal többet keresnek, mint az oktatásban főállásban” – mondta a Szabad Európának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabó Zsuzsával egy nappal azután készült az interjú, hogy az érdekképviselet tanévzáró kerekasztal-beszélgetést tartott. Hiába hívták meg a fórumra a közoktatásért felelős Pintér Sándort és a szakképzésért is felelős Csák Jánost, egyikük sem ment el.
„Csodálkozunk, hogy a végletekig kimerültek a pedagógusok? Az elmúlt két évben Covid volt. A meglévő pedagógushiányon felül még a beteg kollégákat is helyettesíteni kellett. Most már olyan mértékű a fáradtság, a kiégés, hogy ez egészségkárosodásban is jelentkezik. Ezt szerettük volna érzékeltetni. Azt, hogy a számok, a kijelentések mögött emberi sorsok vannak” – mondta lapunknak Szabó Zsuzsa PSZ-elnök, aki szerint hatezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, az általános iskolákban és a gimnáziumokban nyolcezer a betöltetlen állás, ezerötszáz nyugdíjas kollégát foglalkoztatnak vissza a tanárhiány miatt. Ezeket a számokat összeadva jön ki a szakember szerint a 15.500 fő.
Ehhez kapcsolódóan: A PSZ elnöke a bértárgyalásokról: Június 28-án tényeket kell hallanunk, különben sokan elhagyják a pályátLeszerelési hullám
Másfél évig nem mondhattak fel a rendvédelmi dolgozók, mert a kormány a pandémiára vonatkozó veszélyhelyzetben megtiltotta. Május végén azonban lejárt a felmondási tilalom. Június első napjaiban 299 hivatásos állományú rendőr nyújtotta be a lemondását. A BRDSZ elnöke szerint a felmondási hullám nemcsak a rendőröket, hanem a büntetés-végrehajtásban dolgozókat, a tűzoltókat és a civil állományt is érinti. Bárdos Judit, a szakszervezet elnöke azt mondta: 2008 óta nem változott a rendőrök éjszakai túlórapénze, ami óránként bruttó 193 forint, amennyiből manapság még egy sós rúd sem jön ki.
A kormány korlátozó rendelkezése azonban 2022. május végén lejárt. Június 1. és 8. között összesen 299 hivatásos állományú rendőr nyújtotta be lemondási kérelmét.
Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) elnöke azt mondta a Szabad Európának: bár első ránézésre kevésnek tűnhet a kilépő rendőrök száma, azonban ez csak az első hét mérlege. A rendőrségnél 37 ezren dolgoznak, de a tilalom előtti években volt olyan, amikor 12 hónap alatt több mint 2500-an hagyták ott a testületet.
„Miért mennek el a kollégák? Az áprilisi választások óta egyetlenegy hang sem hangzott el a rendvédelemben dolgozók sorsáról. Ugyanabban a bizonytalanságban él mindenki, semmiféle pozitív előmenetelről nincs szó, és ezt most nemcsak rendfokozatra értem, de nincs szó arról, hogy hova jut ez a társaság, ez a 76 ezer ember” – mondta a Szabad Európának Bárdos Judit.
A rendőrségtől általában két hónapos felmondási idővel lehet távozni, így vélhetően a most kilépni szándékozók augusztusban hagyják el a testületet. Úgy tudjuk, a távozók között zömében közrendvédelmisek és utcai szolgálatot végző tiszthelyettesek vannak.
Ehhez kapcsolódóan: Leszerelési hullám: az első héten 299 rendőr mondott felA halott folyó
A Sajó szennyezése kapcsán az általunk megkérdezett szakértők használhatatlan határértékrendszerről, nem létező katasztrófavédelmi elhárítási protokollokról beszéltek. Videónk arról, hogy a szennyező fizet elve csak elvben létezik, a gyakorlatban egyáltalán nem.
Your browser doesn’t support HTML5
Sajó-szennyezés: "Hogy lehetett valaki olyan hülye, hogy ráeressze azt a patakot a meddőhányóra?"
Áthelyezhetik Paks II.-t
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a rá jellemző magabiztossággal vetette bele magát a paksi bővítés ügyébe. Amióta az új Orbán-kormányban átvette Paks II. felügyeletét Süli Jánostól, többször is jelezte, hogy a következő időszakban fel akarja pörgetni a jelentős késésben lévő projektet.
Van azonban egy olyan fejlemény, amelyről Szijjártó nem beszél, és amely akár további késést is okozhat. Ez azzal függ össze, hogy a jelenlegi tervek szerint Paks II. egy, a földtani kutatások szerint aktív törésvonal fölé épülne. A Direkt36 kutatásai szerint az utóbbi időben a törésvonal problémája lett az atomerőmű engedélyezésének egyik legfontosabb kérdése. Ha nem sikerül megnyugtatóan rendezni, át kell helyezni Paks II.-t – írta meg Direkt36.
Vármegyésített megyék
Régi ötletet melegített fel Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, amikor módosító javaslatot nyújtott be arról, hogy a megyéket nevezzék át vármegyére. 2011-ben, az Alaptörvény első tervezetébe is beleírták ugyanezt, de akkora vitákat váltott ki, hogy inkább kivették a végleges változatból – fejtette ki cikkében a 444.
A vármegyés ötletnek belső ellenzői is voltak, élükön Lázár Jánossal és Harrach Péterrel, a Fidesz és a KDNP frakcióvezetőjével. Az Alaptörvény elfogadása előtt néhány héttel közösen nyújtottak be módosítót annak érdekében, hogy maradjon a meglévő elnevezés. Lázár 2011. március 28-án azzal érvelt, hogy a vármegyének „nem jó történeti aspektusai vannak. (…) Sokkal inkább azt gondolom, amit nekem egy hódmezővásárhelyi választó mondott, hogy annak, akinek cseléd vagy napszámos volt a nagyapja vagy dédnagyapja, annak mást jelent a vármegye, mint aki a XII. kerületből szemléli a világot.”
Szép napot!
Báthory Róbert